Robbanás előtt a hordozható játékkonzolok piaca?
A néhány napja megrendezett E3 szakkiállításon a Sony PSP és a Nintendo DS bemutatkozásával immáron bizonyossá vált, hogy a hordozható játékkonzolok előtt hatalmas jövő áll. A Jupiter Research piackutató cég előrejelzése szerint a felhasználóinak száma 2009-re 43 millióra emelkedik, ez évi átlagban 16 százalékos növekedést jelent.
A hordozható játékkonzolok elterjedése az 1980-as évek elejére tehető. Az első ilyen gép, a Microvision 1979-ben jelent meg. A 16 x 16 pixel méretű LCD kijelzője, illetve a 100 kHz-es processzora akkor mindenkit ámulatba ejtett, most azonban már inkább csak mosolygunk rajta.
A múlt egy töredéke
A Microvision rendkívül egyszerű belső felépítéssel rendelkezett, az irányításhoz pedig egy két irányba tekerhető gombot kellett használni. Bár forradalmi ötlet volt, a gép mégsem terjedt el igazán. Néhány évvel később sorra jelentek meg a Game & Watch konzolok (mindegyik géphez csupán egyetlen program tartozott), de az igazi áttörés mégis a Nintendo által kifejlesztett Game Boy rendszer piacra kerülésével következett be 1989-ben. A legnépszerűbb Game Boy játék a ma már világszerte ismert Tetris volt, de a lelkes fejlesztőcsapatoknak köszönhetően még napjainkban is készülnek amatőr programok a 15 éves múlttal rendelkező gépre.
A Nintendo konzoljának legnagyobb ellenfele a Sega által gyártott, 1991-ben megjelent Game Gear volt, amely már színes kijelzővel rendelkezett. A gép egyetlen hátránya a mértéktelen energiafogyasztás volt, ugyanis a 6 darab ceruzaelemet szinte pillanatok alatt lemerítette. Ez a negatívum végül az eladási adatokon is meglátszott, ami a Game Gear bukásához vezetett. A Nintendo ebben az időszakban szintén gyenge eredményeket tudott felmutatni, mivel mind az újonnan kifejlesztett Game Boy Pocket, mind pedig a Virtual Boy zsákutcának bizonyult. Végül az 1998-ban kiadott Game Boy Color mentette meg a hordozható konzolok piacát a hanyatlástól, és egyben képzeletbeli trónjára ültette a japán óriáscéget.
Természetesen időközben számtalan más hordozható konzol is napvilágot látott, de kétségtelen, hogy a fenti gépek mutatták meg azt a legfőbb irányvonalat, melyet a ma piacon lévő, és most készülő játékgépek is követnek.
[oldal:A jelen]
Jelenleg három olyan hordozható konzol van forgalomban Európában, amely komoly eséllyel száll harcba, hogy kiürítse a vásárlók pénztárcáját. Igaz külföldön -- leginkább Japánban -- rengeteg hasonló koncepciójú gép is kapható, de ezekkel csak ritkán találkozhatunk az európai üzletek polcain.A legrégebben piacon lévő, és máig a legkeresettebb a Nintendo Game Boy Advance, melyből egyedül Európában több mint 10 millió darabot adtak el. A gép egy 32 bites, 16,8 MHz-es ARM processzorral rendelkezik. Az LCD kijelző 240 x 160 pixel felbontású, és 32 768 szín megjelenítésére képes. A játékprogramok egyedi cartridge kazettán kerülnek forgalomba.
A Nintendo tavaly adta ki az SP nevet viselő, összecsukható Game Boy Advance-t, amelynek hardvere teljesen megegyezik az elődével, így természetesen a szoftverek is változtatás nélkül futnak rajta. A két készülék kijelzője méretre és felbontásra is teljesen azonos, azonban a SP változat megjelenítője beépített világítást is kapott, így sokkal könnyebben látható.
Fontos újdonság továbbá, hogy a GBA SP immáron nem elemekről üzemel, hanem saját, beépített lítium-ion akkumulátort kapott, amellyel a gép akár 10 órán át is képes működni, de a kijelző világításának kikapcsolása után akár 18 óra folyamatos játék is lehetséges.
