A Sony puskalövés nélkül nyeri a konzolok háborúját?
Bár a Microsoft közel félmilliárd dollárt költ az Xbox népszerűsítésére, úgy tűnik, azoknak az elemzőknek lesz igazuk, akik szerint a Sony illetve a PlayStation egyelőre megtartja 65-70 százalékos piaci részesedését.
Ami minket, európaiakat illet, a Nintendo és a Microsoft gépére egészen 2002 tavaszáig kell várnunk. Az Xbox ára Európában 299 angol font, azaz hozzávetőleg 120 ezer forint lesz, a Nintendo GameCube-nak egyelőre sem a pontos megjelenési dátuma, sem pedig az ára nem ismert. A Sony viszont három héttel ezelőtt jelentősen csökkentette a PlayStation 2 árát, a japán gyártó csúcskategóriás konzolja -- amely többek között DVD-lejátszási képességekkel is bír -- immáron 80 ezer forint körüli összegért vásárolható meg az üzletekben.
Az amerikai és japán árakat és a múltbeli tapasztalatokat figyelembe véve valószínűnek látszik, hogy a Sony PlayStation 2 még akkor is olcsóbb lesz a legnagyobb rivális Xboxnál, ha a japán szórakoztatóelektronikai cég nem csökkenti tovább a gép árát. Az Egyesült Államokban az Xbox és a GameCube is novemberben jelenik meg, a készülékek ára 299 dollár (90 ezer forint) és 199 dollár (60 ezer forint). A PlayStation 2 ára Európában 199 angol font (80 ezer forint).
Természetesen fontos megjegyezni, hogy az Xbox számos olyan alkatrészt illetve kiegészítőt alapfeszerelésként tartalmaz, amelyek a másik két konzolhoz nem is léteznek vagy csak külön lehet őket megvásárolni. Ezzel is magyarázható a viszonylag magas ár. Az Xbox gyárilag tartalmazza a merevlemezt és internetes kapcsolathoz szükséges illesztőket, míg a PlayStation 2-höz ezeket külön kell megvásárolni, a Nintendo pedig nem is tervezi ilyen kiegészítők megjelentetését a GameCube konzoljához.
Már beszámoltunk róla, hogy a pár héttel ezelőtti árcsökkentés milyen hihetetlen hatással volt a PlayStation 2-eladásokra: a konzolból egy hét alatt közel annyit adtak el, mint tavaly, a piaci megjelenés idején. Ráadásul egyre vonzóbb játékok jelennek meg a Sony gépére, a sokak által a legjobb PlayStation 2 programnak tartott Gran Turismo 3 mellett hamarosan az üzletekben lesz a Devil May Cry, az SSX Tricky, a Wipeout Fusion, a Grand Theft Auto és a Metal Gear Solid folytatásával egyetemben.
Becslések szerint karácsonyra már közel 200 játék lesz elérhető PlayStation 2 platformon, és hamarosan az első "budget" programok is megjelennek, amelyek rendszerint régebbi sikeres játékok újra kiadott olcsó változatai. Ezekért 3-5 ezer forintot kérnek, ami bárki számára megfizethetővé teszi őket.
[oldal:Főszerepben a játékok ... no meg a pénz]
Ha hihetünk a Távol-Keletről származó híreknek, a Sony végre felülkerekedett a PlayStation 2 korábbi gyártási problémáin és az üzemek valósággal ontják a konzolokat -- jelenleg havi 1,8 millió gépre van kapacitás. Ezzel szemben mind a Microsoft mind pedig a Nintendo termelési gondokkal küszködik. Természetesen mire a gépek eljutnak Európába, könnyen lehet, hogy a problémák megoldódnak. Bizonyára sokan tudják, hogy az európai piacra szánt Xbox konzolokat a Flextronics sárvári gyárában készítik majd.
A konzolok világában igen sokat nyomnak a latban az "exkluzív" játékok, ugyanis a vásárlók rendszerint nem azért veszik meg egyik vagy másik gépet, hogy legyen otthon a tv és a videó között még egy szürke doboz, hanem egyik vagy másik játék miatt döntenek az adott konzol mellett. A Microsoft valóban nagy nevű fejlesztőket tudott az Xbox mellé állítani, és kétségtelen, hogy számos jó program -- köztül a sokak által várt Halo -- van a tarsolyában, de az igazság az, hogy ezeknek a játékoknak a nagy többsége PlayStation 2-re is megjelenik majd. Sok esetben egyszerre debütál a két változat, néha a PlayStation 2 verzióra pár hetet vagy hónapot várni kell.
Sokan érvelnek azzal, hogy az Xbox hardvere erősebb és ezért a játékok is látványosabbak, vevőcsalogatóbbak lehetnek rajta. Ez azonban nem feltétlenül igaz, hiszen már régóta tudjuk, hogy nem a legszebb játék a legjobb. Talán a legkézenfekvőbb példa erra a mindenki által ismert Counter-Strike akciójáték, amely a már évekkel ezelőtt megjelent Half-Life motorját használja. Ugyanezen okok miatt szinte teljesen mindegy, milyen erős a konzolok hardvere, hány poligont vagy pixelt tudnak kirajzolni. A lényeg, hogy készüljenek rájuk jó játékok, élvezetes játékok, és akkor biztos a piaci siker.
