Kylix beszámoló
Végre itt a Kylix, az első Linux alá írt, valódi 4GL fejlesztő környezet. Reméljük, hogy ezen eszköz birtokában beindulnak azok a fejlesztések, amelyek a Linuxot a 'home' piacon is jelentős részesedéshez juttatják majd. Szabó János beszámolója a Borland Kylix-bemutatójáról.
Szabó Jánostól, a hwsw.hu egyik olvasójától kaptam ezt a levelet, amelyben a Kylix-fejlesztői konferencián szerzett újdonságokról számol be. Neki és az őt támogató Kvantum Kft.-nek is köszönöm.
Mi a Kylix?
Egy olyan projekt, melynek keretében a Borland Linux alatt is megvalósítja a 16 bites (DOS) és 32 bites (Windows) környezetben egyaránt létező fejlesztőeszközeit, a Delphit és a C++ Buildert. A konferencián a Delphi linuxos változatához volt szerencsém, a C++ Builder (ahogy az a Windows esetében is van) csak ez után jelenik meg az aktuális verzióval.
Mit tud a Kylix?
Mondhatnám azt, hogy mindent, amit a Delphi, de akkor hazudnék. A hardverszintű hozzáféréseket nem valósították meg a Kylix keretein belül, erre használható komponenseket nem adnak hozzá. Az egyik fejlesztő kérdésére, miszerint várható-e valami ezen a téren a Borland részéről, Jason Vokes, az előadás meghívott "sztárvendége" azt a választ adta, hogy ezeket a komponenseket a független fejlesztőktől (3rd party components) várhatjuk, és már rengeteg független fejlesztővel tárgyaltak ez ügyben. A fentiek miatt tehát nincs riportkészítő a Kylixban, hiszen nyomtatni sem tudunk. De ugyanígy hiányzik a soros port kezelése és sok más fontos lehetőség. "A Kylix egy alkalmazásfejlesztő eszköz, amelyben készülő programjainkhoz illeszthetünk más nyelvekben írt külső objektumokat, a lehetőség adott" - tette hozzá Vokes. Ezzel arra utalt, hogy pl. a Linuxon már alapfordítónak számító gcc-vel létrehozhatunk olyan modulokat, melyek alacsony szinten nyúlnak a hardverhez, s ezt beilleszthetjük a Kylixszal létrehozott alkalmazásunkba. Hogy pontosan hogyan, arról nem kaptam információt.
Azért, mert igazi 4GL, azaz 4. generációs fejlesztőeszköz eddig még nem létezett Linuxon. Most vált csak valóra a linuxos fejlesztők álma, az, hogy (helyi vagy távoli) adatbázist kezelhetnek, hogy kényelmes, egységes és átlátható felhasználói felületet hozhatnak létre, hogy hálózati protokollok programozása nélkül építhetik alkalmazásaikat hálózati rendszerekre, és még nagyon sok mindent tehetnek meg pár kattintás segítségével. A Kylix továbbfejlesztett IDE-vel (Integrated Developing Environment - integrált fejlesztői környezet) rendelkezik. A Delphi 5-höz képest plusz kényelmi funkciókat építettek bele. A másik, ami luxusnak számít Linuxon, az a csúcskategóriás debug, azaz hibakeresés. Ezen nincs is mit vitázni. /szerk: nana /
Mennyi munkával jár windowsos alkalmazásainkat Linux környezetbe átültetni?
Szinte semennyivel, ha nem alkalmaztunk alacsony szintű hozzáférést egyéb hardverelemhez. A másik, ami tovább könnyítheti a portolást Linuxra, az a Delphi 6. A Kylix egy úgynevezett CLX (ejtsd: kliksz) rutinkönyvtárat ad segítségül a fejlesztők számára, a Delphi korábbi verzióiban megtalálható VCL (Visual Component Library - vizuális komponens könyvtár) helyett, s a CLX (a VCL mellett) már a Delphi 6-nak is részét fogja képezni. Ez azt jelenti, hogy ha Delphi 6-ban egy alkalmazást fejlesztettünk a CLX rutinkönyvtárat felhasználva, akkor 1-2 sor átírásával már kész is a linuxos forráskód.