A 2003. szeptember 17-én debütált Tapwave Zodiac egy Palm OS operációs rendszerre épülő hordozható játékkonzol, amely két kivitelben (32 MB és 128 MB memóriával) érhető el. A jelenlegi játékkínálatban olyan címek szerepelnek, mint például a Neverwinter Nights, a Tony Hawk, a Spyhunter, vagy a Doom II. A szoftvereket SecureDigital memóriakártyákon forgalmazzák, és megközelítőleg 30 euróba kerülnek.
A Zodiac egy 480 x 320 pixel felbontású színes kijelzővel, analóg joystickkal és beépített Bluetooth adóvevővel is rendelkezik, ez utóbbira a többjátékos csatákhoz van szükség. A konzol lelke egy 200 MHz-es i.MX1 Motorola ARM9 processzor, egy ATI Imageon videovezérlő, valamint egy Yamaha hangchip. A Zodiacot beépített lítium-ion akkumulátor táplálja, amely egy feltöltéssel akár 16 óra folyamatos használatot is lehetővé tesz.
Noha a készüléket elsősorban játékok futtatására szánja a gyártó, a Zodiac alkalmas videók és MP3 fájlok lejátszására is, amellett természetesen használhatóak vele a Palm OS operációs rendszerre írt alkalmazások is, mint például címtár, határidőnapló, vagy webböngésző.
A Nokia egy hónapja jelentette be az N-Gage QD mobiltelefont és játékgépet, a tavaly ősszel debütált N-Gage utódát. A vállalat állítása szerint a tervezők tanultak az első változat hibáiból, így az N-Gage QD-ben már könnyen cserélhető a memóriakártya, hosszabb az akkumulátoros üzemidő, megújult a kezelőfelület, jobb a kijelző, valamint átdolgozták a mobiltelefonos részt, illetve az N-Gage Arena alkalmazást is.
A Nokia Series 60 szoftverplatformra épülő játékgépben egy 100 MHz-es ARM9 processzor dolgozik. A 118 x 68 x 22 mm méretű, és 143 gramm súlyú N-Gage QD egy 176 x 208 pixel felbontású LCD kijelzővel rendelkezik, amely 4096 szín megjelenítésére képes. A lithium-ionos, 1070 mAh-ás akkumulátor közel 240 órányi készenléti időt biztosít, beszélgetés esetén 3-4, játék közben pedig -- a használt hangkeffektektől függően -- 5-10 órát használhatjuk.
Az N-Gage QD természetesen kompatibilis a korábbi változattal, így a játékosok használhatják az előző N-Gage játékait, illetve a régi N-Gage konzolon is futnak az N-Gage QD-re írt szoftverek. Az N-Gage QD ajánlott kiskereskedelmi ára új mobiltelefonos előfizetés vásárlásakor 99 euró, előfizetés nélkül pedig 199 euró.
[oldal:Sony PlayStation Portable]
A Sony PlayStation Portable nevű masinája először a los angelesi E3 mutatkozott be, és képességeivel azonnal elsöprő sikert aratott a jelenlévők körében.A 32 MB memóriával rendelkező konzol lelke két darab 32 bites MIPS R4000 processzor, amelyek órajele 333 MHz. A 16:9 arányú képernyő 480 x 272 pixel felbontásban működik, és közel 17 millió szín megjelenítését teszi lehetővé. A 170 x 74 x 23 mm méretű, és 260 gramm súlyú gépbe egy lithium-ion akkumulátor kerül, ami 2 és fél óra játékot és filmnézést, vagy 10 órányi zenehallgatást biztosít.
A készülékben beépített Wi-Fi vezérlő, infravörös port, valamint USB 2.0 csatlakozó is helyet kap. A hordozható konzol az MP3 formátum mellett a Sony saját, ATRAC eljárással tömörített állományait is képes lesz megszólaltatni. A zenehallgatáshoz használhatjuk a beépített sztereó hangszórókat is, de külön füllhallgatót is csatlakoztathatunk a jack bemenetre.
A PSP a Sony által kifejlesztett Universal Media Disc (UMD) lemezeket kezeli, amely 60 milliméter átmérőjű és 1,8 Gbyte adat tárolására alkalmas. Az ígéretek szerint ezekre nem csak játékprogram és MP3 zenék kerülhetnek, hanem többek közt filmek is. A bemutató alkalmával a Pókember 2 című mozifilmből tekinthettek meg egy rövid részletet az érdeklődők, és a beszámolók alapján a videó minősége szinte DVD minőségű volt.
Mégsem olyan kicsi, mint azt elsőre gondolnánk?
A konzol gombjai a PlayStation kontrollerek megszokott elrendezését követik, azzal a különbséggel, hogy itt nem találkozhatunk az analóg karokkal.
Az Európában 2005 elején debütáló konzolhoz megvásárolhatjuk majd többek között a Gran Turismo, a Ridge Racer, a Wipeout, a Dynasty Warriors, a Tony Hawk's Pro Skater, a Medievil, az Ape Escape, a Spider-Man, az NBA Street, az NFL Street, a Need for Speed Underground, illetve a Metal Gear feldolgozását is, de emellett több új cím is érkezik a kezdő kínálattal.
A PSP-t támogató fejlesztők és kiadók között olyan legendás nevek találhatóak meg, mint a Konami, a Capcom, a Namco, a Bandai, vagy az Activision. De már az Electronic Arts, a THQ, a Ubisoft, az Atari, illetve a Codemasters is elkötelezte magát a Sony hordozható konzolja mellett.
[oldal:Nintendo DS]
A Game Boy Advance évekig tartó egyeduralma után idén már biztossá vált, hogy a Nintendo hamarosan egy új hordozható konzolt fog kiadni. Az időközben az interneten felbukkant -- olykor humoros -- képek egytől egyig hamisítványnak bizonyultak. Az első valódi fotók a hivatalos bemutatás előtti napon, a USA Today című napilapban jelentek meg, de az E3 előtt rendezett Nintendo-konferencián az újságírók már "élőben" is megismerkedhettek a furcsa kialakítású géppel.A Nintendo DS (Dual Screen) fantázianevet viselő konzol ugyanis két darab, 256x192-es felbontású LCD képernyővel rendelkezik, és a Game Boy Advance SP változatához hasonlóan összecsukható kivitelben kerül forgalomba. A japán cég szakemberei szerint a kétmegjelenítős megoldásban forradalmi lehetőségek rejlenek, ugyanis míg az egyiken a játék részletesen kidolgozott grafikáját követhetjük figyelemmel, addig a másik, érintőképernyős kijelzőn a legfontosabb adatokról (pl.: térkép, életerő) kapunk tájékoztatást, de egy speciális toll segítségével egyes helyzetekben az irányítás is ezen keresztül zajlik.
A 128 Mbyte memóriával rendelkező gép lelke két különálló ARM központi egység lesz, amelyből az ARM9-es főprocesszor 67 MHz-en, az ARM7-es koprocesszor pedig 33 MHz-en üzemel. A Nintendo beszámolója szerint a DS másodpercenként 120 000 poligont képes megjeleníteni. A lítium-ion akkumulátor egy feltöltéssel 10 órányi használatot tesz lehetővé.
A konzolon összesen hat irányítógomb található, amelyek elrendezése leginkább a Super Nintendo irányítójához hasonló. A Wi-Fi támogatásnak, illetve a Nintendo által kifejlesztett speciális wireless technológiának köszönhetően egyszerre tizenhatan is játszhatunk majd egymás ellen, összekötő kábelek nélkül.
A gép talán egyik legnagyobb erőssége, hogy visszafelé kompatibilis lesz, azaz játszhatunk rajta a Game Boy és a Game Boy Advance programjaival is. A DS játékokat újfajta, cartridge kazettákon vásárolhatjuk meg, amik leginkább egy hagyományos SD memóriakártyára emlékeztetnek. A konzolon két slotot találunk, az elől lévőbe a Game Boy kazettákat, míg a hátsóba a DS játékokat helyezhetjük.
