Magyar keresők
Hat hazai keresőt: az Ariadnetet, Heurékát, HuDirt, Góliátot, a Kereső.hu on-line lexikont és a Vizslát fogtuk munkára, s próbáltuk előnyeiket-hátrányaikat összegereblyézni egy cikkben. A keresők kisebb-nagyobb hibákkal ugyan, de állták a próbát.
A keresőszolgáltatások rendre ugyanazon az elven működnek: a szolgáltató szerverén egy program (a robot) lehívja a weboldalakat, és azok szöveges vagy akár képes tartalmát a saját adatbázisába tölti. Ha a kereső alkotója úgy álmodta meg, akkor a robot figyelembe veszi a weboldal fejlécének meta tagjeibe rejtett utasításokat, így a szájt webmestere utasíthatja a robotot, hogy például indexelje-e a weboldalt, illetve hogy kövesse-e az oldalon található hivatkozásokat, vagy se.
A hazai keresőket vizsgálva számos innovatív ötlettel és szintén nem kevés javítani való hibával találkoztunk. A nagyobb, ismertebb keresőszolgáltatások közül egy hétig vizsgáltuk az Ariadnetet, a Góliátot, a Heurékát, a HuDirt, az [origo] Vizsláját és újdonságai miatt -- az egyébként nem a webes állományból tallózó -- Kereső.hu-t. Ennél azért valamivel bővebb a hazai kínálat, hiszen a fenti szolgáltatásokon kívül számos más kereső, adott esetben egy-egy szakmát kiszolgáló, tematikus böngészde kínálja magát az interneten.
A keresők jó és rossz minősítését alapvetően két szempontcsoport határozhatja meg: az egyik a beindexelt anyag mennyisége, minősége és frissessége, a másik pedig a találatokat sorba rendezéséért felelős relevancia-vizsgálat. Míg az előbbire viszonylag könnyű jól működő automatizmust kialakítani, a találatok értékét szinte lehetetlen minden látogató szája ízének egyformán megfelelően kialakítani. Ha valaki csak egy szót ír be valamelyik keresőbe (például a csokoládét), a kereső nem képes kitalálni, hogy az illető az édesség kereskedelmére, gyártására, történelmére volt-e kíváncsi, vagy csak egyszerűen édesszájú internetező lévén megkívánt egy kis kalóriabombát és interneten keresztül szeretne rendelni.
Itt persze a keresést végzőnek kell találékonynak lenni, hogy olyan kulcsszóval próbálkozzon, hogy a kereső a számára fontos találatokat a legnagyobb eséllyel adja vissza. Ám a találatok sorba rendezése, a számtalan weboldalon, a legkülönbözőbb szövegkörnyezetben előforduló kifejezések minél emészthetőbb formátumú tálalása mégiscsak a keresőt üzemeltető szakemberek feladata.
| napi látogatók |
keresések |
indulás |
|
| Ariadnet |
12 000 |
18 000 | 2001. július |
| Góliát |
150 000 |
1200 000 | 2000. november |
| Heuréka |
60 000 |
90 000 |
1996. október |
| HuDir |
30 000 |
45 000 |
1995. augusztus |
| Kereső.hu |
760 |
1 500 |
2002. november |
| Vizsla |
48 000 |
200 000 |
1998. május2 |
1 = A Góliát a keresőt használó valamennyi portál összesített látogatási adatait adta meg.
2 = 1998 májusában Altavizsla néven indult a kereső
[oldal:Ariadnet]
Az Ariadnet a keresők kivételezettje lehetne, hiszen fejlesztéséhez jelentős költségvetési támogatást kapott: még az Informatikai Kormánybiztosság által kiírt pályázaton 23 300 000 forintot nyert a Hudirt, Heurékát és az Ariadnetet fejlesztő és üzemeltető Hungary Network Rt. (HN) a magyar metakereső programozására, amit kiegészítettek a szintén fejlesztésre fordított saját, mintegy hétmillió, és az üzemeltetésbe fektetett, további hárommillió forinttal. Radnai Tamás, a részvénytársaság igazgatója elmondta, hogy a szerződés értelmében 2 évig nekik kell üzemeltetniük a keresőt -- minden további állami támogatás nélkül.
Ariadnet
A "magyar meta" -- hasonlóan külföldi társaihoz -- nem végez önálló webes indexelést és keresését, hanem a kínálatában szereplő keresőknek küldi szét a keresendő kifejezést, majd a találatokat saját maga rendezi sorba és a forrás megjelölésével tálalja.
Az Ariadnet hazai keresőkínálata a metakereső indulása óta eggyel csökkent: tavaly júliusban a Vizsla még szerepelt a meta kínálatában, ám az [origo] kérésére a HN kénytelen volt törölni választékából a legnagyobb keresőt. A korábban már elhíresült axeleros stratégia (HWSW 2002. november 20.) értelmében a kiadó tartalmát csak a saját üzemeltetésében lévő portálon látják viszont szívesen, így a magyar metakereső sem veheti át a Vizsla találatait. Radnai elképzelése szerint a közeljövőben újra megkeresnék a Vizsla üzemeltetőjét, hiszen a szigorú stratégiát meghatározó axeleros munkatárs azóta már távozott a cégtől.
Más gondok is voltak az Ariadnettel: az egyhetes vizsgálódás ideje alatt egyetlenegy alkalommal sem sikerült találatot kicsikarni az angol és német nyelvű keresőkből -- az igazgató szerint valószínű, hogy az általuk használt portról a keresők nem engedik kiolvasni a találatokat --, s úgyszintén nem működött a Hírkereső és a Wahoo bejelölésével végzett metakeresés sem. Noha Radnai szerint legalábbis egy értesítés erejéig az Ariadnet fejlesztésekor valamennyi kereső üzemeltetőjét megkeresték, ennek ellentmond a Hírkereső és a Wahoo üzemeltetőjének nyilatkozata, aki állítja: soha nem kaptak levelet a HN-től, és nem is tartják követendő példának a találatok megjelentetését az Ariadneten.
A szakma képviselői közül többen úgy nyilatkoztak: a tartalomátvétel legnagyobb problémája, hogy a tartalom megjelenéskor felbukkanó hirdetési felület értékesítésekor a tartalmak eredeti összeállítója nem részesedik a bevételből. További fájó pontnak bizonyult, hogy míg a keresők fejlesztői saját maguk fektettek bele időt és pénzt a keresőmotorok csiszolgatásába, a HN jelentős állami dotációval építette fel a metakeresőt.
Radnai szerint a hirdetési felület problémájának az áthidalására számos megoldás van, melyek jórészt a bannerekből származó bevételek megosztását jelentik. Mint az igazgató hozzátette: érzése szerint a metakereső fenntartása közérdek, így több megértést várna a piaci szereplőktől. Az egyre karcsúbb választékú metakereső értékét tovább csökkenti, hogy olyan kereső is szerepel a kínálatban, melyet tulajdonosa legalább két-három éve magára hagyott: a Magyar Honlap Katalógus (MHK) használhatósága a látványos, régóta kijavítás után kiáltó hibák, a kitörölhetetlen hamis találatok és a magárahagyott vendégkönyv alapján megkérdőjelezhető. Az MHK-n fellelt szerzői jogi deklarálás 1999-ig szól, a kereső üzemeltetője pedig 2000 óta nem válaszolt a látogatók vendégkönyvbe írt kérdéseire.
Pedig ez a kereső azonban éppúgy teljes jogú tagja a magyar meta kínálatának, mint az Index, mely már régen beszüntette a cseh Czentrum technológiáját használó kereső üzemeltetését, így az Ariadnet találati oldalán sem látható indexes keresési eredmény. Ilyenformán az induláskori 12-ről 5-re csökkent a használható találatokkal kecsegtető keresők száma. Radnai ugyanakkor elmondta, hogy az Ariadnet és a HN két saját költségből fejlesztett keresője is megújulás előtt áll: ígérete szerint szeptemberre kijavítgatják az Ariadnet hibáit, és megszűrik a keresőkínálatot.
A kereső hazai viszonyok között elveszni látszó előnyei mellett egy érdekes szolgáltatással is bír, mégpedig a szinonimák felkínálásával. Ha egy szót beírva a szinonimák feliratra bökünk, az Ariadnet felkínálja az általa ismert, hasonló jelentésű szavak listáját, amelyekből választva vagylagos alapon bővíthetjük a keresést.
[oldal:HuDir és Heuréka]
A HuDir és a Heuréka a magyar internet hőskorát idézik, hiszen ez a két legrégebbi hazai kereső -- a HuDir néhány héttel az ismert Yahoo webes felbukkanását követően indult. Mindkettő az Ariadnetet is üzemeltető Hungary Network Rt. "találmánya", s bár már eljárt felettük az idő, Radnai Tamás lát fantáziát a továbbüzemeltetésben.A Heuréka használhatóságát jelentősen korlátozó hiba, hogy a beindexelt oldalak működését a kereső képtelen később ellenőrizni, így számos fals találat kerül a látogató elé. Évekkel korábban elköltözött weboldalak, megszűnt szájtok borzolhatják a keresést végzők idegeit, így minden más előnye, a találatok pontosságát meghatározó relevanciavizsgálat viszonylagos megbízhatósága ellenére is a konkurens keresőknél gyengébb eredményt produkál a Heuréka.
Könnyen kezelhető, bár nem mindig működik jól a Heuréka szűrője: szűkíthetünk csak magyar oldalakra, vagy friss lapokra, valamint egyetlen domaintartományra is. Ugyanakkor ha csak a friss lapokat választjuk, a több éve elköltöztetett, mára 404-es hibajelzést adó oldalak is belekeverednek a találatok közé.
Radnai szerint az ismert hiba ellenére is érdemes fejleszteni a Heurékát, ugyanis egy jól meghatározható célcsoport ismeri és kedveli ezt a szolgáltatást: az akadémiai-, felsőoktatási- és a közigazgatási hálózat használói az igazgató állítása szerint ragaszkodnak a Heurékához. Ennek egyik magyarázata pedig az lehet, hogy -- a Vizslához hasonlóan -- a kereső képes egyetlen domaintartományra szűkíteni a találatokat, így például olyan óriási adatmennyiséget tartalmazó hálózatok anyagában is lehet keresni, mint például az elte.hu, vagy a bme.hu.
A Hungarian Directoryból rövidített HuDir inkább katalógus típusú keresőként ismert. Itt nem robotok végzik az indexelést, hanem a látogatók küldhetik be az általuk jónak tartott weboldalak címét, melyet a kereső munkatársai egy, a könyvtáraknál használatos tematikus katalógushoz hasonló struktúrába illesztve tesznek hozzáférhetővé.
Megállapításunk, miszerint a HuDirra is ráférne egy kis átalakítás, összecseng a Radnai által említett tervekkel. Jelenleg ugyanis a HuDir szabadszavas keresőjét használva a találati lista tételeinek egymásutániságában semmiféle logika nem fedezhető fel, hacsak az nem, hogy az adatbázisba kerülés időpontja szerint rendeződnek a találatok, ami a látogató számára minden, csak nem segítség. Ráadásul a HuDir kifejezésre nem, csak szavakra képes keresni, így például a köztársasági elnök kifejezés idézőjelek közti beírásakor az első tíz találat közt szerepel egy vidéki közéleti havilap 1999-es száma, benne egy helyi részvénytársasági elnök beszámolójával.
Radnai szerint a HuDir is jelentős átalakítás előtt áll: várhatóan idén ősszel kerül sor a Heuréka, HuDir és az Ariadnet hibáinak korrigálására, és közelebbről nem részletezett látványos újdonságokat is ígért az igazgató.
Ugyanakkor igen használható és pontos találatokat ad a HuDir tematikus katalógusa: a könyvtárak katalógusaihoz hasonlóan többrétegű, strukturált adatbázis -- legalábbis a kevés bejegyzést tartalmazó címszavak esetében -- hasznos segítség lehet a neten eligazodni vágyóknak. Ugyanakkor a több bejegyzést tartalmazó címszavak -- mint például az Egyetemek és főiskolák -- éppúgy követhető rendszer nélkül mutatják a találatokat, mint a szabadszavas keresés esetén.
[oldal:Góliát, Vizsla]
A Góliát több, mint egy webes kereső: az üzemeltető GFX Studio ismertetője több olyan keresőtechnológiát említ, melyet más portálok, vállalati weboldalak is alkalmazni tudnak. A Góliát technológiára többféle keresőmotort építettek, melyek közt van egy-egy tudományág, szakma képviselőit érdeklő weboldalakról és a terminológia kulcsszavaiból összeállítható adatbázis éppúgy, mint például a gyermekekre veszélyes tartalmat szűrő kereső is.
Góliát
Magát a Góliátot egyébként nem csak az ismert www.goliat.hu címen használhatjuk, hiszen Góliát motor hajtja például az Index keresőjét, illetve a Startlapét is. Maga a kereső jó ötletekkel és bosszantó hibákkal egyaránt rendelkezik: az opcionált lista találatainak továbbszűkítésének lehetősége például egy hasznos, más hazai keresőkről hiányzó szolgáltatás, azonban a beviteli mezőben lévő kifejezés karaktereinek átkódolása miatt gyakorlatilag használhatatlan.
A legegyszerűbb, legkezelhetőbb szűrővel is itt találkoztunk: a teljes web, illetve a .hu domaintartomány találatai közti váltás csak egy kattintás, az opcionált lista pedig kitűnő lehetőség a kifejezés szavainak könnyű variálására. A Góliát használatát ismertető oldalak ugyan a többi keresővel szembeni előnyök közt említik az új oldalak 40-45 másodpeen belüli rögzítését, Mutschler Péter, az üzemeltető munkatársa szerint ezt ma már nem tudják tartani, egy-egy új weboldal adatbázisba kerüléséhez a Góliát is egyhavi türelmet kér a webmesterektől.
Noha azt ígértük, a magyar keresőket mutatjuk be, egy kivételt mégis tennünk kellett: az [origo] Vizslája ugyanis nem magyar keresőmotort haszbál, hanem az Overture Services, Inc. partnereként egy londoni szerver adatbázisában keres. A Vizslának egyébként nem ez az első "motorcseréje": míg induláskor még Altavizsla néven az akkoriban népszerű AltaVista Search Engine motorja hajtotta, 2001 március 1-től a kevésbé ismert, ám igen jó keresőként számontartott Northern Light technológiája volt a háttérben. A Yahoo által megvásárolt Overture-rel 2003. március 8.-a óta áll szerződésben a Vizslát üzemeltető Axelero.
Az utolsó "motorcseréből" azonban a felhasználók nem sokat vehettek észre, legfeljebb a szűkített keresés néhány hetes eltűnését március tájékán. Egyvalamit azonban mégiscsak vesztett a Vizsla: korábban a keresés találatai tematikus mappákba is rendeződtek, mely az új motorra való áttéréssel egy időben megszűnt. A Vizsla kínálja egyébként a szűkítési lehetőségek legbőségesebb tárházát: a már-már áttekinthetetlenül bonyolult részletes keresési oldalon egy vagy több szóra, szókapcsolatra, domaintarományokra, dátumra, fájlformátumra, sőt még az oldalba beépült objektumra is kereshetünk, illetve itt állítható be a sokkoló tartalom kivédére szolgáló szűrő is.
Kiegészítő szolgáltatás a tezaurusz (egynyelvű szótár). Ezzel ugyan nem lehet keresni, csak a saját adatbázisába került fogalmakat mutatja, de egy-egy fogalmat szűkíthetünk vagy tágíthatunk a szinomimák, illetve címszavak alapján. A szolgáltatás nem rossz, ha egy-egy kifejezést szeretnénk a címszó struktúrájában látni, de így, a webes kereséstől ennyire elválasztva megkérdőjelezhető a hasznossága.
Kiemelkedik a kép-, az mp3- és a videokereső szolgáltatás: ezeknél azonban már erősen érezhető, hogy külföldi állomány képezte a szolgáltatás alapját: a .hu tartományra itt nem lehet szűkíteni és a találatok java is külföldi szerverre mutat.
A Vizsla sem hibátlan: ottjártunkkor épp nem tett különbséget az ékezetes és az ékezet nélküli karakterek között, így például veréb és véreb, Eger és egér szavak keresésekor a találatok közé számos irreleváns hivatkozás is bekerült. Kárpáti András, a Vizsla csoportvezetője szerint már tudnak a hibáról, ám mivel a keresés külföldi szerveren történik, csak az adatbázis üzemeltetője tudja javítani -- amire már ígéretet kaptak.
[oldal:Kereső.hu]
Újszerűsége és ötletessége egyaránt arra predesztinálta a Kereső.hu on-line lexikont, hogy bekerüljön körképünkbe: a szolgáltatás nem a webet pásztázó robotokkal, hanem a saját adatbázisába került címszavak közt keres. Mivel a hazai interneten átfogó lexikon a mai napig nem érhető el, a Kereső.hu-nak minden esélye megvan arra, hogy ezzel a hiánypótló szolgáltatással irányítsa magára a figyelmet.
Kereső.hu
A Kereső.hu több lexikon anyagát is tartalmazza. Az adatbázis gerincét egyelőre a Révai lexikon és a Tolnai Nagylexikon képviseli, ami -- valljuk be -- a maga idején hasznos forrásnak számított, mára azonban jócskán elavult, s inkább kultúrtörténeti érdekesség, mint a lexikális tudás gyarapítására alkalmas forrás. A két lexikonból származó adatokkal még egy probléma van: az üzemeltető a forrást igen, de az évszámot nem jelölte a találati oldalon. Több korosztálynak amilyen egyértelmű, hogy a Révaiból és a Tolnaiból származó adatokat miként érdemes olvasni, más korosztályok számára ez korántsem evidens. A Horthyt még élő kormányzónak, a Magyar Köztársaságot pedig még királyságnak feltüntető szócikkek azért egy szűkös forrásmegjelölésen túl talán bővebb magyarázatra szorulnának.
Számos további meglepő meghatározás tárul fel az on-line lexikont bogarászva: mivel sajnos a címszavak közti hivatkozások nem kattinthatók (vajon miért?), így az informatika szóra keresve például egyetlen rövid magyarázat bukkan elő, miszerint az informatika Kovácsa maga Kovács Kálmán miniszter. A "lásd" utáni címszót ilyenkor az ember kimásolhatja a böngészőből, vagy kézzel bepötyögheti, hogy valamivel többet tudjon meg Kovács Kálmánról.
Szintén baj, hogy kifejezésekre nem lehet keresni. A Gazdasági Minisztérium kifejezésre összesen 81 találattal örvendeztet meg a kereső: legtöbbjében a gazdasági vagy a minisztérium szavak szerepelnek, a kettő együtt sosem. Nem "érti" a kereső az idézőjelbe tett, vagy az összeadás jelekkel kifejezett együvé tartozást sem: ezeket a webes keresések során már a kevésbé tájékozott felhasználók is ismerik, kár elfelejtetni velük.
Mint Weinreich László, az üzemeltető Kereső Bt. ügyvezetője lapunknak elmondta: a koncepció szerint a lexikon-funkción túl egyfajta kereskedelmi adatbázis kialakítását is tervezik. Azok a címszavak ugyanis, melyek egy átfogó lexikonban nem biztos, hogy helyt kapnának, vagy jelentésük triviális, ám az adott piac szereplőinek fontos, hogy megjelenjenek a keresőkben, némi fizetség ellenében lehetőségük lesz akár saját magukat is reklámozni. Példaként Weinreich az ingatlanközvetítés szót említette, mely nem feltétlenül kell, hogy a részét képezze egy internetes lexikonnak, hiszen a jelentésével valószínűleg mindenki tisztában van. Ám ha az ingatlanpiac valamelyik szereplőjének érdeklődését felkelti ez a marketinglehetőség, akkor a Kereső.hu fogadókésznek bizonyul majd.
Weinreich megismertette a HWSW-vel a lexikongyarapítással kapcsolatos terveiket is: egy-egy tudományág vagy szakma lexikonját úgy tervezik összeállítani, hogy az adott szakma képviselőit kérik fel a legfontosabb szavak, kifejezések lexikonná rendezésére. Így lehet például akár egy csillagászati vagy biológiai szaklexikonnal bővíteni a Kereső.hu-t.
Az általunk felvetett problémákat az ügyvezető is elismerte: mint mondta, a forrásoknál -- ha tudják -- URL-lel is próbálnak konkrétabb fogódzót nyújtani, a letűnt korok lexikonjainál az évszám feltüntetése pedig rövid munkával megoldható.
[oldal:A keresők próbája]
Néhány próbakeresést is végeztünk az egy hét alatt. Valamennyi keresőben ugyanazokat a szavakat, kifejezéseket adtuk meg, s az első tíz találat alapján próbáltunk következtetni a keresők pontosságára, használhatóságára. A magyar keresők mellett a Google-ban is végeztünk egy-egy kontrollkeresést.Kerestünk egy konkrét személyt (Mádl Ferencet), egy pozíciót (köztársasági elnök) egy intézményt (a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot), egy-egy szót (strucc, víztorony), egy verssort (Tóth Árpád: Meddő órán -- Viaszos vászon az asztalomon), valamint egy idegen szót: defenesztrácó, hogy megállapítsuk melyik kereső bizonyult a legpontosabbnak.
Mádl Ferenc köztársasági elnök szigorúan idézőjelek közé tett -- tehát megbonthatatlan kifejezés keresésére utaló -- nevére valamennyi kereső főleg sajtóhíreket, illetve választási oldalakat adott ki az első tíz találat között. A Google ezen túl egy francia nyelvű oldalt is felkínált, a Kereső.hu ellenben semmit: az 1080 találat közül az első tíz mindegyike csak a Ferencet értelmezte, és Habsburg főrangokkal, szentekkel, francia királyokkal örvendeztetett meg bennünket.
Szerencsésebbnek bizonyultunk a köztársasági elnök kifejezéssel: A Google és a Vizsla az első helyre tette a Köztársasági Elnöki Hivatal weboldalát, mely a tárgyban valóban a legautentikusabbnak tekinthető, a Góliát főleg az alkotmány webes irodalmát kínálta fel, úgyszintén a HuDir, melynél első helyen szerepelt volna maga a köztársasági alkotmány -- sajnos, egy már rég megszűnt szerveren lévő oldala. A Heuréka egy on-line mindentudót kínált fel első találatként, majd további cikkeket (sajnos néha 6-7 évvel ezelőtt megjelenteket) ajánl az első tíz találat közt.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium kifejezésre a Heuréka, a Vizsla és a Google egyaránt a minisztérium weboldalát kínálja fel elsőként, a Góliát a a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot, valamint szakcikkeket, közmunkapályázatot kínál, a HuDir azonban semmi konkrétumot nem nyújt az első tíz találat közt, míg a Kereső.hu egészen régi szócikkeket ad -- feltételezhetően a minisztérium szót favorizálva.
A strucc szóra a HuDir a hasonnevű könyvkiadó és fotóstúdió oldalait mutatja, hasonlóan a Heurékához, mely mindezt kiegészíti néhány, a strucc tartásával, tenyésztésével kapcsolatos weboldallal, valamint két halott linkkel. A Góliát, a Vizsla és a Google mindezt néhány recepttel is kiegészíti. A Kereső.hu-n való keresés nem eredményezett találatot. A víztorony szóra változatosabb találatokat kapunk: a HuDir néhány halott link mellett több Volán vállalati linket kínál fel, ahol ugyan nem találtuk meg a víztorony szót, de feltételezhető, hogy valamelyik buszjárat menetrendjéből tallózott a kereső. A Heuréka a siófoki víztorony mellett a nívós viztorony.hu oldal több lapját mutatja (egyetlen halott linkkel), a Google mindezt kiegészíti a víztorony működéséről szóló sulinetes oldallal is. A Vizsla szintén a viztorony.hu oldalt favorizálja, ám a margitszigeti, szeged-tarjáni, siófoki, körömi víztornyokról és egy fórum víztorony nickjéről is ad találatot. A Kereső.hu két leírást is ad a víztornyokról, a Góliát pedig -- a már ismerős viztorony.hu-n kívül -- egy építészeti tervezővállalat referencialistáját, egy víztoronyban megrendezett művészeti kiállítást és a korábban szintén ismerős szeged-tarjáni víztorony körüli tér rendezési tervét villantja fel.
Tóth Árpád versét -- érthető okokból a HuDir és a Kereső.hu kivételével -- valamennyi kereső megtalálta. A Heuréka az első négy találattal tévútra vezetett, s végül az ötödik (a relevanciavizsgálatban mindössze egy százalékot kapó) oldal kalauzolt el bennünket a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalára. A Góliátnál csak az első két találat bizonyult falsnak, ám a harmadikon már felleltük a verset, míg a Google és a Vizsla első kattintásra értékelhető találatot adott.
A defenesztrációra a HuDir nem adott találatot, a Heuréka igen, bár számos tesztlap volt ezek között, melyeken persze válasz nélkül, szintén kérdésként szerepelt a szó, s végül egy 1 százalékos relevanciaértékkel jelzett találat adta meg a magyarázatot. Igen meglepő módon sem a Vizsla, sem a Google, sem a Góliát nem talált ilyen szót, s a Kereső.hu -- ahol pedig a legnagyobb esély lenne a magyarázat fellelésére -- sem árulta el a defenesztráció jelentését. (Defenesztrációként egyébként a harmincéves háború előzményeként számon tartott, 1618-as eseményt jegyzik, mikor a prágai Hradzsin várából a hivatalnokokat a feldühödött tömeg egész egyszerűen kihajította az ablakon.)
Rövid -- és bizonyára szubjektív -- tesztünk eredményeképp levonható következtetés szerint a Google után a legjobb kereső a Vizsla. Közel ugyanilyen jó, ám sajnos a halott linkek miatt teleszemetelt eredményeket nyújt a Heuréka is. A Góliát találatai sem értéktelenek: ha nem is mindig a legautentikusabb forrásra mutatnak, számos kiegészítő információt meríthetünk a relevanciavizsgálat során előtérbe helyezett oldalakból. A HuDir szabad szavas keresőként gyakorlatilag használhatatlannak bizonyult: a katalógusrendszere több reménnyel kecsegtetett, ám végigkattintgatni a struktúra alján szereplő címszóig, és a több tucat rendezetlen link közül eltalálni a megfelelőt: lassú és szerencsejátékra emlékeztető. A Kereső.hu egy-egy szó keresésénél hasznosnak bizonyult -- már ha nem egy elavult lexikális adattal tájékoztat -- de kerekebb kifejezések esetén nem érdemes ott próbálkozni.
A kereső-üzemeltetők egyikének korábbi megfogalmazását általában kiterjeszthetjük a hazai keresőkre: mindegyikben van fantázia, s érdemes is fejleszteni őket. A kisebb-nagyobb, bosszantó, a használati értéket néha jelentősen rontó, ám fejlesztői szempontból nem túl jelentős hibák kiküszöbölése pedig egyáltalán nem lenne megterhelő feladat.