RSS: házhoz szállított tartalom
Az RSS lehetővé teszi, hogy weboldalak meglátogatása nélkül értesüljünk a frissen publikált információkról, továbbá, hogy egyetlen, jól rendezett, átlátható "tartalomjegyzékbe" gyűjtsük össze a különböző forrásokból származó információkat.
Ha mindez ismerős, világos és érthető, máris lejjebb ugorhatsz, de ha azok közé tartozol, akit csak irritál az egyre több weboldalon felbukkanó kis narancssárga téglalap az RSS, vagy XML felirattal, akkor érdemes elolvasnod a következő bekezdést.
RSS -- mi is az?
Az RSS a rendszeresen frissülő web-alapú tartalmak közzétételére szolgáló szabvány. Alkalmazása lehetővé teszi, hogy weboldalak meglátogatása nélkül értesüljünk a frissen publikált információkról, továbbá, hogy egyetlen, jól rendezett, átlátható "tartalomjegyzékbe" gyűjtsük össze a különböző forrásokból származó információkat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egyetlen helyen, összegyűjtve jelennek meg kedvenc weboldalaid, blogjaid friss hírei, innen választhatod ki, mit akarsz részletesebben is megnézni.
| RSS |
| Hogy minek a rövidítése az RSS? Válasz van több is, mint elegendő. A rövidítés feloldása az egyszerűbb kérdés. Míg korábban a Rich Site Summary (gazdag oldal-összefoglaló), illetve a RDF Site Summary "megfejtés" volt forgalomban, újabban inkább a Really Simple Syndication (igazán egyszerű tartalommegosztás) az elfogadott változat. Mára egyébként az egész kérdésnek nincs különösebbe jelentősége, hiszen az RSS fogalma önállósodott, ugyanúgy elvesztette eredeti jelentését, mint az IBM. |
Az internetes tartalmak megosztására, szűrésére, csoportosítására ugyan korábban is léteztek megoldások, ezek azonban olyan drága, egyedi fejlesztésű szoftvereken alapultak, amik nem tették lehetővé széleskörű elterjedésüket. (Profi felhasználók számára évek óta végez információgyűjtést többek közt a Moreover vagy a Factiva). Az RSS sikere technológiai oldalról nézve jórészt annak köszönhető, hogy az általánosan elterjedt XML szabványon alapul, az adatok pedig az eddig is használt http protokollon, vagyis az internet már meglevő infrastruktúráját keresztül továbbíthatók.
Az RSS sikertörténete
Az ős-RSS (1999) ugyan a Netscape böngészőhöz kötődik, igazi sikerét a blogoknak (és a blog-technológia atyamesterének, Dave Winnernek) köszönheti. A blogok számának elképesztő sebességű növekedése miatt vált szükségessé egy olyan eszközt, amivel egyszerűen, gyorsan figyelhető nagy mennyiségű weboldal frissülése. Azokban, akik kedvenc blogjaikat figyelve megszokták, hogy egyetlen képernyőn összegyűjtve jelennek meg előttük a friss információk joggal merült fel az igény, hogy hasonló módon kezelhessék a professzionális tartalomszolgáltatóktól származó híreket is.
Az RSS funkció beépítése a hírportálokba és más tartalomszolgáltatók weboldalaiba elsősorban nem technológia vagy anyagi kérdés. Stratégia döntés, ami komoly hatással lehet a következő évek tartalomszolgáltatási üzletére. Bár egy a múlt év végén végzett felmérés szerint az amerikai internetezők mindössze 5 százaléka alkalmazza az információgyűjtés során az RSS-t, a magas amerikai internetpenetrációt figyelembe véve ez is rengeteg embert jelent.
A növekedés dinamikáját jól jelzi, hogy az RSS-elérést 2002-ben az első jelentős tartalomszolgáltatók között lehetővé tevő Christian Science Monitor a kezdeti kiszolgált 1000 fájlból 2004 elejére elérte a 6 millió fájlt. Hasonló növekedési tendenciáról számol be az RSS-keresőt üzemeltető Feedster is: Míg keresőjük az elmúlt novemberben mindössze 1 millió RSS-értesítőt (feed) észlelt, ez év májusában ez az érték már meghaladta a 8,5 milliót!
Az új technológiát hamar elfogadó, kísérletező szellemű �geek� közönségre építő informatikai portálok után mára olyan meghatározó tartalomszolgáltatók oldalain is természetes szolgáltatás a több tematikus "csatornába" rendezett RSS-értesítő, mint a New York Times vagy a CNN. Az RSS "nagykorúsítását" mutatja, hogy az Internet Explorer új verziójában már "gyárilag beépítve" ott az RSS-olvasó. (Az Apple nemrég megjelent Mac OS X Tiger operációs rendszere szintén rendszerszintű RSS-támogatást tartalmaz.)
Átlakuló stratégia
Elemzők szerint az RSS használatának terjedése alaposan átalakíthatja a web-böngészési szokásokat is, hiszen kevesebben látogatják majd meg közvetlenül a weboldalakat. Különösen felgyorsulhat ez a folyamat az RSS kép- és hangfájlokra való kiterjesztésével, illetve ha az értesítők mobil eszközökön is elérhetők lesznek. A többségében a hirdetési bevételekből élő tartalomszolgáltatóknak tehát dönteniük kell: Továbbra is ragaszkodnak a tartalom kizárólagos kontrolljához, vagy alkalmazkodnak a kialakuló új, felhasználó-centrikus modellhez? Az "alkalmazkodás" itt természetesen nem a bevételekről való lemondást jelenti. Nagy erőkkel folyik az RSS "üzleti gyarmatosítása". A beugró (interstitial) reklámoktól az RSS-értesítőben megjelenő szöveges hirdetésekig rengeteg lehetőség kínálkozik.
Jelenleg komoly eltérések mutatkoznak abban is, ki mennyi tartalmat nyújt az RSS-értesítőn keresztül. Míg egyes tartalomszolgáltatók csak a címet, egy rövid összefoglalót, esetleg az első 50 sort hajlandók átengedni, mások akár a teljes cikket is hozzáférhetővé teszik az RSS- értesítőben.
Az RSS-elérés a blogok számára elemi érdek, másképp sokkal kevesebb olvasóhoz jutnának el, a professzionális tartalomszolgáltatók azonban egy új üzleti modell kialakulásában reménykednek. Egyre több vállalkozás lát fantáziát az RSS üzleti alkalmazásában. Az RSS-értesítőbe épített reklám (szöveges, vagy akár multimédiás), a fizetős RSS-értesítő, az apróhirdetések (állás, ingatlan) célba juttatása RSS segítségével még csak néhány a gyorsan fejlődő, de még igen képlékeny szolgáltatások közül.
Meglehetősen hézagosak az RSS-sel kapcsolatos jogi ismeretek is. Most akkor kié az RSS értesítő? Személyes használatra szól, vagy tovább is adható? Kirakható-e a weboldalamra is? Akkor is, ha az céges weboldal? Vagy akár másik média vállalkozásé? Minden bizonnyal ezen a területen is nagy szerepet játszhat az internetet kezelni képtelen hagyományos szerzői jog alternatívájaként megjelent Creative Commons licenckezelés.
[oldal:RSS a gyakorlatban]
Az RSS használatának legkomolyabb akadálya a többé-kevésbé inkompatibilis változatok egymás mellett élése és az olvasók által figyelt RSS-értesítők beállításának nehézkessége, bizonytalansága. A fejlesztés két ágra szakadása miatt alapvetően kétféle létezik. Míg az RSS-DEV csoport nevéhez az RSS 0.9 és az RSS 1.0 szabvány kötődik, Dave Winer, a blog "feltalálója" képviseli az RSS 0.92 és az RSS 2.0 vonalat. Talán leírni is felesleges, hogy a két fejlesztési irány egymással nem kompatibilis. (Akit mégis érdekel a kérdés, elolvashatja Mark Pilgrim The myth of RSS compatibility című alapos elemzését.) Az RSS két ágát egyesíteni kívánó 2003-ban megjelent Atom formátumnak nem sikerült széleskörűen elfogadtatni magát, így az egységesítés helyett inkább harmadik irányként terjedt el.
Természetesen mindhárom irány komoly támogatottságot élvez, valamennyien sikeresen meggyőztek néhány vezető médiaportált, hogy az ő RSS formátumukat alkalmazzák. A kialakult lehetetlen helyzetben többféle átmeneti megoldás is született. Sok tartalomszolgáltató egyszerűn többféle RSS-értesítőt is kínál, válassza ki a felhasználó, melyiket is szereti az ő RSS-olvasója (általában többet is, csak éppen azt nem, amire éppen szeretnénk feliratkozni.) Léteznek amolyan "közvetítő nyelvek", amiket sokféle RSS-olvasó megért, ilyen például a Feedburner vagy az USM formátum. A közvetítők előnye, hogy ezek segítségével egyetlen kattintással feliratkozhatsz a vágyott RSS-értesítőre, hátrányuk, hogy bár ezek rengeteg népszerű RSS-olvasó támogatnak, általában éppen az az egy hiányzik a listáról, amit te használsz.
Mindezek persze csak átmeneti megoldások. De hogy milyen hosszú lehet egy ilyen "átmenet", azt jól mutatja az évek óta megoldatlan böngésző-inkompatibilitás.
Mi a teendő -- RSS a gyakorlatban
Az RSS használatáról, előnyéről, problémáiról, lehetőségeiről rengeteget lehet olvasni, igazi megismeréséhez használni kell. Be kell szerezni tehát egy RSS-olvasót. (Vagy többet is.) Tuti RSS-olvasója, illetve ilyeneket ajánló "megbízható" listája persze mindenkinek van. A felhasználók szempontjai persze különbözőek, ezért univerzális, mindenki számára Nr.1-es olvasó nem létezik. Az internetről letölthető, ingyenes programok között akadnak önálló alkalmazások, de lehet olyat is találni, ami beépül a böngészőbe, illetve a levelező rendszerbe. (Ez az integráció veszélyekkel is járhat: ha úgy döntesz, hogy mégsem szereted új RSS-olvasódat, eltávolításakor könnyen magával ránthat néhány nélkülözhetetlen darabkát az operációs rendszerből.)
Találkoztam olyan komplex, rengeteg szolgáltatást nyújtó RSS-olvasóval, amit több heti használat után sem voltam képes kiismerni. Érdemes figyelembe venni, azt is hogy a több száz forrásban kereső, sűrű frissítésre beállított olvasó jelentősen lelassíthatja a gépet.
A másik "iskola" a web-alapú RSS-olvasókra esküszik. Ezeknek nem csak az az előnye, hogy bárhonnan, bármilyen gépről elérhetők, de egyre újabb és újabb szolgáltatásokkal egészítik ki az RSS-olvasást, illetve már létező szolgáltatásokba épülnek be. A webes olvasók használatakor természetesen ki vagyunk szolgáltatva a web (és a szolgáltató) kényének kedvének.
Keresd az RSS-t!
Ha már elszántad magad, RSS-olvasót telepítettél gépedre vagy webes RSS-gyűjtőoldalon regisztráltad magad, akkor nincs más dolgod, hogy hasznos, érdekes oldalakkal RSS-címével fel is töltsd azt. De honnan lesznek a címek? Néhány kedvenc oldaladon biztos felfedezed az RSS/XML jelet. Indulásnak jók ezek (meg persze az ingyenes programodat is előre feltöltik címekkel.) További RSS értesítőkért böngészhetsz olyan RSS könyvtárakban (diretory), mint a News is free, a Sindyc8.com vagy az RSS Network.
Ha nem témakörök, hanem kulcsszavak szerint akarsz keresni, akkor valamelyik RSS-keresővel kell próbálkoznod. A legismertebb ilyen szolgáltató talán a Feedster, de népszerű a Bloglines is. Ha edzett vagy kereső-témában, nem lepődsz majd meg azon, hogy a különböző kereső más-más eredményt adnak. Egyes keresők RSS-értesítőket keresnek, mások az RSS-értesítőkben kutatnak. Szintén gyakori a Google-találatok és RSS-keresési eredmények kombinálása. A téma kitűnő táblázatos összefoglalója olvasható a www.faganfinder.com/blogs oldalon. Természetesen ez csak a tegnapi állapotot mutatja, naponta újabb és újabb (általában ez eddigiektől eltérő elven működő) keresők jelennek meg. Érdemes tehát kibővíteni az ismert közmondást: Aki több keresőben is keres, az általában talál!
Itt, az írás végén persze javasolnom kellene valamilyen RSS-olvasót. Nem teszem, részben mert még a népszerűbb olvasóknak is csak kis töredékét ismerem, részben pedig mert a falhasználói szokásoktól nagyban függ kinek melyik is az "ideális" RSS-olvasó. Ajánlom viszont az érdeklődők figyelmébe a PC World kiváló összehasonlító táblázatát, amiben 18 RSS-olvasó legfontosabb tulajdonságait veti egybe. Rövid, gyakorlatias összeállítást közöl még az RSS blog. Kevesebb magyarázatot, viszont még több RSS-olvasót tartalmaz a FindApp.com listája. Természetesen meg kell említenem a magyar nyelvű forrásokat, az rss.lap.hu linkgyűjteményt és a nemrég indult RSS Info oldalt.
Ez a cikk a hagyományostól némileg eltérő módszerrel készült, a végleges szöveg kialakításában az olvasók is részt vettek. A Dotkommentár.hu honlapon közzétett nyers szöveghez bárki megjegyzést fűzhetett. Így a végleges cikk Doransky, Kelt'O Man és Fekete Ferenc észrevételeit, kiegészítéseit is magán viseli. Ezúton is köszönöm nekik a segítséget!
A szerző e-kommunikációs szakértő,
a www.dotkommentar.hu webhely szerkesztője.