Teszt: AMD Athlon 64 3400+ processzor
Hiába vártunk a 3,4 GHz-es Pentium 4 vagy a Prescottok megjelenésére, a mai napig az Athlon 64 3200+ volt a leggyorsabb asztali processzor. Most azonban itt az új ellenfél, ezúttal ismét az AMD-től. Háziversenyt rendeztünk, az érmeket előre kiosztottuk.
Fizikailag az Athlon 64 3400+ csupán a tokozás barna színében tér el az elődjének számító Athlon 64 3200+-tól, mely zöld tokban kapott helyet. A processzoron látható feliratok alapján kideríthető, hogy a legújabb Athlon 64 modell csupán a órajelében különbözik elődjétől, hiszen ugyanúgy Socket 754 foglalatba illeszkedik, 1 MByte másodlagos gyorsítótárral látták el, és továbbra is 1,50 voltos magfeszültséget használ.
| Athlon 64 3200+ | Athlon 64 3400+ | Athlon 64 FX-51 | |
| Órajel | 2,00 GHz | 2,20 GHz | 2,20 GHz |
| Gyártástechnológia | 0,13 mikron SOI | 0,13 mikron SOI | 0,13 mikron SOI |
| Tranzisztorok száma | 105,9 millió | 105,9 millió | 105,9 millió |
| Magméret | 193 mm2 | 193 mm2 | 193 mm2 |
| Elsőszintű gyorsítórár | 128 KB | 128 KB | 128 KB |
| Másodszintű gyorsítótár | 1 MB | 1 MB | 1 MB |
| Integrált memóriavezérlő | 64 bites DDR400 | 64 bites DDR400 | 144 bites DDR400 |
| Memória sávszélesség | 3200 MB/s | 3200 MB/s | 6400 MB/s |
| Foglalat | Socket 754 | Socket 754 | Socket 940 |
Ahogy az a táblázatunkból is kiderül, a "csúcsragadozónak" számító Athlon 64 FX-51-hez hasonlóan az Athlon 64 3400+ is 2,20 GHz-en működik, a két processzor közötti teljesítménybeli különbséget a rendelkezésre álló memória-sávszélesség adja.
Cikkünkben benchmark szoftverek és játékok egész seregét hívtuk segítségül, hogy ki tudjuk mutatni, mennyivel lett gyorsabb az Athlon 64 szeptember, a 3200+ változat megjelenése óta. Emellett részletesen foglalkozunk a Cool'n'Quiet technológiával is.
[oldal:Hűvös és csendes]
Számtalan helyen esett már szó az AMD Athlon 64 processzorának új szolgáltatásáról, azonban mindezidáig nem foglalkoztunk részletesen vele. A Cool'n'Quiet valójában nem más, mint a mobil K6-2+ és K6-III+ processzorokban debütált AMD PowerNow! szolgáltatás, melyet az Athlon 64-től kezdve már a desktop processzorok is támogatnak. Annak ellenére, hogy a PowerNow! fő célkitűzése a mobil számítógépek fogyasztásának csökkentése; a Cool'n'Quiet pedig -- nevéből adódóan -- hűvösebben és halkabban üzemelő asztali számítógép koncepcióját igyekszik megvalósítani, valójában a két technológia egy és ugyanaz.A PowerNow! és Cool'n'Quiet igazi különlegessége abban rejlik, hogy a processzor órajelét és feszültségét is képes automatikusan és dinamikusan állítani, az aktuális CPU terhelés függvényében. Ez -- talán mondanunk sem kell -- rendkívül fontos a mobil számítógépek tulajdonosainak, hiszen ezzel pl. az egyszerű irodai munka során lényegesen csökkenthető az akkumulátor terhelése, növelve a rendelkezésre állás idejét. Különösen lényeges szolgáltatás ez az Athlon 64 és mobil Athlon XP processzorokra épülő notebookok esetében, hiszen ezek a CPU-k magas disszipációs és melegedési értékekkel rendelkeznek.
Az Athlon 64 kapcsán azonban a Silicon-on-Insulator (SOI) gyártástechnológiának köszönhetően már nem kell tartanunk kritikus hőtermeléstől, a Cool'n'Quiet emiatt inkább a csendes üzemet helyezi előtérbe, vagyis hogy minél halkabb hűtőmegoldással is lehessen biztosítani a rendszer stabil működését. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a Cool'n'Quiet és a PowerNow! sem alkalmas arra, hogy a processzor terhelés alatt tapasztalható disszipációját csökkentse, vagy hogy a terhelt rendszer hűtését halkabbá tegye.
A K8 családú asztali processzorokban alkalmazott Cool'n'Quiet megoldás több lépcsőben (a CPU szorzójának változtatásával) egészen 800 MHz-ig és 1,30 voltig képes csökkenteni a processzor alapesetben 2000 ill. 2200 MHz-es órajelét és 1,50 voltos feszültségét -- amennyiben a rendszer nincs teljes terhelés alatt. Az órajel és a feszültség változása a rendszerinformációs programokban is nyomonkövethető:
Ez esetben a processzor nyugalmi, azaz idle állapotban tartózkodott, minimális rendszerterhelés mellett. Ha azonban elindítunk pl. egy Super PI tesztet, a Cool'n'Quiet ezredmásodpercekben mérhető idő alatt feltornássza processzorunk órajelét és feszültségét is:
Ez a gyári, 2,20 GHz-es beállítás egészen addig megmarad, amíg a processzorunknak "dolgoznia kell" -- majd ha a rendszer ismét felszabadul, a Cool'n'Quiet visszaállítja a CPU-t 800 MHz-re. Figyelemreméltó továbbá, hogy ez a 800 MHz-es, energiatakarékos állapot mindaddig fennmarad, amíg a rendszer terhelése el nem éri a 80 % körüli szintet, csak ekkor kezdi meg a Cool'n'Quiet az órajel emelését. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtakarékosabb, 800 MHz-es beállítás mellett MP3-at játszhatunk le vagy akár DiVX filmet is nézhetünk, hiszen ezek a feladatok még 800 MHz-en sem jelentenek nagy munkát az Athlon 64-nek.
Az AMD által megadott maximális disszipációs adatok alapján elmondható, hogy ezzel a megoldással akár egy 40 wattos izzó folyamatos világításával elemésztett árammennyiséget is megspórolhat nekünk a Cool'n'Quiet irodai munka közben, vagy ha munka nélkül hagyjuk gépünket, pl. csak letöltéseket indítunk.
A Cool'n'Quiet hatékonyságát saját méréseink is alátámasztják. A tesztünkben szereplő konfiguráción, az MSI CoreCenter alkalmazás segítségével vizsgáltuk az Athlon 64 3400+ viselkedését, ki- és bekapcsolt Cool'n'Quiet mellett:
A processzor hőmérséklete a rendszer nyugalmi (idle) állapotában 9 Celsius fokkal csökkent a Cool'n'Quiet használatával. A technológiáról tehát elmondhatjuk, hogy jelesre vizsgázott nálunk, használatához pedig nincs másra szükség, mint egy Cool'n'Quiet-et támogató alaplapra, egy processzor meghajtóra (melyet az AMD weboldaláról tölthetünk le), valamint természetesen egy AMD Athlon 64 processzorra. Az Athlon 64 FX és Opteron processzorok egyelőre nem támogatják a Cool'n'Quiet technológiát.
[oldal:Tesztkonfiguráció, Super PI]
Méréseinket az alábbi konfiguráción végeztük:
| Hardverkörnyezet | |
| Processzor | AMD Athlon 64 3200+ (2,00 GHz, 200 MHz FSB) |
| AMD Athlon 64 3400+ (2,20 GHz, 200 MHz FSB) | |
| Alaplap | MSI K8T Neo-FIS2R (VIA K8T800) |
| Memória | 1 x 512 MB Nanya DDR400 SDRAM (CL 3) |
| Merevlemez | Seagate Barracuda 7200.7 80 GB PATA-100 |
| Videokártya | ATI Radeon 9800 Pro 128 MB AGP 8x |
| Szoftverkörnyezet | |
| Operációs rendszer | Microsoft Windows XP Professional SP1a |
| DirectX 9.0b | |
| Driverek | ATI Catalyst 3.9 |
| VIA Hyperion 4.49p | |
| Tesztprogramok | 3DMark 2001 SE |
| 3DMark 03 | |
| AIDA32 3.88 | |
| AquaMark 3 | |
| CineBench 2003 | |
| Comanche 4 | |
| Gun Metal Benchmark 2 | |
| Halo | |
| PCMark 04 | |
| POV-Ray 3.5 | |
| Quake III Arena | |
| ScienceMark 2.0 Beta 23SEP03 | |
| SiSoft Sandra 2004 | |
| SPECViewperf 7.1 | |
| Super PI 1.1 | |
| Unreal Tournament 2003 | |
| WinRAR 3.20 | |
| Wolfenstein - Enemy Territory | |
| X2 - The Threat | |
Első körben lefuttattuk a sokak által kedvelt Super PI szintetikus tesztprogramot, mellyel a PI értékét számítottuk ki 1 és 2 millió tizedesjegyig.
Az Athlon 64 3400+ 6 százalékkal bizonyult gyorsabbnak az elődjénél -- ez az érték egybevág a 3400 és 3200 jelzések közötti 6 százalékos különbséggel.
[oldal:Memóriatesztek, WinRAR]
A processzorok által biztosított memóriasebességét az AIDA32 és a Sandra legújabb verzióinak segítségével teszteltük.
Az AIDA32 tesztjének processzortól való függetlensége meglepő pontossággal került bizonyításra: dacára a 10 százalékos magórajelbeli különségnek, mindkét CPU azonos memóriasebességet ért el.
A Sandra a memóriaműveletek közben az adatokon számításokat is végez, ennélfogva az Athlon 64 3400+ kb. 1 százalékos előnyre tett szert a Memory Bandwidth Benchmark tesztben.
A memória késleltetését a ScienceMark Memory Latency tesztjével mértük le.
Ismét csupán 1 százalékkal, de a magasabb órajelű Athlon 64 3400+ győzött.
Az általános felhasználás szimulálására egy valós életből vett sebességtesztet használtunk. Egy 1,4 GB-os fájlt tömörítettünk be ZIP csomagba a WinRAR segítségével.
A merevlemezt és a processzort is megdolgozó ZIP tömörítést az Athlon 64 3400+ 5 százalékkal rövidebb idő alatt teljesítette.
[oldal:3DMark, PCMark, AquaMark]
A megunhatatlan 3DMark, PCMark és AquaMark tesztek sem maradhattak ki a sorból.
Bár a 3DMark 2001 SE 20 ezer pontos "álomhatárát" könnyedén átlépi az AMD legújabb processzora, az eredmény kissé csalóka: a tekintélyesnek tűnő 415 pontos különbség csupán 2 százalékot jelent.
A 3DMark 03 végeredményét alig befolyásolja a processzorok órajelének különbsége, ez azonban így van rendjén, hiszen a 3DMark 03 célkitűzése pont az, hogy a teszteredmény a lehető legkevésbé függjön a processzor teljesítményétől. Szerencsére a program CPU tesztet is tartalmaz, ebben a két Athlon 64 közötti 6 százalékos jelzésbeli különbséget mutatja ki a 3DMark 03.
A többszálú PCMark tesztprogram legújabb verziója a processzorok órajelbeli 10 százalékos különbségéhez közelítő eredményt produkál. A valós alkalmazásokban sajnos ez az ideális eset ritkán fordul elő.
A DirectX 9 motort használó AquaMark ismét a 3DMark 03 eredményeihez hasonlót mért: a végeredményben alig mutatkozik különbség, azonban a CPU tesztben a már jól ismert 6 %-hoz közelítő fölényt könyvelhet el az Athlon 64 3400+.
[oldal:Quake III, Unreal Tournament 2003, Wolfenstein]
Játéktesztjeinkhez 640x480 és 1024x768-as felbontást és 32 bites színmélységet használtunk. A Halo, a Quake III és a Wolfenstein - Enemy Territory esetében, 640x480-as felbontásban a grafikai részletességét is minimálisra csökkentettük, hogy elkerüljük a videokártya esetleges szűk keresztmetszeteit.
A Quake III Demo001 tesztjében 5-6 százalék körüli előnyt kovácsol magának az Athlon 64 3400+, csúcsra járatva a Radeon 9800 Pro tesztkártyánkat.
Az Unreal Tournament 2003 a videokártyától kevésbé függő, 640x480-as tesztjeiben 7 százalékos fölénnyel nyert a magasabb órajelű Athlon 64, míg az 1024x768-as Flyby tesztben a videokártya kifulladása miatt a két CPU közötti különbség szinte eltűnik.
A ráncfelvarráson átesett Quake III motorra épülő Wolfenstein - Enemy Territory le sem tagadhatná származását: a Quake III-ban mért 5-6 százalékos különbséget másolja le ez a játék is.
[oldal:Comanche 4, Gun Metal, Halo, X2]
A szinte csillapíthatatlan processzoréhségéről elhíresült Comanche 4 ezúttal is a processzorok közötti differenciát hangsúlyozza: mindkét felbontásban 8 százalékos gyorsulással díjazza az Athlon 64 3400+ fürgeségét.
A Gun Metal akciójáték benchmark változata úgy tűnik, inkább a videokártyát dolgoztatja meg, hiszen a processzorok közötti különbséget legjobb esetben is csak alig 2 százalékosnak ítéli meg.
A Microsoft remekbe szabott Halo lövöldözős játéka a videokártyától kevésbé függő, 640x480-as felbontásban a már jól ismert, 5-6 százalékos különbséget mutatja ki. A felbontást emelve a videokártya ismét bedobja a törölközőt.
Az űrben játszódó, látványos grafikai megoldásokkal tarkított X2 - The Threat játékteszt 4-5 százalék körüli mértékben favorizálja a magasabb órajelű Athlon 64 modellt.
[oldal:SPECViewperf, CineBench]
A professzionális felhasználás során tapasztalható teljesítményt a SPECViewperf 7.1, illetve a Maxon CineBench 2003 szoftverekkel mértük le.
Az OpenGL grafikai megjelenítésre támaszkodó, 3D leképezési (rendering) és CAD/CAM tervezési modulokat is tartalmazó SPECViewperf tesztjeiben 4 és 7 százalék között változó mértékben győzedelmeskedett az Athlon 64 3400+. A tesztek közül a Discreet Lightscape (light-06) során bizonyult a legnagyobbnak a 3400+ előnye.
A CineBench meglehetősen szintetikus tesztjei nem hazudtolták meg magukat: az órajelbeli 10 százalékos különbséget megközelítő, 9 és 10 százalékos előnyt mértek a 3400+ javára.
[oldal:POV-Ray, ScienceMark]
A nyers lebegőpontos és tudományos számítási teljesítményt a POV-Ray és ScienceMark szoftverek legújabb verzióinak segítségével mértük le.
3400+ jelzésű processzorunk az FPU-t végletekig kizsigerelő POV-Ray renderelése során 9 százalékkal előzte meg a régebbi Athlon 64 modellt.
A SIMD optimalizációkat is használó ScienceMark fizikai számításokat végző Primordia és Molecular Dynamics tesztjeiben a POV-Ray-hez hasonlóan 9 százalékos előnyt könyvelhet el a magasabb órajelű Athlon 64.
A ScienceMark AES adattitkosítást végző Cipher tesztjében ismét 9 százalék a differencia a két processzor között.
[oldal:Értékelés]
Annak ellenére, hogy egy vadonatúj processzort illesztettünk be egy már 3 hónapos BIOS-szal szerelt alaplapba, minden úgy történt, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Sem a telepítés, sem a tesztek futtatása során nem találkoztunk semmilyen problémával. Sajnos az MSI alaplaphoz még mindig nem készült el a magfeszültség emelését lehetővé tevő BIOS frissítés, ezért a tuning tesztektől ezúttal is el kellett tekintenünk. Megjegyzendő azonban, hogy az MSI már dolgozik a problémán, cikkünk írásának idején már létezett egy nem publikus, 1.25 verziószámú, béta státuszú BIOS változat, amely 1,55 voltig lehetővé tette volna a feszültségemelést -- ez azonban még mindig nem lett volna elég ahhoz, hogy a tesztelt processzorokban rejlő tuningpotenciált felderíthessük.
Tuning ide vagy oda, az Athlon 64 3400+ alapórajelen is lefőzte elődjét. A 200-zal magasabb jelzéshez hűen a játékokban és a valós alkalmazásokban is mintegy 6 százalékkal bizonyult gyorsabbnak az Athlon 64 3200+-nál. Azokban az esetekben pedig, amikor a nyers számítási teljesítményt vizsgáltuk, a gyorsabb modell előnye akár az órajelbeli különbséget jelentő 10 százalékot is elérte.
Az Athlon 64 3400+ piacra lépésével átveszi az előző modell helyét az árlistákon, azaz kiskereskedelmi áron kb. nettó 90-100 ezer Ft-ot kell majd érte kifizetnie boldog tulajdonosának. Ezzel párhuzamosan a 3200+ ára csökkenni fog, valószínűleg a 70-80 ezer forintos tartományt fogja elfoglalni. Kíváncsian várjuk a decemberben hivatalos bejelentés nélkül piacra került Athlon 64 3000+ processzort is, melyet az AMD 2,00 GHz-es órajellel és csökkentett, 512 KB méretű másodlagos gyorsítótárral forgalmaz. A 3000+ ára kezdetben nettó 50-60 ezer forint lesz.