Microsoft Xbox
Bár a hivatalos európai megjelenés csak március 14-én esedékes, az X-Multimediashop jóvoltából már Magyarországon is kapható az Xbox, igaz, egyelőre csak az amerikai NTSC verzió. Szerkesztőségünk már több mint két hete játszik vele, és nem bírjuk abbahagyni...
Az előző évszázad utolsó évének márciusában derült ki, hogy az Xbox videohardverére kiírt pályázatot az NVIDIA nyerte el a Gigapixellel szemben. Később kiderült, hogy a grafikus chip mellett a kaliforniai cég szállítja majd a készülék második legfontosabb áramkörét, a hangprocesszort is. Az NVIDIA nem kevesebb, mint 200 millió dollár előleget kapott a Microsofttól a chipek megtervezésére és gyártására, a megállapodás hírére a cég részvényárfolyama pedig az egekbe szökött.
Az E3 kiállításon a Microsoft igen komoly listával rukkolt elő, melyen az Xboxot támogató fejlesztők és kiadók neve szerepelt. A főként japán konzolokra dolgozó távol-keleti vállalatokon kívül gyakorlatilag az összes ismert stúdió képviseltette magát ebben a sorban, élen a legnagyobb kiadókkal, mint például az Electronic Arts. A redmondi gyártó -- biztos, ami biztos alapon -- megvásárolta a Halo című akciójátékot fejlesztő Bungie-t, és "rávette", hogy a PC-s világban régóta várt programot elsőként Xboxra készítsék el.
A szakma meglehetősen szkeptikusan fogadta az Xboxot, egyfelől azért, mert 2000-ben került piacra a világ legsikeresebb konzoljának, a Sony PlayStationnek az utóda, a mindennél nagyobb őrületet kiváltó PlayStation 2, másrészt pedig a Nintendo háza tájáról is elkezdtek szivárogni a hírek a Dolphin nevű konzolról, amely végül GameCube néven került piacra. Az elemzők úgy vélték, hogy -- az akkor még -- háromszereplős piacon (Sony, Nintendo, Sega) semmilyen babér nem terem majd a redmondiaknak.
Még mindig 2000-et írtunk, amikor kiderült, hogy a Microsoft a Flextronics-ot bízta meg az Xbox gyártásával. A távol-keleti cég az európai piacra szánt konzolokat Magyarországon, a sárvári üzemben állítja elő, az amerikai piacot pedig a mexikói gyár látja el konzolokkal.
2001 januárjában további események következtek. A Microsoft megkezdte a konzol bétatesztelését és megjelentek az első képek is a konzolról. A zöld-fekete doboz aztán hivatalosan is bemutatkozott a Consumer Electronics Show rendezvényen, ahol személyesen Bill Gates, a Microsoft társalapítója és igazgatótanácsának elnöke lebbentette fel róla a fátylat. Bár a hardver akkoriban még nem volt végleges, a technológia demók egyre több kételkedőt győztek meg arról, hogy a Microsoftnak igenis van keresnivalója a konzolpiacon.
Január végén történt még valami, ami nemcsak az Xboxra, hanem az egész konzolpiacra nagy hatással volt. A Sega bejelentette, hogy a gyenge eladások miatt befejezi a Dreamcast gyártását, véglegesen kivonul a hardverpiacról és a jövőben kizárólag játékfejlesztéssel kíván foglalkozni. A japán gyártó terveiben a Sony és a Nintendo készülékek mellett az Xbox támogatása is szerepelt.
2001 tavaszán a Microsoft újabb és újabb szoftverfejlesztőkkel kötött megállapodást az Xbox támogatásáról. Ekkor jelentek meg az első hírek az amerikai kereskedelmi megjelenés dátumáról, amit október 26-ára időzített a gyártó. A redmondiak bejelentették, hogy félmilliárd dollárt szánnak az Xbox marketingjére.
A májusban rendezett E3 kiállításon hivatalosan is bejelentették az Xbox kereskedelmi megjelenésének időpontját valamint a konzol árát. A Microsoft november 8-ra tűzte ki a premiert, a végfelhasználói árat pedig 299 dollárban állapították meg. Akkoriban pont ennyibe került a nagy rivális PlayStation 2. A redmondi cég azt is közölte, hogy 600-800 ezer gépet szállít a megjelenés napjára és 1,5 millió darabot kíván eladni az év végéig.
Időközben számos pletyka kapott szárnyra a konzolok gyártási problémáival kapcsolatban. Bár a Microsoft természetesen minden ilyen jellegű híresztelést tagadott, később mégis elhalasztották a piaci megjelenést. Az Xbox egy héttel a tervezett premier után, november 15-én került az üzletek polcaira. A premiert a New York-i Time Square-en tartották, ahol az első vásárlók személyesen Bill Gates-től vehették át az Xboxokat. A megjelenés napján összesen 19 játék állt a vásárlók rendelkezésére, köztük a már említett Halo.
A játékosok kitörő örömmel fogadták a terméket, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a Microsoft még mindig nem képes kielégíteni a keresletet. Piaci felmérések szerint az Xbox volt miden idők legsikeresebben induló konzolja, a Credit Suisse felmérése szerint az Xboxból két hét alatt 556 ezer darabot adtak el, amelyekhez a vásárók összesen 1,32 millió szoftvert vettek meg. Ráadásul az Xbox rendelkezett bevezetésekor a legerősebb játékkínálattal, legalábbis erre utal, hogy a konzol vásárlói átlagosan 2,4 programot vettek meg a géphez az első két hétben. A PlayStation 2 és a GameCube vásárlói átlagosan 1,9 jétékot vásároltak a megjelenés utáni két hétben.
Bár a hivatalos európai megjelenés csak március 14-én esedékes, az X-Multimediashop jóvoltából már Magyarországon is kapható az Xbox, igaz egyelőre csak az amerikai NTSC verzió.
[oldal:A hardver]
Az általánosan elterjedt tévhittel ellentétben az Xbox nem PC. Mind funkciója, mind pedig hardverkonfigurációja élesen eltér az asztali számítógépekétől. Bár kétségtelen, hogy a 733 MHz-es Intel Pentium III processzor, a 64 Mbyte DDR memória, 8 Gbyte-os merevlemez, az NVIDIA grafikus chip és alaplapi lapkakészlet asztali gépet idéz, a komponensek részletes vizsgálata, illetve a konzol architektúrájának áttekintése után mindenki láthatja, hogy itt valóban egy játékok futtatására szolgáló célszámítógépről van szó.
Míg egy PC esetében a központi szerep a CPU-nak jut, az Xbox esetében a legfontosabb alkotóelem az NVIDIA NV2A -- más néven XGPU -- grafikus chip, amely egyben a memóriavezérlőt is tartalmazza. A 233 MHz-en működő grafikus maghoz 64 Mbyte DDR SDRAM csatlakozik amelyet legfeljebb 6,4 Gbyte/sec sávszélességgel képes elérni. Fontos tudni, hogy az Xbox egyesített memóriaarchitektúrát (unified memory architecture -- UMA) használ, ami azt jelenti, hogy ebben a 64 Mbyte-ban tárolja a játék futásához szükséges összes adatot, textúrát, geometriai információt, de itt van a frame buffer is.
Bár első látásra a 6,4 Gbyte/sec sávszélesség kevésnek tűnhet, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a grafikus processzor mellett a CPU és az audiochip is ezen osztozik, nem árt tudni, hogy az Xbox játékok rendszerint 640x480 pixeles felbontásban futnak, hiszen a televízió képernyőjére ez tökéletesen elég. Az NV2A örökölte a GeForce3 "crossbar" memóriavezérlőjét, illetve az nForce alaplapi chipkészlet DASP technológiáját, amelyek mind az alkatrészek sávszélesség-igényét csökkentik. Végül ami nagyon fontos: mivel az Xbox hardvere kötött, a programozók mérésekkel és teszteléssel az utolsó bitig optimalizálhatják a játékok futásakor igényelt memóriasávszélességet.
Az XGPU mellett az Xbox másik NVIDIA chipje az XMCP, amely a hangok mellett a merevlemez és a DVD-ROM vezérléséről, valamint a hálózati kapcsolatról (Ethernet, Home PNA) is gondoskodik. Az XMCP hangvezérlőjét az NVIDIA nemes egyszerűséggel APU-nak, azaz Audio Processing Unitnak nevezte el. Az APU egyszerre legfeljebb 256 2D-s vagy 64 3D-s hangmintát képes megszólaltatni, és valós idejű Dolby Digital 5.1 kódolást is támogat, azaz semmi akadálya annak, hogy megfelelő erősítő és hangfalszett segítségével az Xbox játékok valódi térhangzást produkáljanak. Persze DVD-lejátszásnál is jól jön a Dolby Digital...
