Szerző: Barna József

2001. február 12. 01:13

HWSW teszt: MSI 815EP Pro

E szösszenetben egy Intel processzorokhoz készült MSI alaplapról szerzett benyomásainkat adjuk közre. A lap további sorsáról csupán annyit mondhatok, hogy nálunk nem marad, az MSI-hez nem kerül vissza, s nem is adjuk el. Lehet spekulálni...

A Micro-Star International (MSI) neve ma már talán nem annyira ismeretlen a magyar felhasználók körében sem, mint volt akár még fél évvel ezelőtt is. Amint arról már írtunk, az elsősorban alaplapokat, videokártyákat és barebone rendszereket gyártó cég az utóbbi években komoly ismertségre és egyben elismertségre tett szert. Az MSI által forgalmazott alaplapok - az átlagot meghaladó megbízhatósági és stabilitási mutatóik révén - teljes joggal vívták ki mind a szakma, mind pedig a felhasználók megbecsülését. Azonban, minthogy sokan vagyunk olyanok, akik - ha nem is becsülik többre a teljesítményt a stabilitásnál - csak azért is a sebességet tartják elsődleges szempontnak, eddig gyakran részesítettük előnyben más gyártók (pl. az ABIT) termékeit.

Azonban úgy tűnik, hogy az MSI egyre nagyobb hangsúlyt fektet a teljesítményre éhes felhasználók igényeinek kielégítésére. E szándék megvalósítására tett kísérletek lenyomataira lelhetünk azon az alaplapon is, melyet az MSI hollandiai központja juttatott el hozzánk, s melynek további sorsáról hamarosan olvashattok is lapunk virtuális hasábjain. E lap, melynek típusjele MSI 815EP Pro (MS-6337), amint az az elkövetkezendőkben látható lesz, mind stabilitás, mind teljesítmény szempontjából felveszi a versenyt a konkurens termékekkel.

Nem látom jól...
MSI 815EP Pro: így mutat egy alaplap egy rosszul sikerült fotón...

Minthogy ez volt az első Pentium III/Celeron2 processzorokat támogató MSI board, melyet sikerült közelebbről is szemügyre vennünk, az átlagosnál is felfokozottabb várakozással csaptunk a bitek közé.

Az alaplap fontosabb specifikációi:

<style="BORDER-RIGHT: rgb(0,0,0) 5px; BORDER-TOP: rgb(0,0,0) 5px; BORDER-LEFT: rgb(0,0,0) 5px; BORDER-BOTTOM: rgb(0,0,0) 5px; BACKGROUND-COLOR: rgb(251,251,251)" borderColor=#000000 cellSpacing=0 cellPadding=2 width=500 align=center border=1>

MSI 815EP Pro

CPU foglalat
Socket 370 Intel Celeron/PIII CPU
533 MHz-1+ GHz
Chipkészlet
Intel 815EP (544 BGA)
Szabvány
ATX
Támogatott FSB
66/100/133MHz
BIOS-ból állítható 66-166 MHz-ig 1 MHz-es lépésekben
Támogatott CPU feszültség
Auto Detect/1,5V-1,95V-ig 0,05V léptékkel
DIMM bővítőhelyek
4 db 168-pines DIMM csatlakozó
(max. 512 MB memória)
Bővítőhelyek

1 db 4x AGP slot
6 db PCI slot
1 db CNR slot

Integrált hangkártya
AC'97 ICH2 chipbe integrált audio
BIOS
Award Modular BIOS
Méret
30,5 cm x 21 cm

[oldal:A Solano íze]

Az alaplap lelkét az Intel felhasználók körében nagy népszerűségnek örvendő, s kétségtelenül legmegbízhatóbb, legmodernebb, és egyben leginkább megfizethető árú i815EP (Solano) chipkészlet adja. Az i815EP a cég által először a mérsékelten sikeres i810-es lapkakészletben debütáló Intel Hub Architecture (ICH) minden előnyével, és sajnos hátrányával is rendelkezik.

A chipkészlet a következő három komponensből épül fel:

  • 82815EP memóriavezérlő (MCH)
  • 82801BA I/O vezérlő (ICH2), két UltraDMA/100-as csatorna támogatása
  • Firmware Hub (FWH)

(Forrás: Intel)

Az i815EP MCH hasznos tulajdonsága, hogy nem örökölte elődei némileg elavult integrált grafikus megoldását, s e helyett kizárólag külső 4x AGP csatolófelületet támogat. A chip továbbá képes a rendszerbusz és a memóriabusz aszinkron kezelésére is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben 66 MHz-es FSB-vel futó Celeron2 processzort használunk (ahogy mi is tettük a teszt során), a memória alapértelmezés szerint 100 MHz-en fut, ahogy 133 MHz-es FSB-t használó Pentium III processzorok esetében 133 MHz-en. Mindez kétségtelenül javít a rendszer összteljesítményén.

