2004 a HWSW szerkesztőinek szemével -- második rész
Cikkünk előző részében a HWSW szerkesztői bemutatták a számukra legfontosabb, legérdekesebb híreket, és azt is elmondták, melyek voltak azok az események, amelyek a legnagyobb csalódást váltották ki belőlük. Most a számunkra legkedvesebb termékekkel és technológiákkal, vállalatokkal és emberekkel folytatjuk a sort.
Az év technológiája:
Bodnár Ádám: 2004 a Wi-Fi éve volt. Gombamód szaporodtak a nyilvános hotspotok, miközben egyre több vállalatnál és otthonban tűntek fel a vezeték nélküli hálózati eszközök. Ha az árak a jelenlegi ütemben csökkennek, és a sávszélesség az újabb szabványoknak (802.11n) és technológiáknak (Linksys SRX) köszönhetően növekszik, hamarosan már nem lesz kérdés, hogy számítógépeinket kábellel vagy inkább vezeték nélküli megodással kapcsoljuk össze, vagy kötjük az internetre. Kíváncsian várom, a Wi-MAX beváltja-e a hozzá fűzött ígéreteket.
Az év embere
Ady Krisztián: Alyx Vance a legjobban kivitelezett NPC (Non-Player Character, nem játékos karakter), akit játékban eddig láttam, talán nem véletlen, hogy a Half-Life 2-höz készülő, remélhetőleg nem hat év múlva megjelenő kiegészítőben várhatóan ő játsza majd a főszerepet robotkutyájával, Doggal együtt.
Bizó Dániel: Larry Page és Sergey Brin, a Google fiatal alapítói, akik tavaly augusztus végén tőzsdére vitték az infotársadalom egyik legmeghatározóbb elképzelését és technológiáját -- és igen nagyot kaszáltak vele. A Google kapitalizációja jelenleg könyv szerinti értékének körülbelül kétezerszerese, meghaladja az 50 milliárd dollárt. Papírjait az egy részvényre jutó nyereségnél több mint kétszázszor drágábban adják-veszik a NASDAQ-on. Két csóró egyetemista néhány év alatt vezető lett a webes keresés sokmilliárd dolláros, dinamikusan bővülő piacán, a globális szereplők és a marketinghengerek korában.
Bodnár Ádám: Jonathan Schwartz, a Sun Microsystems új elnöke egy teljesen új Sunt tudott elővarázsolni. Hol van már a versenytársaknak jól odamondogatós Scott McNealy, aki időnként még finoman fogalmazva is elrugaszkodott a valóságtól? Az acsarkodó stílust egy sokkal fésültebb, visszafogottabb, számomra sokkal szimpatikusabb attitűd váltotta fel. Schwartz szoftveres háttérrel érkezett -- korábban a szoftverrészleget vezette -- és ez meg is látszik a Sun új stratégiáján.
Az év vállalata
Bizó Dániel: TFT-LCD, merevlemez, félvezetők, mobiltelefonok, notebookok, design. A Samsung Electronics márkaértéke az Interbrand alapján alig maradt el a Sonyétól, sőt minden bizonnyal meg is előzi majd. Azt a céget, amely egykor uralta a világ konzumelektronikai piacát, azonban stratégiai ballépések eredményeként utat nyitott az olyan feltörekvő, sikeréhes vállalatoknak mint a dél-koreai Samsung, mely tíz, de még öt évvel ezelőtt sem volt jegyezve a nagyok között, neve inkább a rossz minőséggel és alacsony árral csengett egybe.
Azóta, tehetséges mérnökseregének és a befektetett dollármilliárdoknak köszönhetően technológiai elsőséget szerzett sok területen, valamint tudatosan folytatta márkaépítését. Ennek jutalmául a világ legnagyobb TFT-LCD, plazma- és a második legnagyobb mobiltelefongyártójává lépett elő tavaly, forgalma alapján pedig a világ harmadik legnagyobb IT-vállalata lett az IBM és a HP mögött. Az új rend előtt a Sony is meghajolt, és a totális vereség elkerülése végett szövetséget ajánlott a valaha lenézett koreai társaságnak.
A 2004-es év terméke
Ady Krisztián: Januárban iPod mini, októberben színes kijelzős iPod Photo. Idén is várható volt újdonság, mely az iPod shuffle képében végül meg is érkezett. Nincs szerintem olyan amerikai fiatal, aki nem iPodot kapott karácsonyra, ha még valami csoda folytán nem lett volna neki ilyen lejátszója. Nekem is kellene egy.
