Vodafone GPRS: A klónok támadása
Jobb, ha felkészülnek a rendszergazdák a klónok támadására, ugyanis hamarosan valóságos offenzíva várható az azonos IP-címről érkező Vodafone felhasználóktól. A cég egy hete indította be átalánydíjas GPRS szolgáltatását, melyet természetesen óriási érdeklődés kísér. Cikkünk az egy hét alatt szerzett tapasztalatokat foglalja össze.
Ha a részletekért boncolgatni kezdjük a távközlési szolgáltatók birodalmain belül élők helyzetét, láthatjuk, hogy az új díjcsomagok bevezetésének nem mindenki vesztese: a Vivendi és a Hungarotel (HTCC) ügyfelei valóban nyertek a kedvezményekkel, ám ők a telkók előfizetőinek alig 18 százalákát jelentik. A többieknek az újdonságok valóban veszteséget okoztak, vagy jobb esetben változatlan feltételeket jelentenek.
Szolgáltatóktól származó információk szerint az internet-előfizetésüket lemondók aránya tíz százalék körüli, így nehéz az IT-szektor fellendüléséről beszélni -- bár az is kétségtelen, hogy a változások valós arányát csak az augusztusi díjcsomagok előfizetőinek száma alapján lehet majd megbecsülni, s az őszi-téli hirdetési szezon tartalomszolgáltatóknál érezhető jótékony hatása is átrendezheti a szektorról kialakult -- most meglehetősen sötét -- képet.
Ebbe a kiélezett helyzetbe robbant bele a Vodafone új ajánlatával, melyben időkorlát és októberig külön díj nélkül nyújt internet-hozzáférést hálózatán a GPRS (General Packet Radio Service) technológia révén. Ugyanebben az időben kezdenek felfejlődni az ingyenes internetet kínáló tartalomszolgáltatók -- kvázi internetszolgáltatók -- melyek a (szintén nem zökkenőmentesen kijátszott) díjmegosztásból származó jövedelemből részesülnek.
Mind a technikai lehetőségek, mind a díjstruktúrák tekintetében nagy változások előtt állunk. A mobil internet eddig a WAP-ot jelentette, ami nem okozott forradalmi változást az internetezési szokásokban. Az új technológia a leírásokat tekintve ígéretesnek tűnik, az első tesztek eredményét cikkünk tartalmazza, hogy hosszú távon életképesnek bizonyul-e, bizonyára hamarosan eldől. Az eddig külön-külön kalkulált internetes és távközlési költségek pedig egyre inkább egy integrált, informatikai költségelemként kerülnek a háztartások képzeletbeli költségvetésébe.
Az internet történelmében nem az első nagy technikai újdonság az, amivel most szembesülünk, s nem is az első tarifaváltozás. Bár eddig jószerivel mindig is olcsóbb lett a hálóvándorlás, most először vált igazán húsbavágóvá az összes alternatív csatlakozási lehetőség lehetőleg minél részletesebb ismerete.
[oldal:GPRS és ami mögötte van]
A csomagkapcsolt GPRS (General Packet Radio Service) technológia megjelenése előtt a GSM telefonok egy sokkal rosszabb hatásfokú, vonalkapcsolt megoldást használhattak és használnak jelenleg is. A hagyományos vonalkapcsolt adatátvitel során a telefon állandóan foglalja a beszélgetésre is használt csatornát az adott cellában, akkor is, ha éppen nincs semmilyen adatforgalom. A vonalkapcsolt technológiák között is léteznek olyan megoldások, melyek több csatorna használatával növelik az adatátviteli sebességet, tovább rontva ezt a bizonyos hatásfokot.A GPRS ezzel ellentétben akkor és csak akkor foglal le egy-egy csatornát, amennyiben adatot küld vagy fogad. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a csatornát akár többen is használhatják időosztásos rendszerben akár a sebesség észrevehető csökkenése nélkül is, hiszen nem mindenki töltöget állományokat folyamatosan, s erre a felhasználási célre a GPRS nem is igazán alkalmas. Ez a csomagkapcsolt megoldás a hálózat terhelésének csökkenéséhez vezethet -- hiszen mindenki csak addig foglal erőforrást amíg feltétlenül szükséges -- és sokkal költséghatékonyabb szolgáltatások kifejlesztését teszi lehetővé. Itt valóban igaz lehet a mondás: csak annyit fizetünk, amennyit használjuk, s ezt a másik két mobilhálózat felhasználói tapasztalhatják is.