Mit tud a CLX?
Alapvetően négy részből áll, minden verziójú Kylixnak része mind a négy:
- BaseCLX: Az alapkönytárakat tartalmazza, matematika, rendszerhívások,
stb.
- VisualCLX: Képernyőn megjelenő objektumok (űrlapelemek, menü, stb.)
- DataCLX: Adatbázis-kezelő rutinok
- NetCLX: Apache Web-server fejlesztői rutinkönyvtár, mellyel szerveroldali alkalmazásokat, CGI-ket hozhatunk létre.
Milyen gyors lesz alkalmazásunk?
Összahasonlítási alapom nincs, de az biztos, hogy a Linuxon divatossá vált script-nyelvekhez képest nagyságrendileg gyorsabb lesz Kylixban készült alkalmazásunk, de még az is lehet, hogy a különböző szempontok szerint optimalizáló gcc fordítóval készült alkalmazásokkal is felveszi a versenyt. Ezt az idő fogja eldönteni. Mindenesetre a fordító a windowsos Delphiéhez hasonlóan nagy százalékban assembly nyelvű, ezért a fordítás/linkelés sebessége gyorsabb bármely linuxos fordítónál. Erről egyértelműen meg is győződhettem. Alkalmazásunk megfelelő sebessége garantált, hiszen natív linuxos kódot hoz létre a fordító.
Kylix Desktop Development Edition for Borland user 256 300,-
Kylix Desktop Development Edition for new user 319 100,-
Kylix Server Development Edition for Borland user 512 800,-
Kylix Server Development Edition for new user 641 100,-
Kylix Open Edition 0,-
A Borland felhasználóinak szóló árak abban az esetben érvényesek, ha már birtokunkban van valamilyen Professional vagy Enterprise verzió valamely termékükből. Az Open Edition minimális képességekkel rendelkezik, ráadásul kizárólag(!) GPL licencű alkalmazásokat hozhatunk vele létre (nyílt forráskód, ingyenes terjesztés, stb).
Egyéb:
A Kylix tartalmaz natív meghajtóprogramokat a MySQL, InterBase, Oracle és az IBM DB2 adatbázis-kiszolgálók kezeléséhez, melyet egységes néven DBExpress-nek hívnak.
Mi a Kylix?
Egy olyan projekt, melynek keretében a Borland Linux alatt is megvalósítja a 16 bites (DOS) és 32 bites (Windows) környezetben egyaránt létező fejlesztőeszközeit, a Delphit és a C++ Buildert. A konferencián a Delphi linuxos változatához volt szerencsém, a C++ Builder (ahogy az a Windows esetében is van) csak ez után jelenik meg az aktuális verzióval.
Mit tud a Kylix?
Mondhatnám azt, hogy mindent, amit a Delphi, de akkor hazudnék. A hardverszintű hozzáféréseket nem valósították meg a Kylix keretein belül, erre használható komponenseket nem adnak hozzá. Az egyik fejlesztő kérdésére, miszerint várható-e valami ezen a téren a Borland részéről, Jason Vokes, az előadás meghívott "sztárvendége" azt a választ adta, hogy ezeket a komponenseket a független fejlesztőktől (3rd party components) várhatjuk, és már rengeteg független fejlesztővel tárgyaltak ez ügyben. A fentiek miatt tehát nincs riportkészítő a Kylixban, hiszen nyomtatni sem tudunk. De ugyanígy hiányzik a soros port kezelése és sok más fontos lehetőség. "A Kylix egy alkalmazásfejlesztő eszköz, amelyben készülő programjainkhoz illeszthetünk más nyelvekben írt külső objektumokat, a lehetőség adott" - tette hozzá Vokes. Ezzel arra utalt, hogy pl. a Linuxon már alapfordítónak számító gcc-vel létrehozhatunk olyan modulokat, melyek alacsony szinten nyúlnak a hardverhez, s ezt beilleszthetjük a Kylixszal létrehozott alkalmazásunkba. Hogy pontosan hogyan, arról nem kaptam információt.
[oldal:A Kylix újdonságai]
Miért jó a Kylix, miért nagy dobás?Azért, mert igazi 4GL, azaz 4. generációs fejlesztőeszköz eddig még nem létezett Linuxon. Most vált csak valóra a linuxos fejlesztők álma, az, hogy (helyi vagy távoli) adatbázist kezelhetnek, hogy kényelmes, egységes és átlátható felhasználói felületet hozhatnak létre, hogy hálózati protokollok programozása nélkül építhetik alkalmazásaikat hálózati rendszerekre, és még nagyon sok mindent tehetnek meg pár kattintás segítségével. A Kylix továbbfejlesztett IDE-vel (Integrated Developing Environment - integrált fejlesztői környezet) rendelkezik. A Delphi 5-höz képest plusz kényelmi funkciókat építettek bele. A másik, ami luxusnak számít Linuxon, az a csúcskategóriás debug, azaz hibakeresés. Ezen nincs is mit vitázni. /szerk: nana /
Mennyi munkával jár windowsos alkalmazásainkat Linux környezetbe átültetni?
Szinte semennyivel, ha nem alkalmaztunk alacsony szintű hozzáférést egyéb hardverelemhez. A másik, ami tovább könnyítheti a portolást Linuxra, az a Delphi 6. A Kylix egy úgynevezett CLX (ejtsd: kliksz) rutinkönyvtárat ad segítségül a fejlesztők számára, a Delphi korábbi verzióiban megtalálható VCL (Visual Component Library - vizuális komponens könyvtár) helyett, s a CLX (a VCL mellett) már a Delphi 6-nak is részét fogja képezni. Ez azt jelenti, hogy ha Delphi 6-ban egy alkalmazást fejlesztettünk a CLX rutinkönyvtárat felhasználva, akkor 1-2 sor átírásával már kész is a linuxos forráskód.
Mit tud a CLX?
Alapvetően négy részből áll, minden verziójú Kylixnak része mind a négy:
Milyen gyors lesz alkalmazásunk?
Összahasonlítási alapom nincs, de az biztos, hogy a Linuxon divatossá vált script-nyelvekhez képest nagyságrendileg gyorsabb lesz Kylixban készült alkalmazásunk, de még az is lehet, hogy a különböző szempontok szerint optimalizáló gcc fordítóval készült alkalmazásokkal is felveszi a versenyt. Ezt az idő fogja eldönteni. Mindenesetre a fordító a windowsos Delphiéhez hasonlóan nagy százalékban assembly nyelvű, ezért a fordítás/linkelés sebessége gyorsabb bármely linuxos fordítónál. Erről egyértelműen meg is győződhettem. Alkalmazásunk megfelelő sebessége garantált, hiszen natív linuxos kódot hoz létre a fordító.
[oldal:Árak és még néhány finomság]
Mennyibe kerül?A Borland felhasználóinak szóló árak abban az esetben érvényesek, ha már birtokunkban van valamilyen Professional vagy Enterprise verzió valamely termékükből. Az Open Edition minimális képességekkel rendelkezik, ráadásul kizárólag(!) GPL licencű alkalmazásokat hozhatunk vele létre (nyílt forráskód, ingyenes terjesztés, stb).
Egyéb:
A Kylix tartalmaz natív meghajtóprogramokat a MySQL, InterBase, Oracle és az IBM DB2 adatbázis-kiszolgálók kezeléséhez, melyet egységes néven DBExpress-nek hívnak.