EU, informatika, internet -- kérdések és válaszok I.
Olvasóink tehették fel kérdéseiket fórumunkban az Európai Unióhoz való csatlakozást követően várható, a -- szélesebb értelemben vett -- informatikai szektort érintő változásokról. Sorozatunk első cikkében a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat közöljük.
Kérdés: Milyen változások várhatók a garancia, a jótállás/szavatosság témakörökben (kis- és nagykereskedelemben egyaránt).
Válasz:
A fogyasztó:
A szavatosság az áru, szolgáltatás rendeltetésszerű használatáért meghatározott ideig való helytállás.
A szavatossági igény vásárlói benyújtásának határideje jelenleg 6 hónap, de 2003. július 1. után vásárolt termékek estén 2 évre nő majd. Ha a hiba ez időn belül nem volt felismerhető, vagy a jogosult igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, akkor a szavatossági jog egy éven, tartós használatra rendelt termék esetén pedig három éven belül érvényesíthető.
Az EU-ban a szavatosság az alábbiakra terjed ki:
- az áru nem alkalmas a használatra;
- teljesen más árut szállítanak, mint amit a fogyasztó rendelt;
- hiányzik a használati utasítás;
- kevesebb áru érkezik, mint amennyit a fogyasztó rendelt;
- hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott áru szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős;
- a kötelezett felel akkor is, ha az áru összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, de a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.
A fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely ezektől a rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
A minőségi vagy mennyiségi hibáért kellékszavatossággal, a jogi hibáért jogszavatossággal tartozik a kötelezett (aki lehet a gyártó, a forgalmazó vagy a kereskedő). Jogi hibának minősül, ha a hibátlan teljesítés ellenére a jogosult nem szerzi meg mindazon jogokat, amelyek őt jogszabály vagy szerződés alapján megilletnék.
Ha a termék nem felel meg a szerződésnek, a fogyasztót négyféle szavatossági jog illeti meg: elsőként a térítésmentes kijavítás, az áru kicserélése, az árleszállítás, vagy a szerződéstől történő elállás.
Amennyiben a fogyasztó az árleszállítást választja, a szerződésben meghatározott vételárból kell kiindulni, és azt kell megvizsgálni, hogy a hiba milyen arányú értékcsökkenést okozott a szerződésben kikötött vételárhoz képest. Árleszállítást elsősorban mennyiségi vagy minőségi hiba esetén célszerű kérni, természetesen csak akkor, ha az áru értékcsökkenten is használható.
Ha a hiba rövid idő alatt, értékcsökkenés nélkül kijavítható, elsődlegesen a kijavítást kell alkalmazni, melyet a kötelezett költségére végeznek el.
A fogyasztó kivételes esetben igényelheti, hogy a terméket cseréljék ki. Nem köteles például elfogadni a kijavított árut vagy szolgáltatást, ha azon a javítás jól felismerhető, és ez értékcsökkenést okoz. Bizonyos esetben (pl. a hiba nem kijavítható) a fogyasztó elállhat a szerződéstől, amennyiben utóbb már nem áll érdekében a teljesítés.
A forgalmazó:
A forgalomba hozó felelős a fogyasztóval szemben azért, hogy az áru annak átadásakor megfelel a törvényes vagy szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
A gyártó, illetve a forgalmazó mentesül a felelősség alól, ha
- a fogyasztó már a szerződéskötéskor tudott a hibáról, és ennek ismeretében is megkötötte a szerződést;
- a fogyasztó észreveszi, hogy a kötelezett hibásan teljesített, és ezt nem közli időben, akkor az ebből eredő kárért nem felel.
- a fogyasztó szavatossági jogait az olyan hibák tekintetében érvényesítheti, amelyek a teljesítés időpontjában már megvoltak, és két éven belül felszínre kerültek. Használtcikkeknél ez a határidő az eladó és a fogyasztó közötti megállapodással egy évre lerövidíthető.