Az Xbox alapfelszerelésként tartalmazza majd az interneteléréséhez szükséges hardvereket, amelyek a PlayStation 2-ből hiányoznak és egyelőre nem tudni, hogy mikor lesznek elérhetők. A hírek szerint a modemes bővítőt csak 2002 tavaszán hozzák forgalomba a Észak-Amerikában, hogy Európában mikor lesz hozzáférhető, azt egyelőre nem tudni. Persze egyáltalán nem biztos, hogy a Microsoft jól mérte fel a piaci igényeket, és valóban olyan sok vevőnek lesz fontos az internetes játék, mint azt az amerikai cég gondolja. A Nintendo GameCube sem rendelkezik online kapcsolattal, ugyanis a gyártó szerint még nem tud nyereséget termelni ez a szolgáltatás.
Ne felejtsük el, hogy míg a PC előtt csak egy ember játszhat kényelmesen, a tv-re csatlakoztatott konzolok világában a legtöbb játékot úgy tervezik meg, hogy ketten vagy akár négyen is játszható legyen. Természetesen ez nem zárja ki, hogy sikeresek legyenek az internetes konzoljátékok, gondoljunk csak a jobb sorsra érdemes Sega Dreamcastra, amely számos kitűnő online játékkal rendelkezik (Phantasy Star Online, Quake 3, Chu! Cu! Rocket, Speed Devils Online, stb.).
[oldal:A hardver? Kit érdekel a hardver...]
Sokan vetik a Microsoft szemére, hogy az Xbox nem más, mint egy PC. Természetesen ez így nem igaz, bár kétségtelen, hogy a konzol hardverparaméterei -- 733 MHz Intel processzor, 8 GByte merevlemez, 64 MByte DDR memória és NVIDIA grafikus chip -- asztali számítógépet idéznek. Azonban a felhasználó szempontjából nézve tökéletesen mindegy, milyen alkatrészekből épül fel az adott konzol, hiszen úgyis csak egyféle dologra lehet haszálni.A korábban sikeres játékkonzolok -- például a Sony PlayStation vagy a Nintendo64 -- példája megmutatja, hogy nem feltétlen kell többszázmillió dolláros költségvetéssel kifejlesztett célprocesszor a játékgépekbe. Valószínűleg sok PlayStation-tulajdonos nem tudja, hogy a gépét működtető chip, a MIPS R3000 1988-ban debütált, és többek között megtalálható volt a Silicon Graphics Indigo és Personal Iris számítógépeiben. A Nintendo64 központi egysége (MIPS R4300) máig számos nyomtatóban teljesít szolgálatot. A SEGA Dreamcast grafikus processzorát pedig PC-s bővítőkártya formájában is meg lehet vásárolni PowerVR Neon250 néven.
A felhasználó szempontjából azért is lényegtelen, milyen összetevőkből áll a konzol, mert a játékgépek nem bonthatók, bővíthetők, az alkatrészek nem cserélhetők. Pont ez a konzolok előnye, ugyanis a szoftverfejlesztők tudják, milyen hardverre írják a programot, nem szükséges, hogy az adott játék mindenféle konfiguráción élvezhetően fusson, elég egy gépre "belőni". A PC-s világban teljesen más szempontok diktálnak, itt a programozóknak arra kell törekedni, hogy a lehető legtöbb gépen legyen játszható a játék, ezért kompromisszumokat kell kötniük. Minden egyes fejlesztés megkezdése előtt meg kell húzni egy határvonalat, ki kell találni egy "átlagos konfigurációt", amin még futnia kell a programnak. Hiába van a játékosnak 2 GHz-es processzora GeForce3 videokártyával, a programokat most még nem ilyen gépekre írják.
Előző kitérőnkkel csak arra szerettünk volna rávilágítani, hogy nem minden az, aminek látszik: az Xbox nem PC. A felhasználó, a játékos szemszögéből teljesen mindegy, milyen alkatrészekből áll össze a konzolja, hiszen úgyis csak játékra -- néha DVD-nézésre vagy internetezésre -- tudja használni. A programozók szempontjából viszont egyáltalán nem mellékes, hogy milyen komponensekből épül fel a gép. A Microsoft Xbox jelen esetben kedvező platformnak tűnik, hiszen a programozók, szoftverfejlesztők által már régóta ismert részegységekből áll, amelyeknek minden előnyét és hátrányát ismerik, ki tudják használni és ki tudják védeni őket. A fejlesztés és a keresztfejlesztés egyszerűsödik, a játékok hamar piacra kerülhetnek.
Ennek ellenére biztosan látszik, hogy Európában a karácsonyi piacon a PlayStation 2 fog tarolni. A Sony ráadásul a napokban átlépte a húszmillió darabos lélektani határt, 2000. márciusi megjelenése óta ennyi fogyott ugyanis a konzolból. A japán vállalat eredetileg az év végére tervezte ezt az értékesítési volument elérni.
Mindenesetre óva intenék mindenkit attól, hogy lebecsülje a Microsoft Xboxot. Emlékezzünk vissza, hogy 1995-ben a Sony a "teljes ismeretlenségből" tört be a konzolpiacra és a közel 80 millió példányban eladott PlayStation mellett a piac akkori legnagyobb szereplőinek számító Nintendo és Sega szinte labdába sem tudott rúgni.
Még a riválisok is elismerik, hogy a Microsoft Xbox hardvere elég erős, és a marketingre fordítandó 500 millió dollár (140 milliárd forint) óriási összeg. Ráadásul a Microsoft elkötelezett, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogyha a vállalat alapítója, az Xbox megálmodója, Bill Gates a fejébe vesz valamit, azt el is éri...
Mindenesetre sokat sejtet az a tény, hogy az ELSPA (European Leisure Software Publishers Association) előrejelzése szerint 2004-ben a PlayStation 2 részesedése a világpiacon már csak 42 százalék lesz, az Xbox és a Gamecube pedig közel egyenlő részben osztozik majd a fennmaradó 58 százalékon.