A GPRS telefonok több csatornán képesek egy időben kommunikálni, ennek köszönhető a megnövekedett adatátviteli sebesség. A telefonok természetesen nem egy kaptafára készülnek: van olyan készülék, mely csak 3 csatornát támogat összesen, de van olyan is, amelyik akár 8 visszirányú és 8 letöltési csatornát is használhat. Van olyan telefon is, mely dinamikusan tudja változatni a letöltésre és feltöltésre használható csatornák számát a rendelkezésre álló 5-ből. A telefonokat e képességük szerint osztályokba sorolják. A teszt alanyát képező Ericsson R600-as telefon Class 8 minőségű, azaz 8-as osztályba sorolt, így mint a lenti táblázatból látható, 4 letöltési és 1 feltöltési csatornát használhat maximálisan.
|
Ezeket a csatornákat a telefon dinamikusan kezeli, ami azt is jelentheti, hogy a GPRS adatátvitel mellett (akár a megszakítása nélkül) fogadhatunk és indíthatunk hívásokat. Sajnos megbízható információt nem találtam az R600 e képességéről, így hivatalosan nem lehet tudni, hogy A-B vagy C típusú telefon. Az A típus párhuzamos telefonálást és GPRS adatátvitelt támogat, a B tipusú telefon automatikusan vált a két mód között, míg a C tipusúnál manuálisan kell kiválasztanunk a megfelelő üzemmódot.
Tapasztalataim szerint a B változatnak felel meg az R600-as, ugyanis adatforgalom közben nem fogadott hívást, ilyenkor foglaltat jelzett a hívó félnek. Viszont ha éppen nem volt letöltés, adattovábbítás, akkor hívható volt. A GPRS kapcsolat mindeközben nem szakadt meg, csak az adatforgalom lett felfüggesztve. Mindez talán következik is a fenti táblázatból, hiszen ha a telefon csak 1 visszirányú csatornát támogat, adattovábbítás közben nincs szabad kapacitás a mondandónk továbbítására.
Adatátviteli sebesség
A Vodafone hálózata információim szerint CS-2-es kódolási metódust támogat a legjobb körülmények között is, ezért a csatornánkénti adatátviteli sebesség maximálisan 13,4 kbit/s lehet. Amennyiben a térerő, a jelszint ezt a sebességet nem teszi lehetővé, a hálózat automatikusan visszavált a CS-1-es metódusra, így a csatornák csak 9,05 kbit/s-mal továbbítják az adatokat. Ennek megfelelően elképzelhető a minimális 13400 bit/s sebességnél kisebb adatátviteli sebesség is.
|
A fentiekből következik, hogy az R600-as Ericsson telefon maximum 4 x 13,4 kbit/s, azaz 53,6 kbit/s adatátvitelre képes a letöltési irányban és 1x 13,4 kbit/s sebességgel továbbítja az adatokat a szerverek felé.
A hálózat
Fontos megjegyezni: bár a GPRS adatok vételére és adására a hagyományos GSM adó-vevő csatornákat használják, maguk az adatok nem a beszélgetésekre és vonalkapcsolt adatátvitelre használt technológián jutnak el a szolgáltató központjába. A jövőbeni fejlesztések során elegendő csupán az adott cella, körzet csatornaszámát növelni, a technológia egyéb eszközei által nyújtott adatátviteli szolgáltatások bőven elegendőek lehetnek a megnövekedett forgalom bonyolítására.
A GSM hálózat alapját képező beszédcélra szánt csatornák (MSC) nem képesek a GPRS csomagkapcsolt hálózat, IP alapú csomagjait továbbítani. A GPRS szolgáltatáshoz telepíteni kell úgynevezett SGSN (Serving GPRS Support Node) hozzáférési pontokat, melyek lényegében csomagkapcsolt MSC-k, ezek az egységek fogadják a mobiltelefonok által küldött csomagokat, s a visszirányú csomagok adásáért is ezek az eszközök felelősek.
A hálózatban szükség van még GGSN (Gateway GPRS Support Node) eszközökre is, melyek a belső IP-hálózat csomagjait továbbítják az internet felé, más mobilhálózatokba vagy vállalati intranetekbe. A GGSN eszközök kezelik a GPRS hálózatra feljelentkezett felhasználók elérési adatait és a csomagok visszajuttatásához szükséges információkat is.
A dinamikus kezelésnek, nyilvántartásnak köszönhetően akár utazás közben is zavartalanul internetezhetünk, WAP-olhatunk, egy jól beállított rendszer automatikusan követ minket egyik celláról a másikra.