Az Xbox összesen négy USB perifériát képes kezelni, a készülék előlapján ennek megfelelően négy bővítőcsatlakozó található, amelybe az Xbox kontrollerét, más gyártók által készített játékvezérlőket, illetve a DVD-lejátszáshoz szükséges infravörös vevőegységet lehet kötni. Bár az eszközök teljesen szabványos USB 1.1 szabványt használnak, a csatlakozó teljesen egyedi kivitel, azaz csak és kizárólag az Xboxhoz tervezett hardverek illesztésére van lehetőség.
A konzolban található merevlemezeket a Seagate és a Western Digital szállítja. Bár a hivatalos specifikációk 8 Gbyte kapacitást említenek, több készülékben is 10 Gbyte-os lemez található. Ennek igazából csak érdekesség szinten van jelentősége, a nagyobb merevlemezzel rendelkező konzolokban a 2 extra Gigabyte hely kihasználatlan, a szoftverek felé a lemez minden gépben ugyanakkorának látszik.
[oldal:Az operációs rendszerről]
Ezzel el is érkeztünk a szoftverekhez, amelyek miatt a Microsoft szintén kapott hideget-meleget. Az Xbox operációs rendszere egy végletekig lecsupaszított Windows 2000 kernel. Mivel a konzol hardvere teljesen kötött és a feladata csak és kizárólag játékok futtatása, ráadásul egyszerre csak egy szoftver futhat, az eredetileg 10 Mbyte-nál nagyobb kernelt állítólag 28 Kbyte körüli méretűre sikerült zsugorítani. A gép bekapcsolásakor a kernel egy ROM-ból töltődik be.
A kernel tartalmazza az Xbox kezelőfelületét is, amely Xbox Dashboard névre hallgat. A fantasztikus hangulatú felhasználói interface jobban nem is különbözhetne az asztali gépeknél megszokott Windowstól. A Dashboard segítségével állíthatjuk be a konzolból kijövő hang és kép tulajdonságait (képnél méretarány, hangnál pedig csatornák száma), lehetőség van az óra beállítására és CD-t is hallgathatunk vagy grabbelhetünk, ugyanis egyes játékok lehetőséget adnak a saját zenék hallgatására is. Innen kaphatunk információt az elmentett játékállásokról is.
Az Xbox játékait a DirectX 8 egy módosított változatára írják. Mivel a konzol alkatrészei nem változnak, így csupán néhány hardver támogatását kellett meghagyni, ugyanakkor a legmesszemenőbbig figyelembe lehetett venni az NVIDIA XGPU és XMCP tulajdonságait. Az Xbox programozási felülete ezért ezekre van kihegyezve és más hardvert nem is támogat. Nagyon fontos, hogy a játékok ugyanolyan prioritással futnak, mint a kernel és képesek a hardvert közvetlenül is elérni.
A rossz nyelvekkel ellentétben az Xboxra nem kell a játékokat installálni és nincsenek javítópatch-ek sem. Egyszerűen be kell tenni a lemezt és játszani kell, ennyi az egész. Ha befejeztük a játékot, nem kell kilépni, nem kell a rendszert shutdonwnolni, egyszerűen csak ki kell venni a lemezt és ki kell cserélni egy másikra, esetleg ki kell kapcsolni a gépet.
Bár rendelkezik DVD-meghajtóval, az Xbox alapértelmezésként nem hajlandó a DVD filmek lejátszására. Hogy ezt lehetővé tegyük, szükséges egy kiegészítő csomag, amely egy infravörös távirányítóból és a hozzátartozó IR vevőegységből áll. Ez utóbbit a konzol valamelyik szabad csatlakozójába kell behelyezni.
[oldal:Ecce Xbox !]
Eme elméleti bevezető után lássuk, milyen is az Xbox a maga valójában! Az általunk vizsgált példányt az X-Multimediashop bocsátotta rendelkezésünkre, amiért köszönettel tartozunk Horváth Andrásnak.A konzol egy meglehetősen nagy fekete dobozban foglal helyet. A csomagolás az Xboxon kívül egy hálózati tápkábelt, egy RCA videokábelt és egy kontrollert tartalmaz. Mivel az általunk tesztelt masina még amerikai NTSC változat, az élvezethez szükség volt egy hálózati trafóra, amely a Magyarországon szabványos 230V/50Hz hálózati feszültséget 110V/60Hz-re alakítja, ezen felül egy olyan tv-re, amely képes NTSC jelet fogadni (Európában a PAL az elterjedt televíziószabvány).
