SuSE Linux 8.2 Professional: barátságos szörnyeteg

Néhány hete jelent meg a SuSE Linux Professional 8.2-es kiadásának magyar változata. Bár Németországban már április közepén kint volt a piacon a német verzió, a honosított változat a SuSE Magyarország által április végére hirdetett megjelenési idő helyett csak május 20-án jelent meg, ami nem is csoda, tekintve, hogy a SuSE Linux egy-egy újabb változata az eredeti kiadást követő hónapban még két nemzetközi kiadásban (int1, int2) is megjelenik, és a magyar verzió az int2 része. A rendszer a 2.4.20-as kernelre, a 2.3.2-es glibcre, a grafikus alaprendszer pedig az XFree86 4.3.0-s kiadására épül, az alapértelmezett fordító a GCC 3.3-as kiadása, az alapértelmezett grafikus munkakörnyezetet pedig a KDE 3.1.1-es verziója, kiegészítve a szokásos SuSE eszközökkel; de a CD-ken, illetve a DVD-ken megtalálható a 2.2-es GNOME környezet is további 2800-3000 RPM csomag társaságában.

Aki csak rápillantana arra, hogy milyen a színes magyar bábfilmeket ugyancsak ismerő Linux-felhasználók szerint valójában Süsü névre hallgató disztribúció, az több forrásból is hozzájuthat a szemrevételezéshez szükséges mintához: a rendszerből a dobozos verzió mellett mindig megjelenik egy CD-ről futtatható változat, a Live Eval, a májusi Linuxvilág magazin CD-mellékletére pedig egy telepíthető változat került föl.

SuSE Linux 8.2 Professional magyar kiadás

A rendszerhez a Sárkányellátó Vállalat körülbelül két, két és fél évig biztosítja a terméktámogatást, vagyis egy frissen telepített 8.2-eshez várhatóan még 2005 nyarán is letölthetjük az aktuális biztonsági frissítéseket, feltéve, hogy kibírjuk addig egy újabb kiadásra való átállás nélkül. A doboz bruttó ára 24900 forint, ezért öt darab CD-t és két DVD-t kapunk egy 3D-fantáziákkal illusztrált papírtokban, továbbá egy hatszáz oldalas rendszerkézikönyvet, egy négyszázötven oldalas felhasználói kézikönyvet, valamint egy narancssárga regisztrációs lapot, amelynek kitöltése és feladása után telepítési támogatásra jogosult felhasználóvá válunk. A promóciós anyagokon (termékkatalógus, SuSE matrica) kívül van itt még egy kisbetűkkel szedett lap, amely világnyelveken és magyarul is közli velünk, hogy a szoftver hatékonyságát és minőségét illető kockázat -- szokás szerint -- teljes mértékben a felhasználót terheli. Ha ezt mind feldolgoztuk, a matricát pedig fölragasztottuk a hűtőre, akkor talán ideje megkockáztatnunk a telepítést.

[oldal:Üdvözöllek, dicső lovag]

A SuSE Linux 8.0 megjelenése óta nem sokat változott a telepítés menete, a háromlépcsős folyamat egyszerű, átlátható, valóban jó munkát végeztek a rendszer fejlesztői. Az előző kiadással összevetve csak lényegtelen eltéréseket figyelhetünk meg, viszont folyamatosan változik a telepítéshez ténylegesen használható lemezek száma és minősége. A mostani kiadás a régiekkel ellentétben csak öt CD-t tartalmaz, ám a SuSE korongok nem vésznek el, csupán átalakulnak: a CD-k mellett két DVD található, ezek közül az egyik nagyjából az 5 CD anyagát tartalmazza (valójában többet), míg a másik a forráskódcsomagok bábeli gyűjteménye. Az éber felhasználók az első CD-ről vagy DVD-ről való a bootolás után persze azonnal kiszúrják, hogy a korábbi, egyszerűbb Qt grafikus téma helyét átvette a 8.1-ben bemutatkozott, a SuSE grafikus felület jellemző jegyévé előlépett Keramik stílus.

Háromlépcsős telepítés, Keramik stílusban [+]

További érdekes változás, hogy a telepítő által javasolt szoftverösszeállítás megtartása esetén a grafikus alaprendszeren, az irodai alkalmazásokon, a KDE munkakörnyezeten, a SuSE dokumentáción, azaz a megszokott szoftvereken kívül felkerül a GCC fordítócsomag és jó néhány fejlesztői segédeszköz, mindez összesen 1,7 GB-ot igényel, míg az előző verzió 1,3-1,4 GB-tal is megelégedett.

