Abit KT7(A)-(RAID) átalakítás: Magfeszültségek egészen 2.70 V-ig

Először is le kell szögeznem, hogy sem az Extreme Overclocking, sem a HWSW Cool-it rovata nem tehető felelőssé semmiféle kárért, ami az alaplapod módosítása következtében áll elő. Még csak eszedbe se jusson, hogy bármiféle hagyományos hűtőborda/ventilátor kombinációt használj! Az alább leírt módositások vízhűtést vagy még annál is erősebbet igényelnek! A módositások semmissé teszik az alaplap, a CPU és az egész rendszer garanciáját. Izgalmasan hangzik, ugye?

A módosítások ABIT KT7/KT7a alaplap esetén hajthatók végre, amelyeknél a maximális CPU feszültség az eredeti állapotban 1,85 V (saját alaplapomon az aktuális érték 1,89 V volt). Ez a feszültség a legtöbb felhasználó számára teljesen megfelel, de vannak, akik egy kicsit többet szeretnének azért, hogy kipréseljék rendszerükből azt a pár extra MHz-et. Nos, egy-két drótnak az alaplaphoz való forrasztásával és különböző ellenállások felhasználásával a CPU feszültségét egészen hihetetlenül magas értékekre lehet emelni.

Feltételezem, hogy már van egy KT7/KT7a alaplapod (vagy azt tervezed, hogy veszel egyet). Ezenkívül az alábbi dolgokra van szükséged:

Az alábbi képen láthatod, hogy én AT házból származó régi vezetékeket (reset és HD LED) használtam fel. Ezeknek az az előnye, hogy a végükön lévő kis csatlakozó dugót fel lehet arra használni, hogy az ellenállásokat csatlakoztasd anélkül, hogy permanens kötést létesítenél. A mellette levő képen láthatod az ellenállás-készletemet (az egész csak kb. 1000 Ft értékű). Ezek nagyon olcsó dolgok.

Válassz ki egy jól megvilágított helyet, ahol a módosításokat kényelmesen el tudod végezni! Az alaplapot bemutató képeket mind egy irányból készítettem, hogy elkerüljük a félreértéseket. Az alább látható képen a piros keret azt a területet jelzi az alaplapon, ahol dolgozni fogsz.

A következő kép két vezetéket mutat, valamint két piros és egy kék keretet. Elnézést kérek amiatt, hogy a kép egy kissé életlen, de ettől függetlenül a forrasztási pontokat könnyen azonosítani lehet.

A piros keretek jelzik, hogy az egyik vezetéket a két pont közül bármelyikre forraszthatod, a végeredmény ugyanaz lesz. Az alsó piros keretben megfigyelheted, hogy ezt a forrasztási pontot tönkretettem, ezért a felsőt kellett használnom. Észrevehetted továbbá azt is, hogy a forrasztási pontok párosával, sorban helyezkednek el, és közülük egyesek használva vannak. Csak a JOBB oldali forrpontokat használd, és vigyázz, hogy máshova ne csöppenjen forrasztóón! Ha nincs gyakorlatod a forrasztásban, akkor meg se próbáld elvégezni a műveletet!

A következő célpont a kék keret. Ide, az IC utolsó lábára (azt hiszem, a 10. számú) kell ráforrasztanod a második vezetékpár egyik drótját. Itt is legyél gondos, hogy ne kerüljön forrasztóón máshová! Ha ezt is elvégezted, akkor két vezetékpár egy-egy drótjának kell beforrasztva lennie úgy, hogy másik végük még sehova sem csatlakozik.

A következő lépés tényleg nagyon könnyű: a két huzalpár szabad végeit egy földpontra kell beforrasztanunk. Az alaplap felső szélének közepén található rögzítőlyuk körüli fémfólia tökéletesen megfelel erre a célra. Figyeld meg, hogy a vezetékeket egy csepp ragasztóval (FBS szilikongumi) rögzítettem az alaplaphoz. Az előzőleg beforrasztott két drótot is ragasztóval rögzítettem, miután leteszteltem, hogy minden rendben működik.

[oldal:Az ellenállások]

Mostanra már lehet, hogy azon tűnődsz, hogy mit is csináltál tulajdonképpen? Nos, az első huzal (a fenti képen fekete) a feszültség megváltoztatását végzi el, a sárga pedig arra készteti a feszültségszabályozó IC-t, hogy ne vegye vissza a feszültséget, amikor az meghaladja a névleges értéket. Ha nem teszünk egy ellenállást erre a második huzalra, akkor az elérhető legnagyobb kimeneti feszültség csak kb. 2,14 V.

Most, miután befejeztük a nehezebb részét a munkának, beköthetjük az ellenállásokat a vezetékpárokon lévő csatlakozókba. Leteszteltem néhány ellenállás-kombinációt, és megállapítottam, hogy melyek azok a maximális frekvenciát eredményező kombinációk, amelyeknél a rendszer hajlandó elindulni (ezek mind magasabb frekvenciák, mint amikről valaha is olvastam egyéb módosítások leírásában). Hogy milyen messze jutottam el? Mit szólsz pl. 2,70V-os feszültséghez? Igen, jól hallottad, ez nem elírás! Nézzünk meg gyorsan egy-két képet, azután beszélhetünk tovább az ellenállások értékéről.

Az 1,25 GHz-en működő Duron valójában egy 800 MHz-es processzor, amelyik normál túlpörgetéssel az 1 GHz-et sem volt képes elérni! A tesztprogramok eredményeit egy másik cikkben fogom leírni, mert van még néhány trükköm, amit ki szeretnék próbálni.

Nos, vissza az ellenállásokhoz! A feszültségszabályozó IC-re kötött ellenállás értékét változtathatod, ha egy meghatározott maximális feszültségnél nagyobbak ellen meg akarod védeni a CPU-t. Minél alacsonyabb az ellenállás értéke, annál nagyobb lehet a maximális kimenő feszültség. Tesztjeim szerint egy 1/4 W-os, 5 % tűrésű, 3,3 kOhm-os ellenállás tökéletesen megfelelő volt 2,7 V maximális feszültség biztosításához.

Most jön az érdekesebb része a dolognak. A másik huzalpárra (amelyet alternatíve két helyre is be lehetett forrasztani) kötött ellenállás az, ami az aktuális kimenő feszültséget beállítja. 20 kOhm-mal kezdtem a teszteket, és fokozatosan mentem lefelé addig, amíg megtaláltam az elérhető maximumot (vagy ameddig el mertem menni). A maximális feszültséghez egy 1/4 W-os, 5 % tűrésű, 5,6 kOhm-os ellenállást alkalmaztam. Az alábbiakban bemutatok néhány táblázatot, amelyek megadják az összefüggést az alkalmazott ellenállás, a BIOS-beállítás és az aktuális CPU tápfeszültség között:

10 kOhm-nál
BIOS beállítás	CPU tápfesz.
1,85 V	2,33V
1,70V	2,14V
1,50V	1,89V
1,30V	1,64V

Vedd figyelembe, hogy a te alaplapodnál az aktuális feszültség értékek kissé eltérhetnek a fentiektől! Az értékek függnek az felhasznált huzalok típusától és hosszától, a tápegységtől, valamint az ellenállások konkrét értékétől. A legszebb az egészben az, hogy ha akarod, visszaállíthatod az eredeti állapotot úgy, hogy egyszerűen eltávolítod az ellenállásokat a csatlakozókból (amennyiben az átalakítást úgy csináltad, ahogyan leírtam). A csupasz részek szigetelésére (pl. az ellenállások lábai) nem árt némi zsugorcsövet is használni. Amint már korábban megjegyeztem, ez a projekt nem kezdőknek való. Feltételezem, hogy a leírásból már tudod, hogy mit is fogsz csinálni, és van némi fogalmad arról, hogyan működik ez az egész. Én csak azt mondom el neked, hogy hova kell a huzalokat forasztani, és hogy milyen ellenállásokat érdemes kipróbálni, és hogy ezzel mit érhetsz el.

Igen, a CPU-t 2,7 V-al meghajtani teljes őrültség, de nem kell ilyen messzire menned. Ha nem tervezed 2,1 V-nál magasabb feszültséghek használatát, akkor nem is kell a második huzalt a regulátor IC-re forrasztanod. Ebben az esetben nem tudom, milyen ellenállást kell az első huzalpárra kötni. Én 20 kOhm-mal indulnék, és fokozatosan haladnék lefelé.

Ha megkísérled a fent leírt módosítás megvalósítását, akkor ne siess, legyél gondos, és sok szerencsét!

Köszönet Jason Rabelnek, az Extreme Overclocking főszerkesztőjének azért, hogy hozzájárult a cikk magyar nyelvre történő átültetéséhez, és Mentzel Lászlónak a fordításért!