Podcasting: buherarádió, vagy új kommunikációs modell?
Betelefonálós kívánságműsorokkal ma már nehéz izgalomba hozni a rádióhallgatókat, ezért a San Franciscó-i Infinity társaság most egészen másfajta interaktivitást ajánl közönségének. Az Infinity újabban az egyre népszerűbb "háztáji" rádiózás, a podcasting rendkívül gyors felfutásából próbál profitálni.
iPod + broadcasting
A podcasting elnevetés az Apple hordozható zenelejátszója, az iPod nevének és a broadcasting (műsorsugárzás) kifejezés összetételéből származik. A hangfájlok internetes terjesztése persze egyáltalán nem újdonság. A letölthető mp3 fájlok és a streaming technológián alapuló webrádiók már évek óta használatosak. Az újdonságot a bárki által egyszerűen előállítható hangformátum, az adásokra RSS technológiával lehetséges "előfizetés" és a hordozható MP3-lejátszóra történő automatikus mentés összekapcsolása jelenti.
Hazai pálya |
Csalódik, aki azt gondolja, hogy pénz- vagy a frekvenciahiány miatt háttérbe szoruló rádiózni vágyók rávetették volna magukat a kínálkozó új lehetőségre. A helyzetet jól jellemzi, hogy a Google a "podcast" kifejezésre 789, a "podcasting" változatra mindössze 127 magyar nyelvű találatot adott. Podcasting műsornak ugyan ennyi nem is volna kevés, valójában azonban a talált oldalak túlnyomó többségén csak a témával foglalkozó szövegeket találni. A kevés, valóban podcasting-félét tartalmazó oldalon is főképp "kedvenc zenéim" jellegű gyűjteményeket kínálnak a készítők. Kivételt képez a http://podcasting.pgw.hu/, ahol éppen a podcasting lényegéről hallgathatunk öninterjút. |
Ismerős? Persze. A podcasting tulajdonképpen a szöveges blog hangos megfelelője. Podcasting programot nem sokkal bonyolultabb előállítani, mint szövegeket, vagy fotókat közzétenni a weben. A "normális" hangfájlokat MP3-fájlt generáló "grabber", az MP3-szerkesztő, vagy a műsorokra való feliratkozáshoz szükséges RSS-értesítőt generáló program pillanatok alatt, ingyen letölthető a netről. Ugyanilyen egyszerűen elérhetők azok a podcasting olvasók, amelyekben az érdeklődő beállíthatja, hogy gépe melyik podcasting "csatorna" adásait figyelje.
A podcasting nemcsak az egyszerű műsorkészítés és az olcsó -- lényegében ingyenes -- terjesztés miatt jelent újdonságot. Bár a műsorokat természetesen meg lehet hallgatni a számítógépen keresztül is, egyre többen választják a hordozható lejátszóra történő letöltést is. A kissé megtévesztő név ellenére a podcasting adások nem csak a névadó iPodon, hanem bármilyen MP3-lejátszón hallgathatók.
A podcasting-olvasó program tehát automatikusan letölti a hordozható lejátszóra az előre kiválasztott, folyamatosan figyelt adások éppen frissülő részeit, a hallgató pedig akkor, ott és úgy hallgatja meg ezeket, ahol, ahogyan, amikor neki a legkényelmesebb. Érdekes folyamat, ahogy az eredetileg kizárólag élő adásokat sugárzó rádió a "konzerv" műsorokon és a teljesen automatizált adásokon keresztül most eljutott a teljes aszinkron működésig.
A rádióadók is ráharaptak
Úgy tűnik, hogy a rádiótársaságok az újfajta műsorfogyasztási modellben még nem annyira a konkurenciát, inkább saját hagyományos tevékenységük kiterjesztésének és a rádiózás iránti hanyatló érdeklődés fellendítésének lehetőségét látják. Szükségük is van rá, hiszen a drámaian csökkenő bevételek jól mutatják, hogy a hallgatóknak elege van a sok hasonló adóból és az egyre agresszívebb reklámokból. A rádiótársaságok tehát máris rámozdultak az új lehetőségre, élükön a nagyhírű BBC-vel: a brit társaság április közepén 20 műsorának podcasting változatát indította el.
[oldal:Még gyerekcipőben]
Miközben a hagyományos (földi terjesztésű, műholdas) rádiótársaságok olcsón indítható kiegészítő csatornát és a hagyományos sugárzást fellendítő marketing eszközt látnak az internetes közvetítésben, üzletileg igen bizonytalan a hagyományos rádiós háttér nélküli podcasting vállalkozásoknak helyzete. Bár a podcasting adások előállításának technikai költségei igen alacsonyak, a műsorgyártás pénzbe kerül. A blogokhoz hasonlóan nem világos az sem, milyen működési modell biztosítja majd a kiadások megtérülését, esetleg némi profit termelését.A podcasting technológia még egy éves sincs -- a hivatalos szülésnap augusztusban lesz -- a 10 millióra becsült blogtömeghez képest a 4000 körülinek mondott podcasting "adás" még szerény mennyiségnek mondható. Azoknak azonban, akik nem csak szűk baráti körüknek készítik műsorukat máris meg kell küzdeni a közönség figyelméért. Ahogy nő majd a podcasting adások száma, annál komolyabb erőfeszítésekre lesz szükség, ha valaki ki akar tűnni a tömegből. Valószínűleg a zsebükbe kell nyúlni azoknak is, akik a jelenleg ingyenes eszközöknél megbízhatóbb, megfelelő támogatottsággal rendelkező "stúdióra" vágynak. A jelenlegi programok mind az "adó", mint pedig hallgató oldalán hajlamosak meglepetéseket produkálni.
Újfajta kihívások
Azok a podcasterek, akik nem csak saját gyártású műsorokkal ostromolják az internetet, de kedvenc zenéiket is szeretnék megosztani a hallgatósággal a legjobban teszik, ha mielőbb felkeresnek egy szerzői joggal foglalkozó szakembert. Ami biztos, hogy a podcasting "súlyosabb" eset az egyszerű rádióadásnál, itt ugyanis nem csak jogvédett szerzemények és hangfelvételek közzétételéről, hanem hangfelvétel (MP3-fájl) készítéséről és annak másokkal való megosztásáról is szó van.
A hangfájlok újfajta terjesztésének és letöltésének lehetőségeit még csak most ízlelgeti a világ. Máris látszik, hogy jóval többről szól ez, mint az amatőr kollégiumi rádió internetes kiterjesztéséről. A stúdióbeszélgetések, rádiójátékok, zenék letöltésén kívül a podcasting kiválóan alkalmas oktatási anyagok, előadások és még sok másfajta hanginformáció terjesztésére.
Az újfajta rádiózás terjedésének garanciáját az óriási mennyiségben eladott hordozható lejátszók adják: egy friss felmérés szerint csupán az Egyesült Államokban több mint 22 millió ember rendelkezik iPoddal, vagy valamilyen más hordozható auidolejátszóval. A lejátszók ára gyorsan zuhan, terjedésük sebessége exponenciálisan nő. Bár ma még csak a lejátszóval rendelkezők töredéke tölt le és hallgat podcasting programokat, a következő hónapokban a szakemberek a programválaszték és a felhasználótábor gyors növekedésére számítanak. És ez még csak a kezdet, hiszen mostanában kezdenek csak elterjedni az mp3 lejátszót tartalmazó telefonok...
Nem tudni még, hogyan reagál minderre a világháló. Az elmúlt évben többen is felvetették, hogy a web infrastruktúráját nagyon leterhelik a figyelt weboldalak és a felhasználók gépe között jövő-menő, gyakran RSS formátumú információk. Kérdéses tehát, hogy képes lesz-e az internet megbírózni a tömegesen letöltődő, 10-20 megabájt méretű hangfájlokkal?
A szerző e-kommunikációs szakértő,
a www.dotkommentar.hu webhely szerkesztője.
Véleménye van?