A beépített hangszórók mellett találhatunk a gép oldalán egy jack aljzatot a fülhallgatónak, illetve egy mikrofon bemenetet is. Ez utóbbi igen fontos szerepet kap majd néhány játékban, ugyanis lehetőségünk nyílik rá, hogy egy beépített hangfelismerő szoftver segítségével a saját beszédünkkel irányítsuk a karakterünket.
Túl vastag lesz összecsukva?
A Nintendo nemrég hozta nyilvánosságra, hogy már világszerte több mint száz fejlesztőcsapat dolgozik az új platformra készülő játékon. A támogató kiadók között megtalálható az Atari, az Activision, a Bandai, a Capcom, az Electronic Arts, a Konami, a Namco, a Sega, a Square Enix, a Tecmo és a Ubisoft is.
A Nintendo DS megjelenésekor (Egyesült Államok, Japán: 2004 vége, Európa: 2005 eleje) kapható játékok listájában pedig olyan címeket fedezhetünk fel, mint a Metroid Prime, a Need for Speed, a Viewtiful Joe, a Frogger 2005, a Sonic, a Final Fantasy, a Rayman, vagy a Super Mario.
[oldal:Ki lesz a győztes?]
Hogy ki lesz a győztes, azt egyelőre elég korai lenne megjósolni, de az már most biztosnak látszik, hogy a tapasztalt Nintendo és az újonc Sony között könyörtelen küzdelem fog kialakulni a vásárlók kegyeiért.A néhány napja megtartott bemutatókat követően egyértelművé vált, hogy mindkét konzolnak megvannak az erősségei és a gyengéi. Már első ránézésre is szembetűnik, hogy a PSP mesterien kialakított külsővel rendelkezik, de ennek ellenére hatalmas, így biztosan nem fog elférni például a farzsebben. Ezzel szemben a DS éppenhogy kicsi, összehajtható, de a designja sokkal puritánabb.
|
Sony PSP
|
Nintendo DS
|
|
| Processzor |
2 x 333 MHz
|
67 MHz ARM9 és 33 MHz ARM7
|
| Belső memória |
32 MB
|
128 MB
|
| Kijelző felbontás |
480 x 272
|
256 x 192 (mindkettő)
|
| Akkumulátor (játék esetén) |
~ 2,5 óra
|
~ 10 óra
|
| Adattároló |
egyedi UMD lemez
(1,8 GB) |
egyedi cartridge
(a paraméterek ismeretlenek) |
| Várható ár |
~ 300 euró
(75 000 Ft) |
~ 200 euró
(50 000 Ft) |
De említhetnénk azt az igen fontos tényt, hogy míg a PSP játékok szebb, részletesebb 3D grafikával rendelkeznek (egyes játékok már-már a PlayStation 2 grafikai szintjét is elérik), addig a DS-nél a fejlesztők több lehetőséget (két kijelző, érintőképernyő, hangfelismerés) kapnak a kreativitásuk kibontakoztatására.
A két cég szemlélete közt is jól megfigyelhető a különbség. A Nintendo leginkább a fiatalabb célközönségre, és a játékélményre koncentrál, ezzel szemben a Sony a felnőtt játékosokat próbálja meghódítani a komolyabb témájú programokkal.
Az érdeklődés már most hatalmas mindkét gép iránt, így biztosak lehetünk benne, hogy mind a japán, mind az amerikai, mind pedig az európai megjelenések előtt hatalmas sorok fognak kígyózni az üzletek előtt. A pattanásig feszült helyzetet csak fokozza, hogy az MCV című neves szaklap értesülései szerint a konzolok ugyanazon a héten, március közepén fognak debütálni Európában, illetve a 2004 végi amerikai és japán premierre tervezett gépek számát alaposan megritkíthatja a gyárakban már jelenleg is tapasztalható hiány a kisméretű LCD-panelekből.
Addig pedig nem tehetünk mást, csak szájtátva szemléljük a folyamatosan bemutatkozó játékokat, és közben azon elmélkedünk, hogy a hatalmas reklámkampányok mellett vajon a sok éves tapasztalat, vagy az ifjonti hév fog felülkerekedni a csatában.