[oldal:A telefon: Ericsson R600]
A szolgáltatáshoz a Vodafone több GPRS kapcsolatra képes telefont kínál előfizetéses vagy pre-paid VitaMax csomagban. A cég kifejezetten az Ericsson R600-as készülékét ajánlja, melyhez ajándék adatkábelt is mellékel. Ehhez a készülékhez egyelőre csak előfizetéssel együtt juthatunk hozzá.Az Ericsson R600 árához képest (főként, ha az akció keretében megszabadulunk régi, egysávos készülékünktől is) kifejezetten sokat tud, csupán címszavakban következzenek a készülék paraméterei:
- GSM900, GSM1800, E- GSM
- Méretei: 105 mm x 45 mm x 20 mm, rejtett antenna
- Súly: 82 gramm
- Akkumulátor: 700 mAh
- Készenléti idő: 240 óra
- Beszélgetési idő: 150 perc
- Telefon memória: 200 + a SIM kártya kapacitása
- 5-soros, grafikus kijelző
- Háttérszín-választási lehetőség zöld, piros, narancs színekből
- Hiváslisták
- Híváskorlátozások
- Több profil kezelése
- Saját menürendszer gyakran használt funkcióknak
- Gyorshívás
- Rezgő hívásjelzés
- 10 előre definiált, 8 saját csengőhang
- Hívásköltség
- Ébresztőóra, stopper
- Határidőnapló
- Számológép
- Játékok (3 darab)
- GPRS: Class 8 (4+1)
- WAP: 1.2.1
- SMS, EMS
- Háttérkép-szerkesztés, képernyőkímélő használatának lehetősége
A telefon tehát Class 8 osztályba tartozik, mint azt az előzőekben megtudhattuk, 4 letöltési és egy feltöltési csatornát támogat. Így a készülékkel maximálisan 53,6 kbit/s elméleti adatátviteli sebesség érhető el.
A készülékhez 700 mAh-ás Li-Ion akkumulátort mellékel az Ericsson, ez az akkumulátortípus bármikor tölthető. Első alkalommal legalább 4 órig kell a töltőn hagyni a készüléket, a teljes tárolási kapacitást több töltési ciklus után éri el a Li-Ion akkumulátor.
A telefon menürendszere egyszerű és érthető, noha első látásra némileg szokatlan. Sebessége elfogadható. Furcsának tartom ugyanakkor, hogy egy ilyen tudású készülékben a telefonkönyv tartalma még mindig nehezen átlátható, a szerkesztéséhez külön menüpontot hoztak létre, mint szinte minden Ericsson telefonban. Furcsa logikára vall e megoldás preferálása.
A telefon 200 hívószámot képes névvel eltárolni, ehhez jön még a készülékbe helyezett SIM kártya kapacitása. A neveket könnyen másolhatjuk a kártyára vagy vissza, azonban erre csak egyszerre van lehetőség. Az egyedüli módszer, mellyel az adott nevet és számot a kívánt helyen tudjuk elmenteni a sorszám kiválasztása: a SIM kártya kapacitását (mostanában ez 200) meghaladó számozást kell használni, tehát 201-es helyre mentsük el a telefonszámunkat, ha a telefon memóriájába szeretnénk elhelyezni az adott nevet és számot.
A készülék tudása bőven megfelel a kívánalmaknak, nyilván nem csak internetezésre fogjuk használni, bűn is lenne. Az EMS üzenetküldés támogatásával grafikákat, hangokat mellékelhetünk a szöveges üzeneteink mellé. Lehetőség van csengőhangok és hátterek letöltésére is a wap.sonyericsson.com weboldalról, noha a kínálat egyelőre szegényes.
Háttérképet, logót és szöveges üzenethez mellékelt képet vállalkozó kedvűek rajzolhatnak is a beépített szerkesztő segítségével.
A fenti listában tulajdonképpen a lényeg benne van, és mivel mi az internetre utazunk, természetesen inkább ezt a területet emelném ki a készüléknél is.
Első és számunkra legfontosabb jellemző, hogy a telefon kijelzi, ha csatlakozott a GPRS hálózatra (nem az internetre!). Ezt a térerőjelző ikon feletti kis ellentétes irányú háromszög jelzi. Amennyiben ez a háromszög hiányzik, nincs aktiválva a GPRS előfizetésünk, vagy hálózati probléma áll fenn, ezért hívhatjuk a Vodafone ügyfélszolgálatát.
A készülék 1.2.1 szabványt támogató WAP-böngészővel van felszerelve, mely az ingyenes időszakból és majdani átalánydíjból adódóan lényegesen jobban és több mindenre használható, mint a percenként ketyegő vonalkapcsolt hálózat használatakor. A magyar weben sajnos nem túl nagy a kínálat WAP-oldalakból, de friss híreket éppen úgy olvashatunk a vonaton-buszon ülve, mint ahogy elérhetjük az Elvira (wap.elvira.hu) Máv-menetrendet és néhány más szolgáltatást is. Remélhetőleg a másik két szolgáltató is lép valamit a Vodafone ajánlatára, így még azt is megérhetjük, hogy az eddig méltánytalanul keveset használt WAP-oldalak tartalommal telhetnek meg, s gombamód szaporodnak majd.
A böngésző grafikus elemek megjelenítésére is képes, tapasztalataim szerint gif állományokat is kezel.
Amennyiben egy megfelelően formázott WAP-oldalon elhelyezünk egy általunk készített 73x39 pixeles, 4 színű (fehér-fekete-sötétszürke-középszürke) gifet, majd ezt az oldalt a mobiltelefon WAP-böngészőjével betöltjük, a képet akár háttérként is elmenthetjük. Példaként álljon itt ez a kis csomag és kép: a HWSW logót a krinyo.zona.hu/wap/index.wml WAP-oldal behívásával menthetjük el a telefonunkra.
A meglátogatott WAP-oldalakhoz könyvjelzőket is készíthetünk, ezeket később tetszés szerint módosíthatjuk, ha felesleges, törölhetjük is. A kapcsolódás kiválasztásakor érdemes alapértelmezettként beállítani az RNRGWAP adatfiókot, ez a fiók tartalmazza a GPRS alapú WAP-csatlakozás adatait. Az alap VodaWAP fiók hagyományos vonalkapcsolt csatlakozást hoz létre, fontos tudni, hogy erre nem vonatkozik az átalány! A készülék WAP-bögészőjének menüje a Yes gomb hosszas nyomásával érhető el böngészés közben.
A készülékben két figyelemre méltó hibát találtam: a gombok rettenetesen kemények, valamint az akkumulátor relatíve rövid használati és készenléti időt biztosít. A gyár által megadott adatok igazán ideális körülmények között születhettek. Aktív használat esetén naponta, kétnaponta szükséges a telefon töltése. A gombok idővel biztosan puhulni fognak; mentségére szóljon, hogy egy teljesen új készülékről van szó.
[oldal:Tapasztalatok]
A szolgáltatáshoz tehát szükség van egy GPRS mobiltelefonra, egy számítógépre, egy Vodafone előfizetésre és egy aktivált GPRS előfizetésre. A tapasztalatokat az akcióban kapható és előbb bemutatott Ericsson R600-as mobiltelefonnal szereztem, lassan egy heti használat után.A Vodafone által biztosított, az internetről letölthető és CD-n is mellékelt programmal a csatlakozás gyerekjáték. A cég ígértete szerint valóban nem kell a beállításokkal vesződnünk, a telepítés során csupán fel kell ismertetni (vagy manuálisan is beállíthatjuk) a számítógéphez csatlakoztatott GPRS-képes telefont, annak modemét.
A COM1-re csatlakoztatott R600-ast gond nélkül felismerte a telepítőprogram, automatikusan felinstallálta a szükséges meghajtóprogramot, majd a program elinditását követően csak a "csatlakozás" gombra kellett kattintani.
Sajnos hiába kattintottam rá, a kapcsolat nem jött létre. Ehelyett egy félig magyar, félig angol nyelvű hibaüzenet fogadott, többször is egymás után. A sokadik kísérletnél végül engedett a telefon és a GPRS hálózat, hajlandó volt felengedni az internetre.
Első megvizsgálandó pont a hálózattól kapott IP-cím volt, és sajnos be is igazolódott, amitől féltem: egy belső tartományhoz tartozó IP-címet osztott ki a rendszer, 10.x.y.z formátumút. Ez azt jelenti, hogy a Vodafone rendszerének felhasználói címfordításos (NAT) megoldással jutnak ki a külső internethálózatra, s nem egyedi IP-címeket használ a rendszer, melyről minden egyes felhasználó elérhető lett volna a szerverek oldaláról is.
Ezzel tulajdonképpen meg is pecsételték több olyan program sorsát, melyek közvetlen kapcsolatot hoznának létre két felhasználó gépe között, hiszen egy (vagy több) olyan IP-címen látszunk az internet felé, melyet többen is igénybe vesznek, s melyen keresztül nem juthatnak vissza nekünk küldött csomagok a számítógépünkre, hacsak nem mi magunk kértük azokat. Így nem működik sem az ICQ file-küldési, sem az IRC-kliensek DCC kapcsolódása. Érdekes módon használhatóak viszont a Kazaa, WinMX peer-to-peer programok, valamint a chatprogramok egy része (Gyaloglo, Trefort) is.
Használható, legalábbis egy darabig. Képzeljük el ugyanis a következő helyzetet: rászabadul az internetre több ezer felhasználó, akinek tulajdonképpen ugyanaz az IP-címe: ez valóban a klónok támadása. Egyes chatrendszerek, IRC-szerverek nem fognak egy bizonyos darabszámú csatlakozásnál többet engedélyezni ugyanarról az IP-ről, nem szólva egy esetleges "rakoncátlankodó" felhasználó vodafone-os IP alapján történő kitiltásáról: erre a gondra előbb-utóbb megnyugtató megoldást kell találni.
