Teszt: HP LaserJet 3200

Szilárd meggyőződésem, a hp LaserJet 3200 dobozát gondosan megtervezték. Először is, lemérték egy Renault 5-ös csomagtartóját, majd a kapott méretekhez hozzáadtak - természetesen minden irányban - néhány centit. Talán a nyomtató méretét is ehhez igazították, rutinos szem azonnal látja, ez nem fog ide beférni, éppen hogy nem... Sebaj, a hátsó ülésen is jól ellesz, bízzunk benne, hogy nem emiatt ütnek le, esetleg törik fel a kocsit, a biztonság kedvéért takarjuk le - abszolúte esztétikusan - egy nagy sárga, kicsit rongyos függönnyel. Nna.

Néhány órával később szerencsés hurcolkodás, a csomag lehuppan - persze csak finoman - otthon. Szétbontás, középen a szajré, mellette egy külön dobozban a kábelek, a leírás, két-két papírtámasztó fém alkalmatosság, illetve műanyag lap. A helyüket egy kivételével pillanatok alatt megtalálni, a beillesztéssel sincs gond, csak egyféleképpen illenek a résbe. Egyetlen fémdarab marad a kezemben, a leírás explicite nem mutatja ugyan, hogy hova is dugdossam, de hamar rájövök a készülék képéből. Adok neki áramot, és máris feléled a kijelző: "Elfogyott a papír. Papír hozzáad." Szia.

Miután így összemelegedtünk egymással, hamar lerángattam a saját nyomtatómat a gép párhuzamos portjáról, és helyére illesztettem a csomagban talált kábelt, másik végén a 3200-assal. Úgy látszik, a nyomtatókábel nem túl gáláns kispórolása szerencsére csak alsóbb termékkategóriákban szokás, ugyanis ilyen kábel nincs itthon; nélküle csak vágyakozón szemeznénk egymással. Hiába van ugyanis USB csatlakozó is a 3200-ason, kábel ugyancsak nincs hozzá, és ami még nagyobb baj: szoftver még kevésbé. Ez a demó darabok átka.

A problémán kézenfekvő módon lesz úrrá az Internethez hozzánőtt fogyasztó, csak meg kell várni a 18 órát. A böngészőbe kerüljön ez: www.hp.hu. Itt hamar rádöbbentem, hogy ilyen termék sajnos nem szerepel a letölthető illesztőprogramok listájában. Sebaj, ugorjunk a nagy testvérhez, www.hp.com, letöltés, keresés, és máris három találat ugrik elő, majd néhány kattintás árán töltődik is lefelé az illesztőprogram... Pontosabban egy PCL 6 meghajtó. A nyomtatás ezzel megoldottnak tűnik, de hogy lesz ebből lapolvasó?

[oldal:A nyomtatás öröme]

A LaserJet 3200 ugyanis amolyan irodai mindenes, s bár az integrált kávéfőző hiányzik belőle - a következő modellben is kell lennie valami újnak -, tud nyomtatni, másolni, színesen szkennelni, illetve faxolni. Minek van a hp vevőszolgálata, ha nem erre, és lám, a gyors segítségnek köszönhetően a következő nap már a kezemben volt a meghajtókat tartalmazó CD-lemez.

A telepítéskor megjelenő nyitóképernyő.

A CD-lemezt a meghajtóba helyezve azonnal elindult a készülékhez hasonlóan természetesen mindvégig magyarul beszélő telepítőprogram. Mivel Windows 2000 alatt már létezett a készülék, mint nem telepített eszköz, a következő indításkor a Windows újra felismerte a 3200-ast, és újra telepítette a meghajtóprogramokat. Ennek eredményeképpen megjelent az Eszközkezelőben két, általam eddig nem ismert kategória: Dot4 és Dot4Print. A Nyomtatók mappa tartalmában is némi változás állt be, a 3200-as egyrészt mint nyomtató, másrészt mint fax jelent meg; a változás a nyomtatókhoz kiválasztható portok listájában is tükröződött.

Az Eszközkezelőben két új kategória is megjelenik a telepítés után.

A fax és a lézernyomtató külön is felbukkan.

Miután a telepítés megvolt, gyorsan kizavartam egy nagyobb anyagot a nyomtatóportra: a 29 átlagosnak mondható, főképp szöveget, illetve néhány ábrát tartalmazó oldalt 3 perc 20 másodperc alatt sikerült kinyomtatni. A nyomtatók teljesítményadatait azonban 5 százalékos lefedettségre szokták megadni, ami állítólag egy egy fél oldalas üzleti levélnek felel meg. Gyorsan gyártottam tehát Word alatt egy bő fél oldalas szöveget, helyeztem a végére dátumot, a tetejére fejlécet, majd kinyomtattam 10 példányban. Előzőleg átálítottam a nyomtatót "Gyorsabb nyomtatás" módba - a beállítási lehetőségekről később még lesz szó. A meglepetés ekkor következett - nem történt semmi. Gyorsan körbekattintottam a lehetséges beállításokat, majd valamiféle megérzéstől vezérlve töröltem a pipát a Kétirányú forgalom jelölőnégyzet mellől, a portok beállításainál. A nyomtatás azonnal megjavult, a 10 oldal az OK gomb lenyomásától számítva 1 perc 25 másodperc múlva a kezemben volt.

A rendszerben a portok is gomba módra szaporodnak.

[oldal:Automatikus archiválás - talán ez az irodisták álma]

A lapolvasó részre fordítva figyelmemet sajnálattal állapítottam meg, hogy jobban teszem, ha csak egyesével adagolom a lapokat a 3200-asnak. Erre akkor kellett rádöbbennem, amikor egy kétoldalas - egy A3-mas lap félbehajtásával készített - termékismertető első oldalát szerettem volna beolvasni. A készülék az ismertető egyik felét példás módon beszívta, a másik fele azonban helyén maradt. Amikor a lap annyira meggyűrödött, hogy már nem tudta tovább húzni, akkor egyszerűen leállt, és kétségbeesetten villogtatta a lámpácskáit, hogy hiba történt. Az ezt követő művelet már a nyomtatás kevésbé fényes feléhez tartozik, úgy hívják, hogy a papír kitépése.

A dologból okulva egyoldalas lapokat kerestem. A készülék előlapján kiválasztottam a lapolvasó gombot, majd az archiválási célt. A számítógép képernyőjén hamarosan egy AppLink nevű ablak jelezte, hogy valaki a telepített alkalmazásokat nyálazza végig a gépen. Az AppLink azonban addig vacakolt, míg a 3200-as a vezeték túloldalán úgy határozott, hogy hiba történt. Erre az AppLink úgy csinált, mint aki kifagyott... Majd hamarosan feléledt, és végre elindult a beolvasás. Mint kiderült, érdemes volt várni, és nem kilőni a Feladatkezelővel a folyamatot, mert a következő körben már nem jelent meg az AppLink, és gördülékenyen folyt az olvasás. Legalábbis attól eltekintve, hogy az első oldal feldolgozása alatt a gép valamilyen ok miatt beolvasatlanul húzta át magán a második oldalt. Az olvasást feldolgozás követte, majd elindult a HP LaserJet Dokumentumkezelő.

A lapolvasó részbe több lapot is helyezhetünk, szép sorjában, automatikusan dolgozza fel őket.

A Dokumentumkezelőt egyféle dokumentumközpontnak szánhatták, hiszen tőle kiindulva gyakorlatilag minden dokumentumkezelési műveletet elvégezhetünk. A bal oldalon elhelyezett ikonokra kattintva a 3200-as összes funkcióját használhatjuk, illetve minden beállítását is egy helyről érhetjük el.

A Dokumentumkezelőből gyakorlatilag minden funkció elérhető.

A Dokumentumkezelő elég nagy tudású, így nem elemezném ki - más csak azért sem, mert én sem ismerkedtem meg vele teljes mélységében, annyit mégis érdemes megemlíteni, hogy milyen lehetőségeket kínál. Híven a 3200-as kijelzőjén megjelenő szöveghez, elsősorban archiváláshoz tűnt megfelelő alkalmazásnak. Ha nyomtatott dokumentumokat szeretnénk elektronikus formában elmenteni, csak annyi a dolgunk, hogy teletömjük a papíradagolót, majd elindítjuk a beolvasást. A program minden egyes oldalt külön-külön feldolgoz, elkülönítve rajta a szöveges és képi tartalmat. Ezután kerül a Dokementumkezelőbe, ahonnan .hpd formátumban menthetjük el, vagy egyes részeit külön-külön kijelölve gyakorlatilag reprodukálhatjuk az eredeti dokumentumot. A képek átemelése más alkalmazásba nekem is működött, az azonnali karakterfelismerés azonban valamilyen rejtélyes okból nem szerepelt valami fényesen. Egy két és fél soros bekezdést kijelölve, a másolásra kattintva, majd az eredményt beillesztve a következő eredményt kaptam:

A OCR lencse azonnal, valós időben ismeri fel az alatta lévő szöveget.

Az eredeti szöveg természetesen több ponton is lényegesen eltért ettől.

Ha megtartjuk a .hpd formátumot, megjegyzésekkel, kiegészítésekkel láthatjuk el a dokumentumokat. Egyes részeket kiemelhetünk, post-it cédulákat ragaszthatunk az oldalakra, internetes hivatkozásokat fűzhetünk az éppen kijelölt részhez, vagy akár bélyegezhetünk is rá, így jelölve meg a dokumentum bizalmas, titkos stb. jellegét.

A jelzések, megjegyzések, kiegészítések beállításai.

[oldal:A képek elrontásának legbiztosabb módja]

A Dokumentumkezelő karakterfelismerésével azért sem nyűglődtem sokat, mert járt a készülékhez egy Readiris Pro 6.0 nevű program is. Erről csak annyit tudok nyilatkozni, hogy véleményem szerint kiváló fejlesztés. A beolvasást követően - ha nem is hibátlanul, de - önműködően elemzi a dokumentumot, megállapítja melyek a képi és szöveges részek, majd egyetlen kattintásra elindítja a karakterfelismerést, és Word dokumetumot készít a beolvasott anyagból, melybe azonnal beágyazza az oldalon talált képeket is. Képes arra is, hogy szavakat tanuljon meg, és nem utolsósorban kezeli a magyar betűket. Az összes ilyenkor szükséges beállítást, funkciót megtaláljuk benne, kezelése egyszerű - egyetlen hibája, hogy nem magyarul szól használójához.

a Readiris intelligensen és elég jó eredménnyel különíti el a szöveges és képi részeket.

Ha már itt tartottam, gondoltam, kipróbálom, mi történik egy képpel, ha beolvasom, kinyomtatom, újra beolvasom... Vajon mennyit romlik a minősége? Persze ez a próba leginkább egy fotónyomtatóval lenne érdekes - talán később erre is sor kerül.
A teszthez egy hp nyomtatási mintát választottam, melyet eredetileg fotónyomtatóval készítettek. A beolvasást 300 dpi-vel, fotó beállítással végeztem, színes módban. A beolvasott kép az Adobe Photoshop 6.0-ás változatába került, majd innen végeztem a nyomtatást. Előtte a nyomtató tulajdonságai között a legjobbnak tűnő ProRes 1200 (180 lpi) beállítást választottam ki.
Az eredmény már beolvasás után, a képernyőn is meglepő volt. Az egyik sötétebb felületen rejtélyes csíkok jelentek meg, és kikockásodott a kép.

Én megpróbáltam jó minőséget beolvasni... Az eredmény kétséges.

Nyomtatáskor sajnos a színek elvesztek, ám a sötétebb, nagyobb méretű részek szövetszerű mintázódása megmaradt, így a szkennel-nyomtat tesztnek nem láttam további értelmét. Messzemenő következtetéseket persze nem szeretnék levonni rövid próbálkozásomból, ám annyi világosnak tűnik: házi, amatőr körülmények között is érdemes minél tovább az eredeti - legyen az digitális vagy egyéb - formában tartani a képeket, és csak a feldolgozás végső fázisában átalakítani, kinyomtatni, hiszen a folyamatos átalakítások csak rontják a minőséget - méghozzá látványosan. Ahol profi minőségre van szükség, nyilván nem a fentiekhez hasonló módszerekkel és eszközökkel érik azt el.

[oldal:Mindent egyszerre]

A nyomtatási beállítások között számos érdekességre bukkanhatunk. Az olyan lehetőségek, mint kétoldalas nyomtatás kézi átfordítással, vagy két oldal elhelyezése egyetlen lapra egészen szokványosnak mondhatók. Kényelmi szolgáltatás, hogy a különféle beállításokat más-más név alatt elmenthetjük, majd később egyetlen mozdulattal visszatölthetjük. A beállítási lehetősegek között mélyebbre ásva négyféle felbontást találunk: FastRes 1200, 600 dpi, ProRes 1200 (180 lpi) és ProRes 1200 (141 lpi). Ugyancsak itt találunk egy Grafikus beállítások lehetőséget, ahol két pont közül választhatunk: HP MEt használata, és Több memória használata. Az előbbi a Memory Enhancement technológia alkalmazását jelenti, ahol az illesztőprogram hatékonyabban próbálja meg felhasználni a nyomtatási feladatokhoz lefoglalt memóriát. A memóriahasználatban nem sikerült észrevehető változást felfedezni, próbálkozásaimnak két kézzelfogható eredménye volt: egyrészt megállapítottam, hogy a felbontásokat viszont igenis érdemes váltogatni - az egyik 1200 dpi még hozzá nem értő szem számára sem ugyanaz, mint a másik 1200 dpi -, másrészt az az apróság tűnt fel, hogy a hppapml0 nevű folyamat a nyomtatás előkészítése alatt hol megjelenik, hol eltűnik.
Tovább lapozva az Effektusok között találunk egy olyan lehetőséget, hogy a rendelkezésre állótól eltérő papírméret szerint is nyomtathatjuk az anyagokat - ezt a képességet úgy hívják, hogy ZoomSmart. Segítségével A4-es papírra is nyomtathatunk például A6-os méretben - valamire ez is biztosan jó.
Ha továbbra is elégedetlenek vagyunk, nyomtathatunk fóliára, bakpostapapírra, borítékra, kartonra optimalizálva, elforgatva, álló, fekvő tájolással, ahogy jól esik.