Első benyomásom az volt, hogy a konzol nagy és nehéz. Ez persze nem véletlen, ugyanis a merevlemez meglehetősen sokat nyom. A gép előlapján mindössze két (ki/bekapcsoló illetve a DVD-ROM tálcáját nyitó/csukó) gomb, a DVD-ROM tálcája és 4 kontroller-aljzat található. Kedves gondolat a Microsofttól, hogy az Xbox alapértelmezésként képes négy bemeneti eszköz kezelésére, a PlayStation2 esetében ehhez külön kiegészítőre van szükség.
A készülék hátlapján a kombinált audio/videokimeneten kívül egy Ethernet csatlakozó és a hálózati tápkábel aljzata található. Korábban már említettük, hogy az Xbox alapértelmezésként RCA A/V-csatlakozóval van ellátva, azonban egy külön megvásárolható "High Definition A/V Pack" segítségével szinte bármilyen jelet levehetünk róla.
A konzol kontrollere külön fejezetet érdemel. Fantasztikusan jól megtervezett, igazán kézbe illő darab, az összes ismerősöm dicsérte, aki csak kézbe vette. A két analóg sticken kívül található rajta két analóg tűzgomb (a mutatóujjaknál), egy 8-irányú kontrolpad és 8 gomb (start, back, A, B, X, Y, fekete, fehér). A robosztus módon tervezett kontrollerben szerintem csak szándékosan lehet kárt tenni. Külön kiemelendő, hogy a hozzá csatlakozó kábel majd 3 méter hosszú és kettős csatlakozással ellátott, azaz a kontroller semmiképpen nem rántja le a gépet az asztalról. Természetesen a kontroller Force Feedbackes, azaz rezeg. Érdekesség, hogy az Xbox japán változatához külön kontrollert terveztetett a Microsoft, amely igazodik a japán felhasználók kisebb kezéhez. A távol-keleti változat nem csak kisebb, de a gombok elrendezése is más.
A kontroller tartalmazza továbbá a memóriakártyák foglalatait is, azonban más konzolokkal ellentétben ezekre nem feltétlen van szükségünk. Mivel az Xbox az elmentett játékállásokat a merevlemezen tárolja, a memóriakártyára csak akkor van szükség, ha valamilyen adatot (játékállást, karaktert, stb.) egy másik Xboxon szeretnénk betölteni.
[oldal:Pár szó a játékokról]
Az konzolhoz jelenleg közel 40 játék kapható, amelyek meglehetősen vegyes színvonalat mutatnak. Azonban van több olyan szoftver is, amelyik a "kötelező vétel" kategóriába tartozik, ezek közül is a legnépszerűbb a már említett Halo. A Halo a távoli jövőben játszódik, a játékos egy "szuperkatonát" alakít, aki egy távoli bolygón irtja az ellent. A meglehetősen sablonos történet azonban egy hihetetlen grafikával, fantasztikus mesterséges intelligenciával, remek zenével és szédületes hangulattal rendelkező first person shootert takar, amely nem véletlenül az Xbox legsikeresebb játéka. Aki egyszer elkezdte, nem bírja abbahagyni. Az egyjátékos mód legyőzése után pedig jöhetnek az osztott képernyős kooperatív módban végigharcolt éjszakák vagy a fej-fej elleni küzdelmek.
Részlet a Halóból (Fotó: Xbox.com)
A másik figyelemre méltó program a Dead or Alive sorozat harmadik része. A Tecmo által kiadott verekedős játékok első része még PlayStationre jelent meg, a második rész a Dreamcast-tulajdonosokat boldogította, a harmadik pedig Xboxra jelent meg. A játékot főként a szereplők emelik ki a tömegből, ugyanis a DOA sorozat főhősei csinos, fiatal, khm, hölgyek, akik bármilyen hímnemű lény érdeklődését képesek felkelteni. Egyszóval a játék nem csak a számítógépes csihi-puhi megszállottainak érdeklődésére számíthat. Egyébként a DOA a lélegzetelállító idomokkal rendelkező lányokon kívül lélegzetelálltó grafikával is kényeztet, a dögös rockzenéről pedig az Aerosmith gondoskodik. A játékban összesen 16 szereplővel verekedhetünk, akár négyen is egymás ellen. Ha nincsenek kéznél a haverok, akkor pedig az ötféle egyjátékos mód (story, time attack, survival, tag battle, team battle) egyikével üthetjük el az időt -- na meg az ellenfeleket.
Dead or Alive 3 (Fotó: Xbox.com)
A magam részéről nagyon kedveltem a Microsoft által kiadott NFL Fever 2002 programot is, amely az amerikaifoci-bajnokságot dolgozza fel. A videofelvételekből összevágott bevezető alatt a Public Enemy löki a rizsát, a klip szédületes hangulatú. A játék grafikája fantasztikus és a bemondók hangja is tetsztett. A programozók az összes részletre figyeltek, a játékosok nyögnek, dumálnak, örülnek vagy éppen szomorkodnak. Egyedül azt a momentumot hiányoltam, amikor a győztes meccs után a játékosok a pálya mellett található óriási hordóból az edző nyakába öntik a frissítőitalt. Nagyon tetsztett az NFL Feverben, hogy bár összesen 400 támadási és 100 védekezési stratégiát építettek a programba, játék közben a gép automatikusan felajánl egy általa optimálisnak tartott formációt, így még azok is jól szórakozhatnak, akiknek semmit sem mondanak azok a kifejezések, hogy running back, wide receiver vagy I-formation. Érdekesség, hogy a programba bekerült egy pár perces videó az amerikai foci alapjairól, de pont a lényegről, azaz a támadó és védekező felállásokról egy szót sem szólnak benne és a kézikönyv is meglehetősen szűkszavú ezekkel kapcsolatban.
Bár jómagam nem igazán játszottam az elmúlt év legnagyobb sikerét elért rajzfilmfigurájával, Shrekkel, a fiatalabb ismerőseim rendkívül jól szórakoztak a zölt ogréval, akinek a feladata, hogy megmentse a királylányt a gonosz varázsló fogságából. Ehhez Shreknek számos feladatot kell teljesítenie és minden tudására szüksége van a sikerhez. A játék grafikája egyébként nagyon jópofa, igazán rajzfilmszerű és a hangok is aranyosak. A Shrek főként a fiatalabb korosztály érdeklődésére tarthat számot.
[oldal:A magyar kereszt]
Ennek a cikknek nem célja az összehasonlítás vagy ítélkezés. Csupán egy teljesen szubjektív leírás arról, amit láttam és tapasztaltam. Ezek alapján azt mondom, hogy az Xbox egy nagyszerű konzol, amivel kitűnően el lehet szórakozni, és ez a lényeg. Az általam látott és próbált játékok igényes munkák, grafikájuk, hangulatuk és játszhatóságuk egyaránt kitűnő. Egyetlen gond van, mégpedig az, hogy a kipróbált Xbox nem az enyém, és vissza kellett adni jogos tulajdonosának a játékokkal együtt.
Az Xbox ajánlott kiskereskedelmi ára európában 299 angol font, azaz 479 euró lesz, ami lényegesen magasabb mind az amerikai (299 dollár), mind pedig a japán (34,800 jen) áránál. Ez különösen érthetetlen annak fényében, hogy az európai piacra szánt készülékeket Magyarországon gyártják, tehát a szállítási költségek is alacsonyabbak, mintha az amerikai kontinensről vagy a Távol-Keletről érkeznének az Xboxok.
A magyar vásárlókat sajnos tovább kell szomorítsuk, ugyanis a Microsoft nem tervezi az Xbox itthoni bemutatását illetve forgalmazását. A konzol kizárólag a következő országokban lesz kapható: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság.
Természetesen nem zárható ki, hogy itthon is felbukkannak a gépek valamelyik számítógép-kereskedő vagy elektronikai nagyáruház kínálatában, de minden bizonnyal többet kell majd fizetni értük a 479 eurós listaárnál, amely mintegy 117 ezer forintnak felel meg.
Az X-Multimediashop üzletében az amerikai NTSC Xboxért 179 ezer forintot kérnek, amely összegben egy hálózati trafó is benne foglaltatik. A játékok ára 18 ezer forint körül alakul, a DVD lejátszáshoz szükséges csomag ára 11 ezer forint.
Ez a cikk nem jöhetett volna létre Horváth András (X-Multimediashop) és Kertész Péter (Mirosoft Magyarország) segítsége nélkül. Köszönjük.