Jótállás
A jótállás esetében arról beszélünk, hogy az eladó felelősséget vállal azért, hogy az áru az átadáskor hibátlan volt. Ez tehát szigorúbb felelősség a szavatossághoz képest, mert a hibás teljesítésből eredő jogvita esetén a gyártónak, illetve a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy hibátlan árut adott át és a hiba a fogyasztó rendeltetésellenes használata miatt keletkezett.
A jótállás legrövidebb időtartama 12 hónap, de egyes termékeknél ennél is hosszabb lehet. Jótállás esetén 15 napja van a kereskedőnek a kijavításra, amennyiben cserekészüléket biztosít, akkor ez a határidő 30 napra hosszabbodik.
Fogyasztói jogok:
- A vásárló kérheti a hiba kijavítását,
- a vételár leszállítását,
- a hibás áru kicserélését,
- valamint a munka újbóli elvégzését.
Javítás esetén -- a hiba bejelentésétől kezdődően -- a jótállási idő azzal az időtartammal meghosszabbodik, amely alatt az áru rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt. Ha a hibás árut ki kell cserélni, illetve a munkát újra el kell végezni, a jótállás újra kezdődik. A vásárló -- a szavatossági szabályokkal ellentétben -- nem javíthatja ki maga a hibát, mert ezzel elveszíti a jótállási jogait.
Tartós termékek esetén amennyiben a termék a vásárlástól számított 3 napon belül meghibásodik, a forgalmazónak ki kell azt cserélnie. (Kivéve, ha a termékbe beépített biztonsági elemek (például elektromos biztosíték) hibásodnak meg.
Igényérvényesítés:
A vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti, de meg kell őriznie a vásárláskor kapott fizetési bizonylatot is (blokk, nyugta, számla), mert a jótállási jegy csak ezzel együtt érvényes.
[oldal:Fogyasztóvédelem: szabályozás]
Kérdés: A fogyasztók érdekeit védő törvények, rendeletek hogyan, milyen irányban fognak változni?
Válasz:
A közösségi fogyasztóvédelmi jogszabályok legtöbbjének a magyar jogszabályok már ma is megfelelnek, illetve az újonnan születő irányelveket folyamatosan átültetik. Hazánk EU-csatlakozásakor tehát a fogyasztókat érintő anyagi jog már azonos lesz a közösségivel. Különbség a jogszabályok érvényesíthetőségében, a lehetőségek teljesebb körű ismeretében, így azok jobb kihasználhatóságában lesz. Magyarországon a közelmúltban alakultak meg a viták bíróságon kívüli rendezését lehetővé tevő békéltető testületek, amelyek a hatékonyabb fogyasztói érdekérvényesítést biztosítják, valamint a piacfelügyeleti információs rendszer, amely a veszélyes vagy hibás termékek nyilvántartását, illetve kiszűrését segíti elő.
A szavatossági igény vásárlói benyújtásának határideje jelenleg 6 hónap, de 2003. július 1-től 2 évre nő majd. Ha a hiba ez időn belül nem volt felismerhető, vagy a jogosult igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, akkor a szavatossági jog egy éven, tartós használatra rendelt termék esetén pedig három éven belül érvényesíthető.
I. A szavatossági igény vásárlói benyújtásának határideje jelenleg 6 hónap, de 2003. július 1-től 2 évre nő majd.
II. A Polgári Törvénykönyv módosítása a következő rendelkezéseket tartalmazza a jótállásra vonatkozóan:
- Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.
- A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.
- Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
- A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.
III. Az EU jogharmonizáció keretében Magyarország elfogadta és 1996. január 1-jével bevezette az adalékanyagok jelölésére és gyors azonosítására alkalmas E-számrendszert. Jelenleg a (még) hatályos magyar szabvány a hazai gyártóknak az EU-nál jóval kevesebb adalékanyag felhasználását engedi. Az EU-ban engedélyezett adalékfajták határértékek használatát csak a csatlakozáskor vesszük át.
IV. Magyarországon a fogyasztóvédelmi törvény értelmében a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, illetve területi szervei (megyei szinten) járnak el.