Noha ezt nem volt alkalmunk kipróbálni, érdekes hiányossága a memóriavezérlőnek, hogy 100 MHz-es rendszerbusszal működő processzorok esetében nem támogatja a 133 MHz-es memóriafrekvenciát (e problémáról részletesen Anand Lal Shimpi kimerítő cikkében olvashatunk). További probléma még az MCH-val kapcsolatban (melyről fórumunkban is esett már szó), hogy elméletileg 3 darab PC100-as, és csupán 2 darab kétoldalas PC133-as memóriamodul fogadására képes. Amennyiben 3 PC133-as modult helyezünk a DIMM foglalatokba, a rendszer automatikusan 100 MHz-re állítja vissza a memóriasebességet.

Olvasóink fórumbeli hozzászólásai, valamint az MSI lapon található 4 DIMM foglalat alapján azonban joggal következtethetünk arra, hogy e problémát akár az Intel, akár az alaplapgyártók részben már orvosolták. Hiszen négy memóriafoglalatba elméletileg gond nélkül beleilleszthető lenne 4 darab kétoldalas PC133-as modul is. Ezzel kapcsolatban szívesen várunk hozzászólásokat tapasztalataitokról a fórumban.

[oldal:A Solano íze II.]


A chipkészlet felépítésének sematikus rajza (Forrás: Intel)

Az MCH oly módon osztja el a frekvenciát a PCI busz, a rendszerbusz és a memóriabusz között, hogy a PCI órajelét többszörözi. Ez 66 MHz-es FSB-t használó Celeron2 esetében azt jelenti, hogy a PCI busz 33, a rendszerbusz 66, míg a memória 100 MHz-en fut: azaz arányokban kifejezve: 1:2:3. 133 MHz-es Pentium III használata esetén ugyanezek az arányok a következők: 1:4:4. Mindezt csupán azért mondom el, mert tuning esetében, melyre az MSI 815EP Pro is alkalmas, meglepő eredményeket kaphatunk. A tesztben használt 667 MHz-es Celeron2 CPU esetében ugyanis, amennyiben 900 MHz-re húzzuk fel (azaz 90 MHz-es FSB mellett), a következő értékeket kapjuk: a PCI busz 45 MHz-en, a rendszerbusz 90 MHz-en, míg a memóriabusz 135 MHz-en fut majd. Ez egyben azt is jelenti, hogy az AGP busz működési frekvenciája szintén 90 MHz lesz.

Tehát kizárólag jól megválogatott alkatrészek mellett lehet jó eredményeket elérni a túlhajtással. A stabilitás rovására mehetne még elvileg, hogy a Firmware Hub (FWH) is a PCI busz órajelével működik. S minthogy az FWH nem más, mint az alaplap extra funkciókkal megáldott BIOS-a; nem alapértelmezés szerinti órajel beállítása esetén komolyabb problémákba is ütközhetünk. El kell azonban mondani, hogy a teszt során a tuningolt Celeron2 teljesen stabilan futott 900 MHz-en az MSI alaplapban; semmiféle problémával, lefagyással nem volt dolgunk.

Itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahol szót kell ejtenünk az MSI 815EP Pro BIOS-finomhangolási lehetőségeiről. A BIOS Frequency/Voltage menüjében ugyanis lehetőségünk van a CPU órajelének megahertzenkénti növelésére, valamint az I/O és processzorfeszültség beállítására is. Egyetlen hiányosságot találhatunk az MSI tuningbarátoknak szánt menüjében: a PCI/FSB/memóriafrekvencia arányai nem állíthatók, az alapértelmezés szerinti értékek nem bírálhatók felül úgy, mint például az ABIT SH6 SoftMenujében. Kétségtelen tény azonban, hogy minőségi alkatrészek használata esetén az MSI alaplap is kitűnően alkalmas a processzor túlhajtására.

[oldal:Mit kapunk a pénzünkért?]

E kérdésre szinte szó szerint ugyanaz a válasz adható, mint minden (s így az általunk korábban tesztelt MSI K7T Pro2-A) MSI board esetében. Így lehetek olyan arcátlan, hogy majdhogynem változtatás nélkül idemásolom az egyszer már leírt információkat. Az alaplap doboza a kötelező tartozékokon kívül (IDE-kábelek, kézikönyv) számos hasznos és kevésbé hasznos extrát is rejt. Ez utóbbiak közé tartozik egy rendkívül dizájnos, a 2001. évre szóló MSI naptár, valamint egy MSI matrica, melyet a számítógépházra ragasztva büszkén tudathatjuk irigy barátainkkal, hogy a gépünkben MSI alaplap lapul:


MSI inside

Az alaplaphoz adott kézikönyv tipográfiailag példás kivitelezésű, azonban néhány zavaró tartalmi hiányosság jellemzi. Így például kezdő felhasználók számára semmilyen útmutatást nem ad az alaplap házba történő beszerelésének mikéntjéről, és az ezzel kapcsolatos lehetséges hibák orvoslásáról sem. Természetesen feltételezhető, hogy egy kezdő felhasználó nem maga kezd bele a munkába, hanem szakemberre bízza azt. Ám a vállalkozó kedvű vásárlók sajnos e téren nem kapnak megfelelő eligazítást.

Igen hasznos lehet az alaplaphoz mellékelt hőérzékelő dióda, mely a videokártya hűtőbordájára illeszthető, s így lehetőséget ad a grafikus chip hőmérsékletének figyelésére.

Ahogy példamutató a mellékelt CD-n található bőséges szoftveranyag is. Ezek közül érdemes kiemelni a következőket:

  • 3D! Turbo 2000: Ez a hasznos kis segédprogram minden tekintetben felveszi a versenyt a PowerStrip alkalmazással. Lehetőséget ad NVIDIA chipes videokártyánk tuningolására, a képernyő-frissítési frekvencia manuális beállítására, több asztal kezelésére valamint a grafikus hardware finomhangolására.
  • PC Alert: E program segítségével nemcsak az alaplap egészségi állapotát tarthatjuk ellenőrzésünk alatt, hanem például modemünk beállításait is optimalizálhatjuk.
  • Fuzzy Logic 3: E hasznos, felhasználóbarát segédprogram természetesen ebből a csomagból sem hiányozhat.

    A biztonsági öveket kérjük becsatolni!

    A program szoftveres úton teszi lehetővé processzorunk tuningolását: lehetőséget ad gyakorlottabb overclockerek számára a manuális FSB beállításra, ám a kezdőknek szolgál csak igazi meglepetéssel. Az Auto gombot lenyomva a program látványos effektekkel kísért tuningpróbába kezd: MHz-enként emelve a rendszerbusz órajelét egy Direct3D-s alkalmazással teszteli a rendszer stabilitását. Amikor problémát észlel, azonnal leáll, és az FSB-t a még gond nélkül működő legmagasabb értékre állítja be. Feltétlenül ki kell próbálni!

[oldal:Még ezt is kapjuk; és a tesztkörnyezet]

A 815EP Pro is rendelkezik az egyre több alaplapon megtalálható LED-es hibadetektáló rendszerrel, melyet az MSI Smart D-Lednek nevez. Azonban, amint talán az a képen is látszik, a felhasználót a POST alatt esetlegesen felmerülő hibákról tájékoztató LED-ek még mindig az alaplapon kaptak helyet, s így zárt házban vajmi kevés hasznukat vesszük.

Szemben a K7T Pro2-A-val, az MSI - talán a felhasználók visszajelzéseiből is okulva - már nem zárta körül a processzorfoglalatot hatalmas kondenzátorokkal, így adva lehetőséget méretes hűtőalkalmatosságok processzorra történő applikálására.


Van elég hely nagyobb hűtő felszereléséhez is
A tesztkörnyezet

Az MSI alaplapját egy Intel referencialappal (Intel D815EEA) és az ABIT SH6 típusjelű termékével vetettük össze. A két konkurens lap még az i815E chipkészletre épül, azonban érthető módon a tesztben semlegesítettük az integrált videovezérlőt. A tesztkörnyezet a következő volt:

  • Intel Celeron2 667 MHz CPU
  • 128 MB PC133-as American Computer & Digital Components memória
  • Maxtor 20 GB UDMA100-as merevlemez (5400 RPM)
  • Visiontek GeForce2 GTS 32 MB videokártya (Detonator 6.31-es referenciadriverrel)
  • Diamond Monster Sound MX300 hangkártya
  • Microsoft Windows ME 4.90.3000

A teszteléshez pedig a következő programokat használtuk:

  • SiSoft Sandra 2001
  • Business Winstone 2001 az eTesting Labs-tól
  • 3DMark 2000 v.1.1 a MadOniontól
  • Quake3: Arena v. 1.17 az id Software-től

[oldal:és a verseny...]

A SiSoft Sandra 2001 megbízható, konzisztens eredményeket adó szintetikus tesztprogram.