Persze egy átlagos felhasználó mindebből semmit sem vesz észre, hiszen az általános böngészési, levelezési és kapcsolattartási feladatoknak ez a csatlakozási mód is tökéletesen megfelel. Web- és file-szervert pedig nyilván nem ilyen kapcsolaton nyújt az ember.
A 13,4 kbit/s-os feltöltési sebesség egyébként sem teszi lehetővé nagy állományok küldését, egy-egy nagyobb e-mail így is meglehetősen hosszú idő alatt hagyja el a felhasználó számítógépét. Itt találkoztam a második komolyabb problémával: a Vodafone nem árulta el SMTP e-mailszerverének adatait. Ez nem feledékenység, ugyanis nincs neki. Az egyszeri felhasználó tehát kettő közül választhat: vagy feltelepít egy saját e-mail küldésére alkalmas SMTP-szervert, vagy csak a fogadásra korlátozza a levélhasználatot, partnerei viszont ezt nem valószínű, hogy elfogadnák.
Jómagam a PostCast Server 2 ingyenes SMTP-szervert ajánlom, bevált, telepítése és konfigurálása nagyon egyszerű. A program telepítése során automatikusan detektálja a DNS névszervert, és azt a helyi IP-címet, melyen keresztül fogadja majd a leveleket. Erre biztonsági okokból van szükség. Ezután már csak a program által -- vagy általunk -- meghatározott nevet kell beállítani az e-mailkliensben SMTP szerverként, és már meg is oldódott a probléma. Ráadásul ezzel a megoldással azonnal megkapják címzettjeink a leveleinket, ugyanis a program rögtön a saját postafiókjukba közvetíti azokat.
Windows 2000 és Windows XP Professional rendszer használata esetén telepíthetjük a rendszer részét képező SMTP-szervert is, ez azonban a meglehetősen lyukas IIS szolgáltatáscsomag része, érdemes telepítés után azonnal biztonsági frissítések után kutatni a Microsoft weboldalán. A biztonsági veszélyeket csökkenti, hogy gépünk a külső hálózatból közvetlenül elérhetetlen.
Amennyiben valakinek az említett két megoldás továbbra is problémát okozna: a Vodafone kérdésünkre elárulta, hogy tervezik hamarosan e-mail szolgáltatás beindítását, mely természetesen SMTP-szervert is foglal magában.
[oldal:Tapasztalatok II.]
A harmadik sarkalatos pont a sebesség volt: egy-egy nagyobb letöltés elindításával, weboldalak behívásával teszteltem, mire számíthatunk az ígért 20-40 kbit/s átlagos sebességből.Nos, igazi tapasztalatot csak hosszabb idő után lehetett szerezni. Előfordul, hogy modemet megszégyenítő sebességgel töltődnek le az adatok, van viszont olyan időszak is, amikor a sebesség még az egy csatornának megfelelő 13,4 kbit/s-ot is alig éri el. Sajnos pontos időszakhoz egyáltalán nem lehet kötni a jelenséget: van, amikor úgymond csúcsidőben, este 10 órakor is teljes sebességgel jön -- pár percig -- az adat, de van, amikor délelőtt 9 órakor is csak szakadozva, nagyon lassan töltődnek le az adatok a felhasználó számítógépére.
A jobbik eset...
A GPRS kapcsolat egyik "rossz" tulajdonsága, hogy a beszédcélú hívások prioritást kapnak az adott hálózatban. Terheltebb időszak esetén -- gondoljunk csak a Vodafone ingyenes hívást biztosító opciójára -- ez gondot okozhat a GPRS-t használó ügyfeleknek, s a visszajelzések szerint okoz is. Bár a Vodafone az ügyfélszolgálat szerint folyamatosan finomhangolja, bővíti, fejleszti rendszerét, igen gyakran vannak 10-20 perces, esetleg több órás leállások, kimaradások. A teljes leállásokat, kimaradásokat csak a rendszer karbantartásának, fejlesztésének tudhatjuk be.
A problémákat ugyanakkor nem lehet helyhez és időhöz kötni. Előfordul, hogy miközben egy vidéki felhasználó fel sem tud lépni az esti órákban a hálózatra -- ez lennék én --, Budapest XIII. kerületében lakó rokona gond nélkül tudja használni a GPRS kapcsolatot. Egy biztos: a maximális adatátviteli sebesség nagyban függ a hálózat terheltségétől.
Állományok letöltésekor tehermentesebb időszakban stabilan tartható a 44-50 kbit/s sebesség, de ehhez szükség lehet két párhuzamos letöltés elindítására. Lényegében ez a maximum, ami kihozható a rendelkezésre álló Ericsson R600-as telefonból. Ehhez persze jelenleg óriási szerencse -- másnak nem tudom nevezni -- kell.
A honlapok letöltésének sebességével semmi probléma sincs, körülbelül analóg modemmel mérhető időt produkálna, ha egy stopperrel mérném. Természetesen ez nem igaz a fent említett kapacitásbeli problémákból eredő lassulások esetében. Egy adott linkre történő kattintás után kell egy kis idő, amíg megindulnak az adatok, de ez véleményem szerint elfogadható áldozat.
A késleltetés oka a hálózatban keresendő: maga a csomagkapcsolt GPRS technológia is nagy válaszidőket produkál, hálózaton belül a legkisebb mérhető ping 500 ms. Ennek megfelelően ez a kapcsolat tökéletesen alkalmatlan gyors reakciókat igénylő játékokhoz. Ezt egyébként is lehetetlenné teszi a címfordításos megoldás. Az elveszett csomagok száma (packet loss) alacsony, s többnyire gyakorlatilag nulla.
Az eltelt egy hét alatt tökéletesen látszott: ahogyan nőtt a felhasználók tábora, úgy sokasodtak a problémák. Az elmúlt két napban viszont őszinte örömömre a visszájára fordult a dolog -- ismétlem, ez saját tapasztalat --, és lassan egyre megbízhatóbb lesz a szolgáltatás. Ma este pedig már be is lehet jelentkezni a hálózatba, sőt, az adatok is közlekednek elfogadható sebességgel.
A Vodafone külföldi kapcsolatáról sajnos nem sokat tudhatunk, de az biztos, hogy a BIX (hazai kicserélő központ) adatai szerint 1 Gbit/s sávszélesség áll rendelkezésre a hazai szerverek felé. Ezen az átjárón biztosan nem fog múlni a kapcsolat sebessége. A grafikonból egyébként jól látható, hogy időnként igen drasztikus esések vannak a forgalomban, melyek feltehetően a felhasználók leszakadásainak, megszakadásainak eredményei.
A telefonhoz kapott ajándék adatkábel tökéletesen ellátta feladatát, egy töltéssel körülbelül 4-5 órát lehetett internetezni vele felhasználási körtől függően, ugyanis eddig bírta a készülék akkumulátora. Egy nagyobb file folyamatos letöltése során gyorsabban merült a telefon, mint egy IRC chat során, de ennek pontosan így kell lennie. Egy átlagos felhasználónak egy napra ez bőven elég, így talán az sem zavarja, hogy az adatkábel csatlakoztatása esetén nem lehet a töltőt a készülékre kötni, mivel elfoglalja a töltőcsatlakozó helyét az adatkábel.
Szemfüles és vállalkozó kedvű felhasználók saját maguk is megoldhatják a helyzetet egy utángyártott, olcsóbb árfekvésű töltő és egy forrasztópáka segítségével, aki viszont nem kísérletezne vadonatúj készülékén -- én semmiképpen sem ajánlanám --, inkább szerezzen be gyári adatkábelt, mely a töltést is lehetővé teszi. A fórumokban fellelhető tapasztalatok szerint mind a DRS-10, mind a DRS-11 jelzésű Ericsson adatkábel megfelel a célnak, az Ericsson hazai képviselete viszont feltétlenül az újabb, s sajnos drágább DRS-11-es kábelt ajánlja. Ennek ára pillanatnyilag 8-9000 forint körül mozog.
A Connect Me szoftver sajnos kizárólag Windows, Palm és Pocket PC operációs rendszerekhez áll rendelkezésre, így egyéb rendszereken manuálisan kell létrehozni a kapcsolatot. Azonban a GPRS adatok nem találhatóak meg a Vodafone honlapján. Szerencsére a Connect Me logjaiból kiszedhetők a szükséges AT parancsok, melyet az R600-as telefon számára ki kell küldenünk. Ezzel természetesen nem szeretném elvitatni a cég terméktámogatással kapcsolatos érdemeit, hiszen egyedülálló, hogy egy ilyen könnyen kezelhető szoftvert kapjon a felhasználó frissen vásárolt szolgáltatásához, és használata valóban egyszerűvé teszi a kapcsolódást hozzá nem értő felhasználók számára.
Mivel jómagam nem vagyok Linux-guru, ennél többet nem tudok segíteni a konfigurálásban. Javasolnám azonban a Linuxszal komolyabban foglalkozó oldalak fórumainak és saját fórumunknak a böngészését, szinte garantált, hogy sorstársra talál az ember.
A szükséges AT parancsok tehát a következők:
ATE0V1
AT+CGQREQ=5,0,0,0,0,0
AT+CGQMIN=5,0,0,0,0,0
AT+CGDCONT=5,"IP","internet.vodafone.net",,0,1
ATS0=0
AT+CGATT=1
A GPRS internetre való kapcsolódást a fenti adatok kiküldése után az
ATDT*99***5#
paranccsal tehetjük meg.
A fenti parancssorból a legfontosabb az AT+CGDCONT=5,"IP","internet.vodafone.net",,0,1 parancssor kiküldése, hiszen ez határozza meg a telefon számára a GPRS kapcsolat alapadatait.
A GPRS szolgáltatás során egy nagyon furcsa és bosszantó hiba tapasztalható: feltűnően sokszor van szükség a mobiltelefon újraindítására, ezzel a telefon és a hálózat között létrejött GPRS kapcsolat újrainicializálására. A dolog egyáltalán nem telefonfüggő, Nokia készülékekkel ugyanígy szükség van rá, ezért feltehetően a hálózatban fellelhető hibákra kell gondolnunk. Szintén bosszantó hiba, hogy sokszor adatátvitel közben szűnik meg a kapcsolat a telefon és a szerverek között, és ezt sokszor még csak a kapcsolat elbontása sem kíséri, egyszerűen csak azt vesszük észre, hogy egy weboldal sem jön be, az IRC és chatszerverek pedig egyszerűen ledobnak. Ilyenkor manuálisan kell újra felépíteni a kapcsolatot egy bontással és újracsatlakozással. Sokszor ilyen esetekben is szükség van a telefon újraindítására.
Személy szerint nagyon sokat találkozom hitelesítési problémával: a program egy percig csak vár a hitelesítésre, majd a meghatározott idő letelte után hibaüzenetet ad. Szintén nagyon gyakori a "The PPP link control protocol was terminated" hibaüzenet, ennek okát egyelőre az ügyfélszolgálat sem tudta megmondani.
A korábban már cikkből ismerhetett SatADSL műholdas letöltésgyorsító szolgáltatás nagyszerűen kiegészítené a Vodafone GPRS szolgáltatását. Ha működne, de sajnos -- egyelőre -- nem működik. A SatADSL VPN csatornát létrehozó tárcsázóprogramja a hitelesítésig eljut ugyan, ott azonban már nem képes a jelszót ellenőrizni. Amint azt említettem a korábbiakban, a felhasználó lényegében egy belső hálózatról éri el az internetet, így feltehetően ez lehet a gátja a kapcsolat létrejöttének -- pedig korrektül konfigurált NAT felett létrehozható VPN kapcsolat.
Ennek az ügynek mindenképpen folytatása várható, hiszen ebből mind a Vodafone, mind a felhasználó profitálhatna: a felhasználó sokkal nagyobb adatátviteli sebességet, a Vodafone pedig tehermentesebb rendszert kaphatna, hiszen ilyenkor lényegesen kevesebb adat vándorol az ügyfél gépe felé, csupán a VPN kapcsolathoz szükséges adatok jönnek vissza a hagyományos úton.
[oldal:Kérdések és válaszok]
A szolgáltatással kapcsolatban felmerült kérdéseimre Takács Zoltán, a Vodafone Termék- és szolgáltatásfejlesztésének vezetője válaszolt. A kérdéseket alig két napos használat után tettem fel, így sajnos néhány azóta felszínre került problémára nem tudtam rákérdezni. Íme tehát a kérdések és az azokra kapott válaszok:
HWSW: Tervezik-e az egyedi IP-címek használatát? A jelenlegi címfordításos (NAT) rendszer ugyanis sok internetes szolgáltatásból kizárja a felhasználókat.
Takács Zoltán: Jelenleg nem tervezzük.
HWSW: Tervez-e a Vodafone értéknövelt szolgáltatásokat a GPRS adatátvitelre építve? Gondolok itt például műhold visszirányra, mely a hálózat terheltségének csökkenése mellett növelné az elérhető letöltési sebességet. Partner lehetne ebben a társtulajdonos Antenna Hungária.
Takács Zoltán: A Vodafone értéknövelt szolgáltatás portfólióval indította el GPRS szolgáltatását (WAP, Internet, Távoli LAN-hozzáférés, Roaming). Természetesen ez csak az induló portfólió, folyamatosan fejlesztjük GPRS-re épülő szolgáltatásainkat. Még az idén tervezzük az MMS elindítását.
HWSW: Tervezik-e saját SMTP mailszerver indítását, ugyanis más szolgáltatók többnyire nem engedélyeznek külső hálózatból e-mailküldést (relaying). Így a felhasználók jelenleg csak saját e-mailszerverrel vagy webalapú levelezőrendszerrel küldhetnek leveleket.
Takács Zoltán: Igen, tervezzük saját e-mailszolgáltatás elindítását.
HWSW: Milyen kódolást alkalmaz a Vodafone hálózata (CS-? ). Van-e lehetőség jobb minőségű, nagyobb tudású készülékkel nagyobb sebesség elérésére?
Takács Zoltán: A hálózat CS-2 kódolást használ. Jelenleg a sebesség korlátját a készülékek jelentik (és nem a hálózat), így nagyobb tudású készülékek piacra kerülésével az elérhető átviteli sebesség is nőni fog.
HWSW: Elegendő lesz-e a szabad kapacitás a terheltebb -- az esti és hétvégi ingyenes opció miatt már jelentősen terheltebb -- cellákban a GPRS szolgáltatáshoz?
Takács Zoltán: A Vodafone folyamatosan fejleszti hálózatát, így vált lehetővé az, hogy Magyarországon egyedülálló módon ingyenes hálózaton belüli beszédlehetőséget kínáljunk. Terveink szerint elég kapacitás lesz a hálózatunkban, természetesen előfordulhat, hogy egy adott helyen és időben az átviteli sebesség lecsökken. Mi természetesen figyeljük ezt és ha szükséges, extra kapacitást építünk be a hálózatunkba.
HWSW: Mennyi új előfizetővel számol a Vodafone az új, kifejezetten kedvező internetelérés kapcsán?
Takács Zoltán: Több ezer új ügyfél csatlakozására számítunk.
HWSW: Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre.
[oldal:Végszó]
Az egyelőre igen rövid idő alatt szerzett tapasztalatok szerint óriási lehetőség rejlik a GPRS technológiában, feltéve ha a szolgáltató bírja kapacitással a percdíjas internettől menekülő felhasználók rohamát. Az árelőny nyilvánvaló: míg a Matáv és a többi szolgáltató legolcsóbb kedvezményes percdíjat tartalmazó csomagja is 1500 Ft-ba kerül 15 óra kapcsolatért -- s ehhez még előfizetést is vásárolni kell az ország nagy részén --, itt havi 3125 Ft bruttó havidíjért, melyet október 15-ig még csak fizetni sem kell, korlátlan internetezés ígéretét kapjuk. A távközlési és az internetszolgáltatók 40 órás csomagjairól pedig már ne is beszéljünk, hiszen a telefonelőfizetés nélkül is többet fizetünk 40 óráért, mint a Vodafone-nál a teljes, előfizetést is tartalmazó számláért.
Egyelőre azért beszélek csak ígéretről, mert a hálózat és a szolgáltatás még nyilvánvalóan tesztelési stádiumban van, ezt bizonyítják a hibaüzenetek, a problémák. Véleményem szerint fontos lenne kommunikálni a leendő felhasználók felé ezt a tényt, ugyanis sokan csalódottan konstatálják az itt is ismertetett instabilitást, szakadásokat, és becsapva érzik magukat. Főként akkor, ha csak az átalánydíjas internetelérési lehetőségért írtak alá két évet a szolgáltatóval, és fizettek esetleg földbedöngölő összegű kauciót, letéti díjat.
Ez utóbbi egyénként is óriási probléma. Bár semmi jogom megítélni azt, hogy egy szolgáltató miképpen választja ki leendő ügyfelei közül a "megbízhatatlanabbakat", furcsának tartom, hogy míg egy átlagot jóval meghaladó fizetéssel rendelkező ügyféltől -- ez viszont nem én lennék, de tőlem is -- 40 000 forint kauciót kér a készülék díján felül a cég, egy diák ugyanezt a készüléket régi telefonja leadásával együtt 9900 Ft-ért magáévá tudhatta. S mindezt egyszerű "bemondási" alapon, ismeretlen hitelbírálati módszer alkalmazásával. A módszert, programot sürgősen frissíteni kellene! Egy biztos, azoktól garantáltan nem kérnek letéti díjat akiknek előfizetésük van egy másik mobilszolgáltatónál és a rendszeres számlafizetést hitelt érdemlően bizonyítják.
A helyzet napról napra érezhetően javul, a Vodafone pedig ígéretet tett arra, hogy a problémákat megoldják, ahol szükséges a kapacitást megfelelően bővítik. Minderre természetesen csak az idő adhat választ, ezért semmiképpen sem szeretnék most azonnal ítéletet hirdetni a szolgáltatással kapcsolatban. Inkább arra bíztatnám az érdeklődőket, hogy a leírtak és a fórumok szinte napi visszajelzései alapján feltétlenül gondolják át döntésüket. A GPRS kapcsolat már önmagában kompromisszumokat kíván, nehogy úgy járjon a kedves leendő felhasználó, hogy később megbánja döntését, a két éves előfizetésből viszont csak ráfizetéssel lehet kihátrálni.
A tájékozódásra feltétlenül ajánlanám a Vodafone honlapját, fórumunkat, melynek linkje lejjebb látható, s az Index GPRS fórumát, melyet hozzáértőbb felhasználók, s egyes információk szerint a Vodafone illetékesei is látogatnak, bár ennek hozzászólás formájában egyelőre nem tették jelét.
A cikknek folytatása várható, a fejleményekről pedig feltétlenül beszámolunk olvasóinknak, akár pozitívak, akár negatívak a tapasztalatok.
Ajánlott linkek: