AMD Athlon XP: az új mértékegység
Az AMD új processzorának sikeréhez adott a nagy teljesítmény és a viszonylag kedvező ár. Kérdés, hogy a gyártó meg tudja-e győzni a potenciális vásárlókat arról, hogy a kevesebb (Megahertz) az valójában több (teljesítmény).
2001. október 9-én, azaz a mai napon az AMD végre bejelentette új generációs asztali processzorait, amelyek az Athlon XP nevet kapták. A gyártó szerint az Athlon XP jelenleg a legnagyobb teljesítményű asztali processzor. A Palomino kódnevű processzormagra épülő chipek jelenleg négyféle (1500+, 1600+, 1700+ és 1800+) kivitelben kaphatók.
Az AMD a chipek bejelentésével egyidőben útjára indította True Performance Initiative (TPI), azaz Valós Teljesítmény Kezdeményezés névre keresztelt programját, amely egy új teljesítménymérési eljárást kíván bevezetni. Az AMD számára ez azért különösen fontos, mert meg kell győznie a potenciális vevőket, hogy az Athlon XP processzorok alacsonyabb órajelen is nyújthatnak legalább akkora, vagy nagyobb számítási teljesítményt, mint a rivális Intel Pentium 4 chipek.
"A felhasználók kezdik megérteni, hogy a teljesítmény mértéke az alkalmazások futási sebessége, és nem a processzor órajele. A Megahertz csupán a motor fordulatszámát adja meg, de nem a nyomatékot" - mondta Roger Kay, az IDC egyik igazgatója.
Az AMD Athlon XP processzorok az előző generációs Athlon chipekhez képest akár 25 százalékkal is nagyobb teljesítményt nyújtanak -- állítja az AMD. Ezért van szükség az "XP", azaz "Extra Performance" megkülönböztető jelzés bevezetésére. Mint arról már korábban beszámoltunk, a processzorok ún. modellszámokkal rendelkeznek, ennek alapján megkülönböztetünk Athlon XP 1500+, 1600+, 1700+ és 1800+ chipet.
A modellszámok nem az órajelet tükrözik, hanem valamiféle relatív sebességindexként szolgálnak. Bár az AMD hivatalosan ezt nem jelentette ki, a számok a Pentium 4 processzor teljesítményéhez vannak igazítva, azaz a gyártó szerint az Athlon XP 1800+ ugyanolyan, vagy nagyobb teljesítményt nyújt, mint egy 1800 MHz-es Intel Pentium 4. Az Athlon XP 1500+, 1600+, 1700+ és 1800+ processzorok valós órajele rendre 1333, 1400, 1460 és 1533 MHz.
Az AMD bejelentette, hogy az Athlon XP processzorok konfigurációk azonnal elérhetők a nagy számítógépgyártók -- többek között a Compaq, a Fujitsu-Siemens és az NEC -- kínálatában, és a közeljövőben várhatóan több vállalat is bejelenti majd Athlon XP processzoros gépeit. A chipgyártó azt is közölte, hogy közös marketingkampányt indítanak a Microsofttal az Athlon XP processzorok és a Windows XP operációs rendszer népszerűsítésére.
Az AMD Athlon XP 1500+, 1600+, 1700+ és 1800+ processzorok ára ezres tételben jelenleg rendre 130, 160, 190 és 252 dollár, azaz 36 ezer, 44 ezer, 52 ezer illetve 70 ezer forint.
[oldal:A processzor újdonságairól]
Az Athlon XP chipek továbbra is Socket A foglalatba illeszkednek, front side bus órajelük pedig 266 MHz. A chipeket az AMD és a Motorola által közösen használt drezdai Fab 30 üzemben gyártják, 0,18 mikronos csíkszélességgel és rézalapú technológiával. A processzorok továbbra is 384 KByte (128 KByte L1 + 256 KByte L2) gyorsítótárral rendelkeznek, amely a chip órajelén üzemel.
Az Athlon XP új tokozásban érkezik
Az AMD Athlon XP processzorok a mobil Athlon 4 és az Athlon MP chipekben is megtalálható Palomino kódnevű processzormagra épülnek. Bár a mobil Athlon 4 kapcsán már szó esett a magban található újdonságokról, lássuk most ezeket.
