Harc az államért: Microsoft vs. Linux Rt.
A széttöredezettnek tűnő magyar linuxosodás arányaiban megállja a helyét a külföldi összehasonlításokkal, jelentős a hazai fejlesztői közösség tevékenysége is, és ki fogja nőni magát mind keresleti, mind kínálati oldalról oda, ahol már a központi kormányzati beszerzések is foglalkoznak majd vele.
Nagyobb a füstje, mint a lángja?
A világ egy vezető linuxos cége, az amerikai Red Hat ennek a tendenciának a kiaknázására külön üzleti egységet hozott létre a kormányzati ügyfelek számára. A szervezeteknek szánt Red Hat Enterprise Linuxot 2002-es piacra dobása óta az Egyesült Államok több kormányzati hivatala választotta szoftverinfrastruktúrája alapjául, köztük olyan komoly szervezetek is, mint az energiaügy vagy a védelmi minisztérium. "A nyílt forráskód logikusan illeszkedik a kormányzathoz, köszönhetően a szabványokra való hihetetlen figyelemnek" -- mondta Paul Smith, a Red Hat alelnöke.
A Microsoft, melynek forgalmából becslések szerint nagyjából 10 százalékkal részesedhetnek a közhivatalok, arra az álláspontra helyezkedik, hogy inkább felhajtás van a téma körül, mintsem valódi tömeges migráció. "Tényleg úgy hiszem, hogy ez inkább a hírverésről szól, mintsem arról, hogy a kormányzatok mindenkinél gyorsabban mozdulnának" -- mondta Maggie Wildrotter, a Microsoft üzleti stratégiáért felelős alelnöke. Meglátása szerint egyszerűen a média torzítja el a helyzet értékelését. Mivel ezek nyilvános szerződések és ügyletek, ezért nyilvánosságot is kapnak, szemben egy vállalattal -- véli.
A Microsoft számára a fő veszély ugyanakkor pont ebben a linuxos zajban rejlik. Az állandó médiajelenlét miatt egyre emelkedik a Linux és a szabad szoftverek ismertsége, és ennek révén épül a bizalom is. Egyre több és több döntéshozó fejébe ér el az üzenet, mely szerint van alternatívája a zárt és szabadalmakkal körbebástyázott rendszereknek, akár olcsóbban is. A szervezeti átállás továbbá nemcsak a szerverekre korlátozódik, hanem, ahogyan például a müncheni vagy a hazai példák esetében is, az asztali PC-kre is kiterjed, amely a Microsoft hagyományos erődítménye, 95 százalék körüli piaci részesedéssel.
Az indíték
A Linux kormányzati térnyerésének világszerte különböző okai lehetnek, amellett, hogy közhivatalokban általánosan jellemző hajtóerő a nyomasztó pénzhiány. Bár az európai önkormányzati esetek főként költségoldalról közelítik meg a kérdést, állami szinten új aspektus jelenik meg: hova áramlik az a rengeteg közpénz? "Ha az Egyesült Államokon kívüli kormányzatokról beszélünk, ők nem feltétlenül akarják az összes pénzt az országon kívülre szórni" -- mondta el Mike Silver, a Gartner piackutató vállalat egyik elemzője.
A tudatos informatikai gazdaságpolitikával bíró fejlődő országok közül, elsősorban a Távol-Keleti térség országai nem titkoltan előnyben részesítik a nyílt forráskódú és szabad felhasználású megoldásokat a vállalatok birtokában lévő szoftverekkel szemben. A nyílt forráskódra alapozva ugyanis a kormányzati beszerzések otthon maradásával támogatni lehet a hazai szoftveripar működését. Ez magasan kvalifikált munkahelyeket teremthet, csökkenti az importot és a függőséget, miközben növeli a szoftverexportot. Ezt szem előtt tartva ültek össze Dél-Korea, Japán és Kína állami vezetői, és elindították egy közös szabványokra épülő Linux-platform fejlesztését és népszerűsítését. A programhoz erőteljes nagyvállalatok is csatlakoztak, mint például a Hitachi, a Fujitsu, az NEC vagy az IBM Japan.
Európa számára ezeken a szempontokon kívül érzékelhetően jelen van a koncepcióval, szellemiséggel való azonosulás is. A korrupció melegágyául szolgáló közbeszerzésekkel szemben egyre szigorúbb előírásokat, jobb helyeken totális transzparenciát, átláthatóságot követelnek meg. A nyílt forrású, szabadon felhasználható szoftverek kiválóan beleillenek ebbe képbe. További vonzó tényező, hogy a szabad, nyílt szoftverek bárki számára ingyenesen és helyesen olvasható fájlformátumokat is használhatnak, legrosszabb esetben is csak le kell hozzá tölteni az OpenOffice.org irodai programcsomag aktuális változatát.
[oldal:Magyarországon a helyi kezdeményezések a jellemzőek]
Itthon a nagyobb városok közül a nemzetközi és hazai példákat követve Székesfehérváron merült fel a szabad szoftverek használatának lehetősége. Miután München közigazgatásának 14 ezer számítógépét már átállították, és a tapasztalatok kedvezőek, a magyar Szilícium-völgy városa is felméri lehetőségeit -- tájékoztatta korábban lapunkat Regőczi Miklós kommunikációs és informatikai tanácsnok.Helyi kezdeményezések
Emellett történtek kisebb kaliberű önkormányzati kezdeményezések is, tavaly nyáron például Bérbaltavár (692 lakos), Győrszemere (2928) és Nagycserkesz (1910) jelentette be, hogy a Polgármesteri Hivatalokban Linuxot használnak a mindennapi ügyvitelben. A kezdeményezés egy program része, melyet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) indított, s lényege, hogy a polgármesteri hivatalok ügykezeléséhez szabad szoftvereket használjanak. A kezdeményezés -- első körben -- egy évre szól, azaz idén májusig biztosan Linuxot használ a három település.