Érthetetlen, hogy a rendszerhez mellékelt több mint 1000 oldalnyi magyar dokumentáció friss változata miért nincs rajta a CD-ken, a DVD-n fellelhetjük viszont az előző kiadáshoz készült könyvek anyagát. Aki hadilábon áll az angollal, az az ftp.suselinux.hu /8.2/suse/i586 könyvtárában megtalálja a 8.2-es kiadás teljes dokumentációját a suselinux-adminguide_hu, illetve a suselinux-userguide_hu RPM csomagokban, HTML és PDF formátumban.

Az internetkapcsolat tesztelése telepítés közben [+]

A telepítő meghatározó újdonsága a hálózati konfiguráció terén mutatkozik. Amit eddig csak a működő rendszerben tudtunk elvégezni, most a telepítési folyamat utolsó lépéseinek egyikeként is megtehetjük, ráadásul itt nem csak a hálózati kártya, a helyi hálózat, a modemes, ISDN vagy ADSL kapcsolat lőhető be. A rendszer, amennyiben kérjük, a beállítás után egyből le is teszteli a kapcsolatot, majd ha az működőképesnek bizonyul, felkínálja az operációs rendszer kiadása óta megjelent frissítések azonnali letöltését.

Akadékoskodó SaX2

Szintén a telepítés végén bukkan fel egy apró probléma: ha a SuSE képernyőadatbázisában nem szerepel a monitorunk típusa, akkor a rendszer egy angol nyelvű dialógusablakban figyelmeztet erre minket, és a szuggesztív kérdésre az ember öntudatlanul is az "Igen" gomb megnyomásával felel, ami rögvest a képernyőbeállításokhoz repíti. Ez eddig nem is lenne probléma, de a kérdést a SaX2 (az XFree86 konfigurálásáért felelős beállítóprogram) valamiért többször is felteszi, először ugye az X konfigurálásának megkezdésekor, később pedig a beállítások véglegesítésekor is. A 8.1-es ilyen esetekben nem kérdezgetett fölöslegesen, egyszerűen csak hagyta, hogy beállítsák.

Az első bejelentkezés után [+]

[oldal:Páncél is kell a bajvíváshoz]

A 8.2-es verzióban a bootmanager indítómenüjétől a KDE grafikus bejelentkezőablakáig a teljes rendszerindítási procedúra grafikus felületen történik, egy ezüst folyamatsáv apránként végigpöckölgeti magát széltében a képernyő alján, és elérkezik a nagy pillanat: bejelentkezhetünk, szétnézhetünk, mit is tud a friss kiadás. Amint azt már említettük, az előző kiadásban mutatkozott be a Keramik, ám azóta kimentek a divatból az önálló témák, ma már a grafikus könyvtárakra külön-külön ráhúzható komplex, kvázi egységes interfészek korát éljük, a Red Hat Bluecurve által elindított hóbort megfertőzte a Mandrake-et, és lám, a SuSE-t is. A Qt-s Keramik maradt, a GTK1-re és a GTK2-re épülő alkalmazások pedig magukra öltötték a Geramikot, ez épp csak annyira különbözik a KDE-s felülettől, amennyire a két téma neve tér el egymástól.

GTK Keramikkal (8.2) és anélkül (8.1)

Sorakozó

Első pillantásra semmi sem változott. Ha alaposabban szétnézünk, észrevehetjük, hogy a KDE tálcáján, az óra mellett egy eddig ismeretlen ikon ücsörög a sarokban, egy zöld gombóc, ami SuSEWatchernek nevezi magát. Ez az operációs rendszerhez kiadott frissítések megjelenését figyeli az interneten keresztül, a színét és a mintázatát pedig aszerint választja meg, hogy van-e újabb javítócsomag a rendszerhez vagy már mindet fölraktuk. A gombóc helyi menüjéből közvetlenül hozzáférhetünk a YaST frissítési szolgáltatásához, a YOU-hoz (YaST Online Update), amely már régóta része a rendszernek. Érdekes módon, ha a SuSEWatchert eltávolítjuk a tálcáról (Gombóc > Visszaállítás > Automatikus indítás ki/be), akkor eltűnnek a mountolható eszközök ikonjai is az asztalról.