A Palomino magban található cache mérete és kiosztása a Thunderbird-höz képest nem változott. Az elsőszintű cache 128 KByte, a másodszintű exkluzív gyorsítótár pedig 256 KByte méretű. A front side bus sávszélességének nagyobb kihasználásához a Palomino magban automatikus hardveres adat-"prefetch" technológiát alkalmaznak, ami megpróbálja megtippelni a program futásához később szükséges adatokat, és a rendszermemóriából a cache-be tölti őket.
Az egyik fontos újítás a megnövelt L1 cache TLB (translation lookaside buffer). Ez gyakorlatilag egy olyan cache, amely a fizikai memóriacímekhez tartozó virtuális címeket tárolja. A processzor a virtuális címek alapján tudja megcímezni a memóriát.
Egy virtuális cím valós fizikai címmé való átfordításához 3 órajelciklus szükséges, de a TLB beiktatásával ez 1 órajelciklusra csökkenthető. Minél nagyobb a TLB, annál több virtuális cím fér el benne, és annál kevesebbszer szükséges elvégezni az átfordítást.
A Thunderbird mag L1 utasításcache egy 24 bejegyzést tároló TLB-t tartalmazott, az L1 adatcache-hez pedig egy 32 bejegyzést tároló TLB tartozik. Az AMD nem közölte, hogy a Palomino magban található TLB-k hány bejegyzést tárolhatnak, csak annyit, hogy többet, mint a Thunderbirdben találhatók.
Az AMD a Palomino magba új SIMD utasítások támogatását is beépítette. Bár a gyártó ezt az 52 új utasítást 3DNow! Professional-nek nevezi, az Advanced 3DNow!-val kiegészítve az utasításkészlet gyakorlatilag megegyezik a Pentium III-ben két évvel ezelőtt debütált SSE-vel. A magba bekerült egy SSE állapotjelző is, amely a szoftvereket tájékoztatja arról, hogy az adott processzor képes az SSE utasítások végrehajtására.
A chip áramköreinek újratervezésével az AMD-nek sikerült elérnie, hogy a Palomino magos processzorok még magasabb órajelen is kevesebbet fogyasszanak és kevesebb hőt adjanak le, mint Thunderbird magos elődeik. A gyártó szerint közel 20 százalékos a teljesítménymegtakarítás. A magfeszültség továbbra is maradt 1,75 Volt, de egy 1,33 GHz-en működő Palomino magos Athlon XP 1500+ maximális teljesítményfelvétele hozzávetőleg 60 Watt, míg egy 1200 MHz-es Thunderbird magos Athloné 68-70 Watt.
A chip végre kapott egy magba integrált hődiódát is, amely segítségével könnyedén megállapítható a mag hőmérséklete, és ha az túlmelegszik, csökkenthető az órajel, vagy a chip akár ki is kapcsolható.
[oldal:Pünkösdi királyság]
A sikerhez adott a nagy teljesítmény és a viszonylag kedvező ár. Kérdés, hogy az AMD meg tudja-e győzni a potenciális vásárlókat arról, hogy a kevesebb az több.
Az eddig látott tesztek alapján elmondható, hogy az Athlon XP 1800+ jelenleg valóban a legnagyobb teljesítményt nyújtó X86 processzor. De hogy meddig tart az AMD "királysága", az erősen kérdéses, hiszen az Intel novemberre ígéri a 0,13 mikronos csíkszélességű Northwood maggal, 512 KByte teljes sebességű másodszintű gyorsítótárral rendelkező 2,2 GHz-es Pentium 4 chipet, ami valószínűleg ismét átbillenti, de legalábbis biztosan kiegyenlíti az erőviszonyokat.
Ráadásul az architektúrális eltérésekből adódóan az Intel Pentium 4 órajele sokkal könnyebben növelhető, mint a már csúcsra járatott 0,18 mikronos K7. Előbb-utóbb az AMD-nek is váltania kell, de hogy az eredetileg év végére ígért Thoroughbred magos processzorok mikor jelennek meg, arról egyelőre még sejtésünk sincs.
A legnagobb dilemma mégis az, hogy hogy válik be az AMD marketingstratégiája, a Megahertzek "elbagatellizálása", a tömegtájékoztató kampány és a TPI kezdeményezés. Az Athlon XP elég erős ahhoz, hogy megálljon a saját lábán, nem biztos, hogy szerencsés dolog a többnyire nem szakértő vásárlókra új fogalmakat (TPI, IPC -- instrucions per clock) ráerőltetni.