Amint az a fenti diagramokon jól látható, az MSI alaplapja csupán hajszálnyival teljesít rosszabbul az ABIT SH6-nál. Az Intel referencialap, melyről a teszt során igen jó benyomásokat szereztünk, feltehetően csupán azért végez minden tesztben az utolsó helyen, mert a BIOS-ban semmiféle lehetőség nem áll rendelkezésünkre a rendszer teljesítményének optimalizálására. Így nem tehettük meg azt, amit a másik két alaplap esetében igen, hogy a CAS Latency-t az alapértelmezés szerinti 3-as értékről 2-re állítsuk (mely szemmel láthatóan jó hatással van a rendszer összteljesítményére).

Az eTesting Labs (Ziff Davis Media Company) által fejlesztett Business Winstone 2001 tesztprogram valós irodai és internetes alkalmazásokat futtat Windows környezetben. A teszteket a program öt alkalommal futtatja le, s így igen megbízható eredményt nyújt az adott rendszer mindennapi használat közben nyújtott várható teljesítményéről.

A kapott eredmények gyakorlatilag a SiSoft Sandra 2001 által mértek lenyomatai. Az MSI alaplapja ismét a sebességben verhetetlennek tűnő SH6-tól alig lemaradva végez a második helyen.

[oldal:...folytatódik]

Meglehetősen szeszélyes volta miatt a 3DMark 2000 népszerű 3D-s tesztprogram csupán viszonyítási alapként használható. Minthogy nincs olyan eset, hogy ugyanazt a tesztet kétszer lefuttatva ugyanazt az eredményt produkálná, a Direct3D alatt nyújtott teljesítményről csupán provizórikusan tartható képet ad.

Amint az látható, az AGP- és memóriabuszt komolyabb terhelésnek kitevő 32 bites színmélység mellett az MSI alaplapja, ha marginális mértékben is, az utolsó helyre szorul. 16 bites színmélységben azonban, a korábbi teszteknek megfelelően, sebessége az ABIT SH6 teljesítményével vetekszik.

A Quake3: Arena szintén rendkívül konzisztens mérőeszköznek bizonyult. A 815EP Pro itt is jól teljesít, noha 32 biten - csakúgy, mint az Intel alaplap esetében - jelentősebb a visszaesés, mint az az SH6-nál tapasztalható (ott mindössze 0,2 fps!).* Érdemes azonban itt azt is figyelembe venni, hogy az egymással összevethető legrosszabb és legjobb eredmények közötti maximális különbség mindössze 2,1 fps.

*Az SH6 kétszer is lefagyott a Quake3: Arena teszt futtatása közben; továbbá az alaplapban nem tudtuk a processzort a gyári értéknél gyorsabb működésre bírni. Rövid vizsgálódás után kiderült, hogy az utóbbi problémáért a rossz minőségű, olcsó Slot1-FCPGA átalakító tehető felelőssé, míg az előbbiért feltehetően az ABIT.

[oldal:Konklúzió]

Úgy gondolom, a fent leírtak azt bizonyítják, hogy az MSI komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy a cég neve ne csupán a stabilitás és megbízhatóság, hanem egyben a remek teljesítmény szinonimája is legyen. Míg a korábban tesztelt, AMD Athlon rendszerekhez készült K7T Pro2-A csupán az előbbiekben jeleskedett, a 815EP Pro immár teljesítmény tekintetében is megszorongatta az igen fürge SH6-ot. Az alaplap szolgáltatásaiban, a mellékelt hasznos szoftvercsomag gazdagságában egyértelműen felülmúlja a versenytársakat. Amennyiben az MSI ezt az utat folytatja az alaplapok tervezése terén, igen hamar belophatja magát a felhasználók szívébe.

A stabilitást tekintve is kiváló alaplappal van dolgunk. Akár az Intel D815EEA, a 815EP Pro sem okozott semmiféle gondot a teszt során: a hosszú tesztelési idő alatt egyszer sem fagyott le. Igaz, az ABIT SH6-ról sem mondhatunk el sok rosszat e tekintetben: leginkább szeszélyesnek nevezném.

Noha mindenki maga dönt arról, hogy igényeit a pénztárcájához igazítva milyen alaplapra is van szüksége, PentiumIII/Celeron2 rendszerek vételén töprengők számára kitűnő választás lehet az MSI 815EP Pro. Minthogy mindkét konkurens terméknél olcsóbb, ár/teljesítmény-viszonya kimagasló.

Szólj hozzá a HWSW fórumban!

Köszönettel tarozunk a szegedi FEFO Kft-nek, a FREE SECTOR Számítástechnikának, valamint a PerfectPC-nek a teszthez szükséges alkatrészek biztosításáért.
a címlapról