Bizó Dániel: A Samsung SPH-V5400, a földkerekség első merevlemezes mobilja. A mikroelektronika jövője egyértelműen afelé mutat, hogy a személyi elektronika központja, legfontosabb, ha sokak számára nem is egyetlen darabja a mobil lesz. Lassan értelmetlen lesz telefonnak hívni, hiszen ezen funkciója egyre inkább csak egy lesz a sok közül, és talán nem is a legtöbbet használt. Valós idejű tv-adások vétele, videoadások sugárzása, videotelefonálás, videofelvétel és nagy felbontású állókép rögzítése, játékok, zenehallgatás, állandó internetkapcsolat, fájlcserélő képesség -- csak egy kis közhelyes ízelítő abból, amit néhány éven belül mi is megtapasztalunk. De a távolabbi jövőben akár komplett, úgynevezett computing core-t is hordozhat: ez teljes értékű számítógép, csak egy dokkolóegység kell, billentyűzet, egér meg némi monitor, és kész a PC. Az első merevlemezes mobiltelefon ennek az érának az első képviselője.
Bodnár Ádám: Szigorúan vett értelemben nem is termék, hiszen nem lehet a boltokban kapni, de számomra a Mozilla Firefox az év terméke, mert az első olyan nyílt forrású alkalmazás, amely igazán bekerült a felhasználók mindennapjaiba. A nyílt forrásról először mindenkinek a Linux jut eszébe, de a szabad operációs rendszer az asztali PC-ken csupán 2-3 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, és annak ellenére, hogy egyre több szerveren található meg, igazából nincs jelen a felhasználók hétköznapjaiban. A Firefox ezzel szemben pillanatok alatt az internetezők kedvencévé vált, és fokozatosan nyer teret a piaci pozíciójában korábban megingathatatlannak hitt Internet Explorerrel szemben.
Budai Péter: A Microsoft BizTalk Server 2004 működése nem igazán észrevehető a szélesebb felhasználói réteg számára, de a fejlesztői munkát és ezáltal a nagyobb vállalati rendszerek működését nagyban elősegíti. A legtöbb vállalati szoftverrendszerben központi témát jelent az üzleti és emberi munkafolyamatok összehangolása a készülő, vagy már meglévő informatikai rendszerrel, és ennek esetenkénti, rugalmas, segédeszközök nélküli megoldása keserves feladat tud lenni. A BizTalk Server 2004 és a Visual Studio 2003 karöltve viszont végre egy ütőképes kombináció ezekre a problémákra.
[oldal:Az év hardvere és szoftvere]
A tavalyi év hardvere:
Ady Krisztián: Az NVIDIA GeForce 6 sorozata. Végre valóban versenyképes grafikus gyorsítóval jelentkezett az NVIDIA, amely kicsit felkavarta az állóvizet az asztali grafikus chipek piacán. Az ATI-nak is villantania kellett végre valamit, és nem elegendő csupán ráncfelvarrott Radeon chipekkel bővítgetni a portfólióját, várva a sültgalambot.
Bizó Dániel: A tavalyi esztendő hozta el egyértelműen a Pentium M chipek áttörését a notebookok piacán. 2003. márciusában, a Centrino lapkacsalád tagjaként útnak indított processzor értékesítése szuprematív képességei és a dollárszázmilliókat felemésztő promóciós kampány ellenére is lassan indult be.
Tavaly a Centrino család tagjaiból származó forgalom azonban már elhagyta az 5 milliárd dolláros szintet, év végéig pedig több mint tízmillió Dothant (a Pentium M jelenleg legfejlettebb változatának kódneve) szállított le az Intel. A fejlett piacokon már egyre kevesebb ország van, ahol értékben nem a notebookok vezetik az eladásokat. Közép-Kelet Európában az IDC adatai szerint a notebookok a forgalom 37 százalékát képezték érték szerint, míg a leszállított darabszám (évközi adatok alapján) több mint megduplázódott, és elérte a 20 százalékos részesedést.
Budai Péter: 2004-ben már nem sokan gondolkodtak CRT monitorok vásárlásán, a TFT-k árai jelentősen és folyamatosan csökkennek. A TFT-LCD még a technológia apró problémái ellenére is (nem tökéletes késleltetés, kontraszt, nem natív felbontások pontatlan megjelenítése) át tudta változtatni a monitorpiacot. Külön érdekesség volt, hogy a tv-s szórakoztatóipar és a számítógépes monitorok piaca közelebb került egymáshoz, ez is erősíti a mostanában gyakran említett otthoni digitális szórakoztató központ koncepciót. Én azért lehet, hogy megvárom ezt az új OLED technológiát és addig még nyúzom tovább a CRT-t, de ez már 2005 zenéje.
Rátonyi Gábor Tamás: A sulinetes termékek. A Sulinet továbbra is hozzájárul a számítógép-ellátottság bővüléséhez. Noha a kezdetek óta számos alktrészt kivettek a kedvezményesen vásárolható termékek köréből, így is jelentős forgalom bonyolódik a program keretein belül.
Az év szoftvere:
Ady Krisztián: A Half-Life 2 mindenben beváltotta a hozzá fűzött reményeimet, méltó folytatása az előző résznek. Bár a grafikus motor szerényebbre sikeredett a fizikai motornál, és az AI sem lett olyan brilliáns, mint ígérték, azért egyértelműen az év szoftvere/játéka. Ráadásul bármilyen gépen hajlandó elfutni.
Bizó Dániel: Linus Torvalds gyermeke, a Linux, amellett, hogy a legnagyobb ütemű növekedést érte el a szerverpiacon, mind értékben, mind volumen tekintetében, jelzésértékű áttörést tud felmutatni a Windowszal szemben az Amerikán kívüli kormányzati piacokon. A Microsoft Windows hegemóniájával szemben úgy néz ki, a Linux jelenti az egyetlen mentsvárat -- talán nem túldramatizálás azt állítani: az egész világ számára. Ezen totális függőség veszélye miatt sorakoztak fel a valaha csak programozók és számítógép-buherátorok játékszerének tartott platform mögött olyan IT-ipari óriások, mint az IBM, a Sun, HP, a Fujitsu vagy az SAP és az Oracle.
Ugyanilyen okokból, viszont nemzetgazdasági és regionális szinten lépett szövetségre Ázsia legmeghatározóbb három állama, Kína, Japán és Dél-Korea annak érdekében, hogy a Linux segítségével, amely senkinek sem tulajdona, függetlenedhessenek a Microsoft, és így a nyugati szoftvertechnológiától. Elmondható, hogy a fejlődő világ különösen nyitott a nyílt forrású szoftverek iránt, melyek jó alapot nyújthatnak a nemzetek számára saját szoftveriparuk fejlesztésére.
Bodnár Ádám: Igazából nem tekinthető szoftvernek, de én mégis ide sorolnám 2004 talán legbosszantóbb jelenségét, a spamet. Ma már a világhálón utazó levelek 80 százaléka kéretlen reklámot hordozó szemét, amely egyre inkább megkeseríti az internetszolgáltatók, a vállalatok és a felhasználók életét, komoly anyagi károkat okozva. Sajnos az eddigi hírek alapján nem valószínű, hogy 2005 jelentős változást hozna e téren, és a spamek száma hirtelen csökkenni kezdene.
Budai Péter: 2004 egyik közkedvelt hírtémája volt a folyamatosan késlekedő Windows XP SP2. Megjelenéséig sokan szidták, megjelenése után is, de mégis több millióan telepítették világszerte, és azóta kicsit kevesebb kritika éri a Microsoft háza táját az operációs rendszer biztonságosságával kapcsolatosan. Viszont nincs feltörhetetlen, megfertőzhetetlen, kijátszhatatlan szoftver, így természetesen az SP2 sem nyújt tökéletes védelmet. Nem meglepő, hogy a technológia támogatására a Microsoft immár a Spyware ellen is fel kíván lépni saját megoldásával, de ez ismét csak a 2005-ös év egyik központi témája lesz.
Az év magyar szoftvere
Ady Krisztián: Az Everest rendszerinformációs szoftver. Bár az AIDA32 fejlesztése 2004 elején befejeződött, a szoftver új köntösben, a kanadai Lavalys kiadásában él tovább. Fő-fő-fő fejlesztője továbbra is Miklós Tamás, akinek meglehetősen sok köszönettel tartozom én is ezért a nagyszerű alkalmazásért.
Budai Péter: A vBroker egy internetes portálon működő tőzsdejáték volt, melyben virtuális tőzsdén lehetett kereskedni virtuális pénzzel, virtuális részvényekért és virtuális haszonért. Az év során rendezett versenyeken azonban valódi nyereményeket is hazavihettek a jól teljesítő virtuális tőzsdeügynökök. A rendszer erősen épült a mesterséges intelligenciára, és bár a játéknak már vége, a fejlesztés eredményeit más projektekben biztosan viszontlátjuk majd.
Ezek voltak a tavalyi év számunkra legkedvesebb termékei, technológiái, vállalatai és emberei. Amennyiben olvasóink velünk együtt figyelemmel kísérték az informatikai piac alakulását a tavalyi évben, bizonyára rendelkeznek saját jelöltekkel a különféle kategóriákban. Ne habozzanak, osszák meg velünk őket e-mailben vagy a fórumban!
Véleménye van?