A KPIR rendszer a Magyarországon megjelenő veszélyes termékekről ad információt a piacfelügyeleti hatóságok számára.
A TRAPEX rendszer a közép- és kelet-európai országokban felbukkanó veszélyes vagy a jogszabályban lefektetett feltételeknek nem megfelelő termékekre vonatkozó információkat tartalmazza, amelyhez kapcsolódik a KPIR rendszer. A csatlakozást követően Magyarország RAPEX rendszerhez fog csatlakozni.
V. Élelmiszerekre vonatkozó előírások is változni fognak, például a csatlakozást követően a tésztába nem lehet bétakarotint tenni, és fel kell tüntetni, hogy ha tojást tartalmaz; a belépést követően még öt évig állíthatunk elő, illetve forgalmazhatunk 2,8 % zsírtartalmú tejet, ezt követően pedig csak 0,5%, 1,5% és 3,5%-os tejet lehet csak forgalamzni.
[oldal:Fogyasztóvédelem: kereskedelem, szerződések, minőség]
Kérdés: Változik-e a kereskedelemmel kapcsolatos jogok érvényesíthetősége? Van-e ezzel kapcsolatban valami EU-előírás?
Válasz:
Jelenleg a következő fogyasztóvédelmi hatóságokhoz lehet fordulni:
- A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek feladata a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályok betartása és a jogsértőkkel szembeni eljárás.
- A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség létrehozta a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert (KPIR), amely a veszélyes vagy a jogszabályokban támasztott feltételeknek nem megfelelő termékekre vonatkozó információkat tartalmazza, és összeköttetésben áll az ugyancsak a Főfelügyelőség keretében működő TRAPEX rendszerrel. A csatlakozást követően Magyarország a TAPEX rendszerhez fog csatlakozni.
Ugyanakkor a csatlakozást követően meg fog nőni a civil szervezetek és a békéltető testületek szerepe. Ilyen civil szervezet például az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE), mely ma is működik.
Békéltető testületek alternatív vitarendezési fórumot biztosítanak a fogyasztói jogérvényesítés elősegítésére. Szerepük az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősséggel, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos jogviták gyors, hatékony és olcsó rendezése. A békéltető testületi eljárás a fogyasztó kérelmére indul 1000 forint eljárási díj ellenében. Az eljárást az a fogyasztó kérheti, aki panaszával előzőleg eredménytelenül fordult a gyártóhoz, a forgalmazóhoz vagy a szolgáltatóhoz. A tanácsnak a vitás ügyekben 30, bonyolultabb esetben 60 napon belül kell dönteni.
Változás lesz továbbá, hogy a szavatossági igény vásárlói benyújtásának határideje jelenleg 6 hónap, de 2003. július 1-től 2 évre nő majd.
Kérdés: Kihatnak-e az uniós csatlakozáskor megváltozott jogszabályok, előírások a már meglévő szerződésekre? (Például előfizető és szolgáltató közti hűségszerződés)?
Válasz:
Elsőként el kell mondani, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok többsége már harmonizált, és csak nagyon kevés az olyan, ami a csatlakozáskor lép hatályba. A fogyasztóvédelmi jogszabályoknak azonban nincsen visszaható hatályuk, tehát a jogszabályi változások nem lesznek hatással a már megkötött szerződésekre.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a csatlakozást követően a szolgáltatókkal kötött szerződések előírásai nem lehetnek szigorúbbak, mint az uniós szabályok (ez azt jelenti, hogy a fogyasztó javára el lehet térni az uniós előírásoktól).
Kérdés: Minőségbiztosítás: Rengeteg rossz minőségű számítástechnikai alkatrész kerül forgalomba. Eljön-e az idő, amikor ezek a bóvlik nem is kerülhetnek az üzletekbe?