SuSE YOU [+]

Még mindig a tálcánál maradva: néhány további, eddig nem látott mütyürt is kipakolhatunk rá. Ezek közül az egyik a Screen Resize & Rotate néven futó kis program, amit a KDE menü > Rendszer > Beállítások alól indíthatunk el. Ez az első olyan program, amely kihasználja az XFree86 RandR bővítését, vagyis a képernyő felbontását és képfrissítési értékét anélkül állítgathatjuk vele, hogy újraindítanánk az X szervert. A hagyományos Ctrl+Alt+plusz vagy Ctrl+Alt+mínusszal ellentétben a RandR a munkaasztal virtuális méretét is hozzáigazítja a fizikai felbontáshoz. Ha tehát 1024x768-ból menet közben visszakapcsolunk 800x600-ba, akkor nem egy 1024x768-as virtuális asztal görgethető, 800x600-as részletét fogjuk látni, hanem egy teljes 800x600-as beállítást kapunk. A lehetőség egyébként beépül a KDE Vezérlőközpontba (KDE menü > Vezérlőközpont > Munkaasztal > Size & Orientation), onnan is elérhetők ugyanezek a funkciók.

RandR KDE-hez

A másik érdekesség, és talán ez a leghasznosabb a tálcára kipakolható dolgok közül, az OpenOffice gyorsindító. Ez szintén egy Qt-s program, alapértelmezésben nincs bekapcsolva, de a KDE menü > Rendszer > Segédeszközök > OpenOffice.org Quickstarter menüponttal aktivizálhatjuk. A gyorsindító (csomagnév: OpenOffice_org-Quickstarter) körülbelül 30 MB memóriát igényel, ahova betölti az OpenOffice komponensei által használt rendszerkönyvtárakat, így az először általában 10-15 másodperc alatt elinduló behemót irodai szoftver már 1-2 másodperc alatt is betöltődhet. A Quickstarter az első indítás után aktív marad, pontosabban a KDE-be való bejelentkezéskor mindig betölti magát, működését a tálcán lévő ikon menüjéből vezérelhetjük.

Az OpenOffice.org Quickstarter beállításai [+]

[oldal:Kard is kell a bajvíváshoz]

Ha már sikerült egyetlen szempillantás alatt elindítani az OpenOffice-t, akkor érdemes még vacakolnunk vele. A Red Hat és a Mandrake Linuxban is tetszetős, élsimított fontokat használ az OS-hez adott OpenOffice a menükben és a dialógusablakokban, a SuSE Linuxban azonban valamiért óriásiak a térközök az OOo felületén, a menük még nagyobb felbontásban is betakarják a fél képernyőt, a dialógusablakok pedig egyenesen óriásiak. Az alábbi képernyőképen jól látható, hogy milyen valószerűtlen méretű lehet egy-egy beállítóablak:

A dialógusablak betakarja a fél képernyőt [+]

A megoldás egyszerű, a felületen használt fontot le kell cserélnünk, a kulcsszavak: Andale Sans UI; ezeket kell bepötyögnünk az Eszközök > Beállítások > Betűtípusok helyettesítése mezőbe, ahogy az a képen is látszik, és helyette pedig válasszuk ki a Luxi Sans típust. A zöld pipával érvényesítjük a beállítást, leokézzuk... és semmi... minden marad a régiben. Más rendszereken az OOo ilyenkor azonnal átáll az új betűtípusra, a SuSE-hez adott verzió viszont nem, így be kell vetnünk egy újabb cselt: az Eszközök > Beállítások > Nézet > Megjelenés alatt váltsunk Macintosh-ra, a Méretezést pedig növeljük 110 százalékra, az eredmény az lesz, hogy mégiscsak átáll a program a Luxi Sans betűkre, bekapcsol az élsimítás is, a menük és a dialógusablakok pedig tömörebbek, áttekinthetőbbek lesznek.

Kisebb, lágyabb, jobb. [+]

Visszatérve az eredeti gondolatmenethez, amelyben számba vettük a 8.2 újdonságait, megállapíthatjuk, hogy egetrengető változások nem történtek, egy kicsit csiszoltak a fejlesztők a megjelenésen, változott az ablakok keretezése, nagyobbak lettek az ablakkezelő gombok, és egy-két hasznos apróságot láttunk eddig a tálcán. Ha megnézzük a Yastot, a SuSE disztribúcióspecifikus konfigurációs eszközét, akkor kiderül, hogy ott is van néhány eddig nem látott modul, ilyen például a Kerberos-alapú hálózatokba való bejelentkezést megkönnyítő yast2-kerberos-client. További újdonság a hálózati beállítások közt felbukkanó Gépnevek opció, amely az /etc/hosts fájlhoz készült grafikus szerkesztőt nyitja meg, és érdekesnek tűnik az Üzenetrögzítő ikon is, amely a dokumentáció szerint az ISDN kapcsolatokhoz képes üzenetrögzítőt beállítani.