A dolog szépsége, hogy a készülék képességeit a mechanikai korlátokon belül párhuzamosan is használhatjuk. Ha éppen nyomtatunk, másolhatunk is vele, a lap beolvasása megtörténik, de a nyomtatást meg kell várni. Nyomtatás közben faxolást is tudunk akár kezdeményezni is, a nyomtatási folyamat közben zavartalanul és változatlan sebességgel történik az elküldésre kiszemelt oldal beolvasása, a tárcsázás és a küldés.

Ez utóbbi képesség az, amit sajnos nem tudtam megfelelően kivesézni, hiszen önmagamnak elég bajos lett volna faxot küldeni. Egy ismerősömnek egy fotót faxoltam, ő csak annyit mondott: szép lett az eredmény. Azt azért sikerült kiderítenem, hogy a kimenő faxok küldését ízlés szerint ütemezhetjük, a beérkezőket pedig azonnal nyomtathatjuk, menthejtük a számítógépre, illetve továbbíthatjuk is egy előre megadott számra. A faxolás során használhatjuk a Windows telefonkönyvében vagy a Microsoft Outlook Névjegyalbumában már összegyűjtött faxszámokat is.

A faxszámokat praktikusan tárolhatjuk az Outlook Névjegyalbumában, csak ki kell választani a kívánt címjegyzék-forrást.

Azoknak, akik hozzám hasonlóan utálják a kétsoros, néha kicsit áttekinthetetlenül működő, beépített LCD kijelzőket, megváltás, hogy minden beállítási lehetőség elérhető a számítógépről is. Persze csak akkor, ha számítógéphez kötve használjuk a 3200-ast, hiszen önmagában is üzembe helyezhető, és használható mint fax és másoló.

A készülék beállítását kényelmesen, a számítógép előtt ülve is elvégezhetjük.

A hp LaserJet 3200 fontos érdemének tartom, hogy a doboz készhez vételétől egészen a készülék kijelzőjén folytatott állítgatásokig mindent magyarul láthatunk-olvashatunk, illetve minden információ elérhető magyar nyelven is, és a készülék előlapján is magyar feliratokkal találkozhatunk. Egyedül az zavart, hogy a hp fordításai sokszor továbbra is akadoznak, néha egyes szavak, betűk lemaradnak, esetleg teljes bekezdéseket nem tudtam teljes egészében értelmezni. Persze eldönthetjük, hogy a fordítás minőségén akarunk nyavalyogni, vagy azon, hogy - mint sok más termék esetében - semmiféle magyar leírást vagy utasítást nem kapunk a megvásárolt készülékhez.

A CD-lemezre került termékbemutató is magyarul szólít meg minket.

A készülékkel - amíg nálam tartózkodott - semmilyen komolyabb problémám nem akadt, működésével meg voltam elégedve. Sok nyomtatónál bosszantó gond, hogy egyszerre több lapot húz be, majd azokat magába gyűrve tehetetlenül leáll - ezúttal szerencsére nem találkoztam ilyen jelenséggel, bár a mechanikai hiányosságok nyilván csak hosszabb, több hónapos vagy éves használat során jönnek elő.

A LaserJet 3200-ast a hp Magyarország bocsájtotta rendelkezésünkre, ajálott végfelhasználói ára nettó 199 ezer forint. A készülékre 1 év garancia vonatkozik, amit normál esetben egy netto 33120 forintos kiegészítő csomaggal 3 évre bővíthetünk - ezt a csomagot azonban a hp most 19900 forintos, akciós áron is elérhetővé tette.