Válasz:
Az Európai Unió belső piacán csak azok a termékek hozhatók forgalomba, amelyek a rájuk vonatkozó termékbiztonsági követelményeknek és irányelveknek maradéktalanul megfelelnek. A CE (Conformité Européenne) jelölés feltüntetése a terméken azt jelenti, hogy az maradéktalanul megfelel a fent említett irányelveknek, tehát biztonságos, s erről az előírt módon meg is győződtek. A CE jelöléssel ellátott termék az Európai Unióban bárhol szabadon forgalomba hozható. A CE jelölés megszerzése a terméktől és az azt szabályozó irányelv(ek)től függően igen változatos lehet, terjedhet a belső gyártói nyilatkozattól egészen a külső fél által tanúsított, teljes minőségbiztosítási rendszerig.
Amennyiben tanúsító vállalat bevonása szükséges, a CE nyilatkozaton a tanúsító szervezet adatait is fel kell tüntetni. A hatóság a kereskedelemben ellenőrzi, hogy a CE jelöléssel ellátott termék rendelkezik-e a szükséges dokumentumokkal, megfelel-e a mintadarabnak és az irányelvek által előírt lényeges biztonsági követelményeknek. A hatóság a megfelelőséget a gyártás helyén is ellenőrizheti. A magyar vállalkozások számára már most is lehetséges bizonyos termékkörökre vonatkozóan a CE jelölés használata, amelyet a 2001. július 1-jén hatályba lépett PECA jegyzőkönyv szabályoz. Ennek értelmében ezen termékek szabadon forgalmazhatók az Európai Unió belső piacán.
[oldal:Környezetvédelem: e-szemét]
Kérdés: Milyen kötelező EU-szabályozás vonatkozik jelenleg az elektronikai hulladékokra (WEEE), illetve mikor fog életbe lépni az új szabályozás? Magyarország fog e kapni átmeneti időt? Milyen szabályozás van életben jelenleg Magyarországon?
Válasz:
Az elektronikai termékek hulladékára jelenleg a veszélyes hulladékokra vonatkozó általános szabályok az irányadóak. A csatlakozást követően az elektronikai termékekre a 2002/95 és a 2002/96 irányelvek vonatkoznak.
A 2002/95 irányelv az elektronikai és elektromos készülékekben alkalmazható veszélyes anyagok korlátozásáról szól. Az irányelv intézkedéseit 2004. augusztus 13. előtt kell honosítania hazánknak. 2006. július 1-jétől pedig a piacra kerülő új elektronikai és elektromos készülékek nem tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot, 6 vegyértékű krómot, PBB-t és PBDE-t.
A 2002/96 irányelv az elektronikai és elektromos hulladékokra vonatkozik. Ezt az irányelvet 2004. augusztus 13-ig kell harmonizálni. Ennek során Magyarországon olyan intézkedéseket kell hozni, melyek biztosítják, hogy az elektronikai és elektromos készülékek szelekció nélküli ártalmatlanítását, illetve elégetését minimalizálják.
2005. augusztus 13-ig biztosítani kell, hogy olyan begyűjtő helyek létesüljenek, melyek ingyenesen visszaveszik az elektronikai és elektromos hulladékokat a lakosságtól. Ennek finanszírozása az elektronikai és elektromos készülékek gyártóit, illetve a gyártási folyamatban résztvevőket terheli. 2006. december 31-ig biztosítani kell, hogy a háztartásokból szelektíven gyűjtött elektronikai és elektromos hulladékok mennyisége minimálisan 4 kg/fő legyen.
Az elektronikai és elektromos hulladékokra vonatkozó hasznosítási arányok 2006. december 31-ig: a minimális hasznosítási arány a hulladékok súlyának 80%-a kell legyen. Ebből az alkatrészek újrabeépítési aránya (anyagában történő újrahasznosítás) 75%.
Mindkét irányelv teljesítésének fokát 2008-ban ellenőrzi az Európai Unió.
Régi készülékek és a 2005 előtt gyártott történelmi hulladékok esetében a hulladék kezelésére az újonnan keletkező hulladékoknak kialakított rendszer keretében az összes gyártónak együtt, megosztásos alapon (piaci részesedésük arányában) viselik a költségeket.