Balsai Péter, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, hogy rengeteg kis projekt van folyamatban az országban, önkéntes alapon szerveződve. Igaz, hogy hatalmas közbeszerzési eljárások nem indultak és nem zárultak "linuxos" eredménnyel, a nyílt forráskodú rendszerek azonban megállíthatatlanul terjednek -- véli Balsai. Meglátása szerint nem szabad a külföldi, például Németországi példákkal összehasonlítani a hazai linuxos híradásokat. Mint mondta: "egy akváriumban ne keressünk bálnát".
Példaként a miskolci, szolnoki és kecskeméti könyvtárakat említette, ahol Linuxot futtatnak. A kormányzati szférában tudomása szerint sok helyen használnak például Linux-alapú tűzfalakat -- biztonsági okokból, amelybe beletartozik a hálózati heterogenitás is. A széttöredezettnek tűnő magyar linuxosodás meglátása szerint arányaiban megállja a helyét a külföldi összehasonlításokkal, jelentős a hazai fejlesztői közösség tevékenysége is, és ki fogja nőni magát mind keresleti, mind kínálati oldalról oda, ahol már a központi kormányzati beszerzések is foglalkoznak majd vele.
Nyílt forráskód a Fővárosi Bíróságon
Jekler Rudolf, a Novell Magyarország kommunikációs igazgatója lapunknak elárulta, sok kormányzati intézményben használnak Linuxot tesztkörnyezetben, több jelentős projekt van folyamatban, azonban a legtöbb helyen nem járultak hozzá a részletek publikálásához, ezekre várhatóan később kerül sor. Mindazonáltal nyilvános például, hogy a Közlekedési Főfelügyelet teljesen éles környezetben Linuxon futtatja Oracle adatbáziskezelőjét, az 1500 PC-t működtető Fővárosi Bíróság pedig már megkezdte az OpenOffice.org bevezetését és távlati tervei között szerepel a Windowsról Linuxra való áttérés is.
A váltás több lépcsőben fog végbemenni: az újonnan beszerzésre kerülő számítógépekre már nem Office kerül, hanem az ingyenes OpenOffice.org, illetve a meglevő gépekre is feltelepítik a szabad forrású irodai szoftvert. Az intézmény informatikai vezetője, Laky Norbert szerint az OpenOffice alkalmazásával 100 windowsos, office-os PC árából 190 gépre futja. Ez azt jelenti, hogy majdnem 48 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá irodai gépekhez, ha nem az Microsoft Office, hanem a közösségi fejlesztésű OpenOffice.org irodai programcsomagot használják. A Linux későbbre tervezett bevezetése ezt az arányt minden bizonnyal még tovább javítja majd.
Jekler várakozásai szerint az idei év lesz az, amikor a szabad szoftverek hazai alkalmazásának aránya is elkezd végre mozogni a gazdasági racionalitás és technikai képességek valósága felé, a monopolisztikus (homogén hálózat) kiszorító hatás ellenére is. "Úgy gondoljuk, hogy más EU-tag országokhoz hasonlóan Magyarországon is hosszútávú stratégiai elemként kell beépülnie a Linuxnak és más nyílt forráskódú megoldásoknak a kormányzati informatikai stratégiába" -- mondta Jekler.
A Novell meggyőződése, hogy a szabad forrású szoftverek használata -- amellett, hogy közismertek megbízhatóságukról és biztonságukról -- jelentős megtakarítási lehetőséget biztosít szinte bármely intézmény számára, a felszabaduló forrásokat pedig előremutató, stratégiai fejlesztésekre lehet fordítani.
"Tékozló koldus"
Ami a Linux elterjesztésének kapcsán várható központi állami szerepvállalást illeti, hazánkban egyelőre nem túl sok foganatja volt a Linux körüli globális hírverésnek. Az állandó pénzhiánnyal és hatalmas eladósodottsággal küszködő magyar kormányzati szféra nem sok jelét mutatja, hogy valójában spórolni szeretne. Egy két évvel ezelőtti közbeszerzés során majdnem bruttó 9 milliárd forintért vásároltak Microsoft szoftvereket 1010 közintézmény számára. Ezenkívül bizonyára sokak számára ismert a Microsoft Campus programja, amely révén tanárok és diákok a piaci ár töredékéért juthatnak Microsoft szoftverekhez -- a különbözetet az állam pótolja ki, ismét sokmilliárdos tételben.
Biztosra vehető, hogy az informatikai költekezésből a közszféra egyre nagyobb szeletet fog kihasítani az elkövetkezendő években, ahogyan próbálkoznak bürokráciájukat digitalizálni és megfelelni saját grandiózus ígéreteiknek a tudástársadalomról, fejlettségről, technológiáról. Főként igaz ez a túlburjánzott bürokráciával megterhelt Unióra, és hatványozottan annak elmaradott régióira, az újonnan csatlakozott államok többségére. Ebből kifolyólag az adófizetők pénzéért folytatott verseny jelentősége fokozódni fog a jövőben, amely a gazdasági és technológiai szempontok mellett nem lesz mentes a filozófiai jellegű összecsapásoktól sem.
Véleménye van?