Kerberos-alapú azonosítás [+]

Az alapértelmezett telepítés szokás szerint minden eszközzel ellátja a felhasználót, nem szükséges Java virtuális gép után szaladgálni, mert a rendszerhez adott Sun J2RE 1.4.1 első pöccre működik, fent van és jól szuperál a Konqueror webböngészőben a Flash Player legutolsó változata (6.0.79), a nyílt forráskódú PDF-olvasókkal elégedetlen felhasználók megtalálják az irodai alkalmazások közt az Adobe Acrobat Reader 5.0.5-ös verzióját, de elérhető a menükből a Real Player 8, a K3b CD-író alkalmazás, MP3-lejátszók, játékok, a már említett OpenOffice irodai programcsomag, a DVD-n pedig olyan programok próbaverziói találhatók, mint az Opera webböngésző (6.03) vagy éppen a VMware Workstation (3.1.1).

[oldal:Süsü a háznál, öröm a háznál?]

A rendszer további új lehetőségei elsősorban a frissebb programverziókra történő átállásból fakadnak. Roppant népszerű például a KDE 3.1-ben bemutatkozott, rendkívül könnyen kezelhető munkaasztal-megosztás, amely valójában ugyanazt tudja, mint a már évek óta használható VNC (Virtual Network Computing) rendszerek, sőt kompatibilis azokkal, leszámítva azt az apróságot, hogy a KDE alatt csak az éppen futó X képernyőt tudjuk hálózaton keresztül megosztani, míg a hagyományos linuxos/unixos VNC szerverek új X szervereket is nyitnak.

A technikai érdeklődésű felhasználókat bizonyára kíváncsivá teszi majd a fájlrendszerszintű jogosultságkezelés bővítésének, az ACL-nek (Access Control Lists, hozzáférési listák) a megjelenése, amelynek a lényege, hogy a szokásos "tulajdonos-csoport-világ" rendszerben beállítható jogokon túl további felhasználókat és csoportokat is hozzárendelhetünk a fájlrendszer objektumaihoz. Sajnos még csak a legalapvetőbb segédprogramok képesek megfelelően kezelni az ACL-információkat, így a jogosultságlisták használhatósága erősen korlátozott.

Süsü, a kétfejű. Munkaasztal-megosztás KDE-vel [+]

A Red Hat Linux 9-es verziójánál a SuSE 8.2 barátságosabb, a bőséges programkínálatnak és a jól eltalált alapértelmezett összeállításnak köszönhetően valószínűleg az indulás egy kezdő számára könnyebb lehet, különösen ha ehhez hozzászámítjuk azt is, hogy a Red Hat csak töri a magyart, míg a SuSE Linuxban az esetek 97 százalékában (hasraütéssel megbecsült érték) honosított felületen dolgozhatunk. Az OS megjelenése kidolgozott, a rivális példáját követve a SuSE is az egységes felület illúzióját igyekszik megteremteni. A kezdeti lelkesedés elmúltával viszont zavaró lehet a KDE felület szerteágazósága, a Yast2 nehézkessége, bizonyos beállítási lehetőségekre túl sokat kell várni, vagy túl mélyre kell értük ásni.

A magyar nyelvű Linuxok között a SuSE 8.2-nek valójában csak egyetlen riválisa akadhat: az UHU-Linux 1.0 Office változata. A részben debianos alapozású UHU azonban még nem veheti fel a versenyt a desktop Linuxok élharcosával, a SuSE elterjedtebb, kiforrottabb, jobban dokumentált és könnyebben felügyelhető a helyenként különös megoldásokkal előrukkoló UHU-Linuxnál. A SuSE magyarországi képviselete, talán épp az UHU-Linux megjelenésének hatására, a 8.2-es verziót viszonteladóknak egy CD-s, de minden fontos programot, köztük az OpenOffice irodai csomagot is tartalmazó változatban is szállítja, amelynek a neve SuSE Linux 8.2 Desktop, és amely a Sulinet Expresszben részt vevő egyes cégek ajánlatában is szerepel.

Összeségében egy készséges, elképzelhetetlenül sokoldalú, a szépséghibái ellenére rokonszenves rendszerről van szó, amely kiadásról kiadásra egyre több területen válik valóban jól használhatóvá. Bár a friss változat csak egy kicsit támogat több hardvert, és csak egy kicsit kényelmesebb mint az előző, az esetleg épp aktuális operációsrendszer-beszerzéskor érdemes rá valódi megoldásként gondolni, nemcsak afféle második OS-ként.

Szólj hozzá a fórumban!

A SuSE Linux 8.2 Professional változatát az ULX Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönjük!