A kommunikációhoz való jogtól a "senkinek tervig"

I. A világ figyel ránk

Nemzetközi szervezetek is figyelemmel kísérik, mi történik a magyar internet világában, s támogatnak minket, velünk vannak.

1. Először egy civil kezdeményezésről beszélnék, amely 12 éve jött létre. Az APC (Association for Progressive Communications -- Egyesülés a Haladó Kommunikációért) nemzetközi hálózat, amelynek Kanadától Dél-Afrikáig, Argentínától Japánig mintegy 30 országban vannak tagszervezetei. Tavaly februárban az APC Európai Internet Jogok konferenciáján kidolgozták az Internet Jogok Chartáját.

A Chartában szereplő témák közül az első helyen szerepel a számunkra legfontosabb: a kommunikációhoz való jog. Ennek három alapvető eleme:

a) A hozzáféréshez való jog: A kommunikációhoz való jog alapvető emberi jog. Ez a jog kiterjed arra, hogy az internethez és az elektronikus kommunikációs infrastruktúrához való hozzáférés is alapvető jog, a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó jogból következően. Az információs és kommunikációs technológiák mindenki számára hozzáférhetőek kell, hogy legyenek.

b) Az infrastruktúra-fejlesztésnek biztosítania kell a hozzáférést a hátrányos helyzetűek, kisebbségek, vidéki lakosság, szegény, városi népesség számára is, ott is, ahol hiányzik az alapvető infrastruktúra.

c) Megfizethetőség: az internetes infrastruktúrafejlesztés és az árképzés fel kell, hogy számolja azt, hogy az anyagi helyzet az inteternethasználat akadálya legyen.

A távközlési szektor liberalizálása magában rejtheti a költségek csökkentésének lehetőségét, és korlátozhatja a média és a kommunikáció feletti kormányzati ellenőrzést, de ez nem mentheti fel az államot az alól, hogy továbbra is felelőssége biztosítani minden állampolgár számára, hogy megfizethető áron hozzáférhessen az internethez.

2. Egy hete, a Távközlési Világnapon a Hírközlési Felügyelet egész oldalas hirdetésekben tette közzé az ENSZ távközlési szervezetének, az ITU elnökének üzenetét. eszerint az idén a Távközlési Világnapon interneten van a fő hangsúly. Az ITU elnöke az üzenetében arra is kitért, hogy az internethozzáférés alapfető fontosságú.

[oldal:II.-III. Nálunk a legdrágább]

1. Az APC Európai Internet Jogok Jelentésében (2001) olvashatjuk, hogy a világon -- de legalábbis Európában -- Magyarországon a legdrágább az internethozzáférés. (Ha vásárlerő-paritáson vesszük, akkor mindenképp.)

Lehetséges-e, hogy Magyarországon magasabbak az internetezés költségei, minta nálunk sokkal gazdagabb országokban, ahol a bérek és az árak (így a távközlési vállalatok költségei is) magasabban mint nálunk?

Nem hiszem.

Nem inkább arról van-e szó, hogy a vállalat jobban tudja érvényesíteni az érdekeit az állammal és a fogyasztókkal szemben?
- mert nincs valódi, szabad piac?
- mert nincs valódi verseny?
- nincsenek versenytársak, akik az árak csökkentésére kényszerítenék a vállalatot?

Nem lehetséges, hogy itt a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbb haszon megszerzése a cél?

2. A Mindenkinek csomag és a 150 forintos "kedvezmény" megszüntetését azzal indokolta a Matáv, hogy ezek miatt több száz millió forint a veszteség. De veszteséges lehet-e az, amikor az egyébként éjszaka kihasználatlan hálózati kapacitásra kapnak ezáltal állandó keresletet, ami fix bevételt biztosít a cégnek? (Szakértők szerint a kiépített kapacitás használata nem kerül a Matávnak semmibe, azon csak bevétele van a cégnek.)

Másrészt pedig veszteségről beszélnek, vagy csak elmaradt haszonról?

3. Mi a valóság?

Nyereség: (Matáv):
- a múlt héten a Matáv sajtóközleményekben hozta nyilvánosságra, hogy az elmúlt évben 21,8 milliárd Ft nyeresége volt (44,6 százalékos növekedés).

Veszteség: (Deutsche Telekom):
- szintén a múlt héten olvashattuk, hogy a Matáv fő tulajdonosának, a Deutsche Telekomnak a vesztesége 1,8 milliárd euró (~340 milliárd Ft), nettó adósságállománya pedig 67 milliárd euró.

Lehet, hogy a német anyacég veszteségét a magyar leányvállalatnak kell behoznia? (Rajunk, fogyasztókon keresztül?)

4. EU vizsgálat:

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított a Deutsche Telekommal szemben. Megvizsgálják a cég helyi hálózatokban alkalmazott politikáját, mert a versenytársak tisztességtelenül magas hozzáférési díjakra panaszkodtak.

Vagyis a Deutsche Telekom visszaél piacvezető pozíciójával. Az alternatív szolgáltatóknak a felhasználói csatlakozási pontok bérletéért magasabb díjakat kell fizetniük, mint az óriáscég saját felhasználóinak. Ilyen módon akadályozzák a valódi, liberalizált piac kialakulását.

Érdekes, itthon is hasonló panaszok voltak a Matávra...

III. "Lehet-e kényszeríteni egy piaci szereplőt"

Veszteségese csomag megtartására? - kérdezte egy újságíró tegnap egy rádióműsorban (ezt a fajta érvet néhány alkalommal máshol is hallhattuk, olvashattuk).

Csakhogy: