HWSW teszt: MSI K7T Pro 2-A

A tajvani székhelyű Micro-Star International (MSI) nevét ma még korántsem övezi olyan nimbusz hazánkban, mint az ABIT-ét vagy éppen az ASUS-ét. Ez egyrészt teljesen érthető is, hiszen az elsősorban alaplapokat, videokártyákat és barebone rendszereket gyártó cég csupán ez évben nyitotta meg hollandiai irodáját, melynek - az MSI reményei szerint - kulcsszerepe lesz az európai piaci expanzióban. Másrészt azonban meglepő, hogy a nemzetközi piacon immár a 3 legnagyobb gyártó között számon tartott cég termékeivel alig-alig találkozhattunk kiskereskedőknél vagy a magyar szaksajtó cikkeiben, tesztjeiben. Az, hogy ez miért is van így, a magyar számítástechnikai piacon állandósult áldatlan és már-már tarthatatlan körülményekkel magyarázható - ez a téma azonban más lapra tartozik, és bizony megérne egy külön misét.
"Csak állok itt a vasgyár szegletén..."

Az 1986-ban alapított MSI első jelentős sikereit a tavaly piacra dobott, Athlon rendszerekhez szánt alaplapjaival aratta. Ez óriási lendületet adott a cégnek, mely az idén 9 millió legyártott alaplapjával az ASUS után a második legnagyobb gyártási volumenű alaplapgyártó céggé avanzsált. Időközben a cég termékei a nemzetközi szaksajtóban a stabilitás szinonimájává váltak - mint a tesztből majd kiderül, nem alaptalanul.

Kína II-es gyár: 2001 márciusától 1,2 millió alaplapot gyártanak itt havonta

Az MSI azonban nem kíván ülni a babérjain, és igen ambiciózus tervekkel tekint a jövőbe. Ezek közé tartozik a multimédia piacra való betörés, a videokártyákon túl, CD-ROM, DVD és CD-RW meghajtók piacra dobásával. És ide sorolhatjuk azt az MSI által kitűzött célt is, hogy a magyar piacon 15%-os részesedést érjen el. Nézzük tehát, mi is az MSI titka, ha van ilyen egyáltalán...

[oldal:Az alaplap]

A szerkesztőségünkhöz érkezett MSI alaplap a Duron/Thunderbird processzorokhoz készült, és a nemzetközi piacon igen kelendő K7T Pro, K7T Pro2 sorozat legújabb inkarnációja, az MSI K7T Pro2-A. A tetszetős ATX külső a következő fontosabb komponenseket rejti:

• Socket A foglalat 600 MHz-1,2 GHz-es AMD Duron/Thunderbird CPU-k fogadására
• VIA KT133 chipkészlet
• VIA VT686B South Bridge, mely négy Ultra DMA 33/66/100-as IDE eszköz csatlakoztatását teszi lehetővé
• 3 db 168-pines DIMM foglalat (max. 1,5 GB memória)
• Bővítőhelyek:
  1. 1 db 4x AGP foglalat
  2. 6 db PCI foglalat
  3. 1 db CNR (Communication and Networking Riser) foglalat
• integrált AC97 audio
• Smart D-LED hibadetektáló rendszer

Ha a specifikációkat közelebbről szemügyre vesszük, akkor kiderül, hogy a K7T Pro2-A csupán abban különbözik közvetlen elődjétől, a K7T Pro2-től, hogy a VIA újabb UDMA/100-as meghajtókat támogató South Bridge-e található rajta.

Szokatlannak tűnhet a North Bridge elhelyezkedése az alaplapon. Az MSI mérnökei szerint az így, 45 fokban elforgatott chip révén lerövidíthető a CPU és az AGP busz közötti távolság, mely tisztább jelátvitelt eredményezhet. És valóban, a VIA chipkészlettel hadilábon álló NVIDIA videokártyákkal sem volt semmi gondunk a teszt során; bár hozzá kell tenni, hogy ezen túlmenően e tervezési mesterfogás semmiféle jótékony hatással nem volt a teljesítményre. Mielőtt azonban alaposan szemügyre vennénk az alaplapot, úgy gondolom, érdemes néhány szót szólni a VIA chipkészletéről.

[oldal:A VIA chipkészlet finomhangolása]

A magyar szaksajtóban egyre gyakrabban olvashatóak olyan vélemények, melyek szerint VIA chipkészletes alaplapokra fordított - tegyük hozzá, nem csekély - összeg csupán ablakon kidobott pénz, mert a VIA "meglehetősen rossz hírű"* cég. Ám még ha ennyire sarkított megfogalmazással nem is találkozunk nap mint nap, egy-egy teszt, ismertető nem ritkán tanúskodik arról, hogy bizony a VIA termékeivel problémák vannak. Ez utóbbi tényt valóban nem lehet tagadni, ám az előbbi állításra Illetékes Elvtársunkat idézve azt kell mondanom: "Nos, ez így, ebben a formában nem igaz". A problémák pedig viszonylag egyszerűen áthidalhatóak, s ezért a leggyakrabban felmerülő panaszok orvoslására - a teljesség igénye nélkül - álljon itt néhány hasznos tudnivaló.

Kétségtelen tény, hogy az AMD messze nem rendelkezik olyan tapasztalatokkal az alaplapi chipkészletek tervezése és gyártása terén, mint az Intel - igaz, ez az év számos kudarcot hozott a chipóriásnak is (gondoljunk itt csupán a visszahívott i820-as alaplapokra). Így sajnos valóban úgy tűnik, hogy az AMD lapkakészlet-zsengéi inkább tekinthetők szándéknyilatkozatnak, mint időtálló technológiai megoldásoknak. Igaz ez a már rendkívül elavultnak mondható AMD 750-es chipkészletre csakúgy, mint a nemrég bemutatásra került AMD 760-ra. A cég kijelöli a csapásirányt, melyet követendőnek tart, majd rövidesen alternatív és sokkal tapasztaltabb gyártók (mint a VIA, ALi vagy akár a SiS) fejlettebb megoldásokkal rukkolnak elő. Ezért is váltotta fel igen hamar az AMD 750-es chipkészletét előbb a VIA KX133-as, majd KT133-as fejlesztése.

A VIA Apollo KT133-as North Bridge

Nézzük tehát a konkrét ügyes-bajos dolgokat!

* Old Man: "Hardware fórum" in PC Guru 2000/11, 120

[oldal:A VIA chipkészlet finomhangolása - 2]

Sok álmatlan éjszakától kímélhetjük meg magunkat a BIOS megfelelő konfigurálásával. Amennyiben sikerül mindent a helyére tennünk itt, alaplapunk a tőle telhető maximális teljesítményt fogja nyújtani, és talán kompatibilitási problémák sem merülnek majd fel.*

CPU IOQ Size

Ez a beállítási lehetőség az In Order Queue Depth érték megadására szolgál, mely a CPU számára előkészített utasítások számát határozza meg. A Level 4 beállítás használatával akár 15%-os teljesítménynövekedés is elérhető. Amennyiben a rendszer stabil ezen érték mellett, feltétlenül ezt válasszuk. Néhány újabb alaplap BIOS-ából ez a lehetőség már hiányzik; ezek alapértelmezés szerint Level 4-es értékkel működnek.

DRAM Clock

Minthogy a VIA chipkészletei képesek a memória és a rendszerbusz frekvenciájának aszinkron kezelésére, lehetőségünk nyílik akár PC66, PC100 vagy PC133-as memóriamodulok használatára is. PC133-as modulok használata esetén mindenképpen a Host Clock +33 vagy FSB + PCI beállítás javasolt. Jó minőségű PC100-as modulok esetében is megpróbálkozhatunk ezzel a megoldással, ám ez esetben elképzelhető, hogy a DRAM Timing értékeken módosítanunk kell a stabil működés érdekében. Így jelentősen növelhető a memóriabusz adatforgalma.

DRAM Timing

A VIA chipkészletei lehetővé teszik minden egyes memóriamodul időzítési értékeinek egyedi konfigurálását. Általában a következő értékek közül választhatunk:

• Normal: leglassabb időzítés
• 10ns: PC66 SDRAM használata esetén ajánlott
• 8ns: PC100 SDRAM használata esetén ajánlott
• 7ns: PC133 SDRAM használata esetén ajánlott
• Turbo: leggyorsabb időzítés
• By SPD: a memóriamodulon található Serial Presence Detect chipből olvassa ki az időzítési értékeket

A maximális sebesség elérése érdekében a Turbo érték kiválasztása javasolt.

AGP Fast Writes

Az NVIDIA GeForce videokártyái valamint az ATi Radeon által használt AGP funkció itt lenne bekapcsolható. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy Enabled beállítás mellett csökken a teljesítmény. Lehet kísérletezni, ám ha a teljesítmény nem javul, érdemes a funkciót kikapcsolni.

AGP-4X Mode

Kiváltképp a Matrox G4x0 és NVIDIA GeForce alapú kártyákkal voltak problémák a 4x AGP átviteli mód bekapcsolásakor. Az újabb alaplapokon azonban ezek is kiküszöbölhetőek. Érdemes tehát az értéket Enabled-re állítani, majd az AGP Driving Controlt Manual-ra, az AGP Driving Value-t pedig vagy DA vagy EA hexadecimális értékekre (az új alaplapokon általában már ez az alapértelmezett érték). Tapasztalatom szerint a GeForce chipes kártyák e beállítások mellett gond nélkül működnek 4x AGP módban. Azonban vigyázzunk, mert az AGP Driving Value érték felelőtlen állítgatásával pillanatok alatt elérhetjük, hogy gépünk el sem indul. Ilyenkor csak egy PCI videokártya segítségével kelthetjük újra életre; úgyhogy csak óvatosan!

* A cikk e része jelentős mértékben támaszkodik a VIAHardware virtuális hasábjain megjelent cikkekre, fórumtémákra. Ez az oldal szinte kötelező olvasmányként ajánlható minden Duron/Athlon tulajdonosnak.

[oldal:Mi van a dobozban?]

E kissé hosszúra nyúlt, de talán nem haszontalan kitérő után térjünk vissza az MSI alaplaphoz!

A dobozban a kötelező tartozékokon kívül számos hasznos és kevésbé hasznos extrát is találunk. Ez utóbbiak közé tartozik egy, a 2001. évre szóló MSI naptár, valamint egy MSI matrica, melyet a számítógépházra ragasztva büszkén tudathatjuk irigy barátainkkal, hogy a gépünkben MSI alaplap lapul.

Vajon büszkék leszünk rá?

Az alaplaphoz adott kézikönyv tipográfiailag példás kivitelezésű, azonban néhány zavaró tartalmi hiányosság jellemzi. Így például kezdő felhasználók számára semmilyen útmutatást nem ad az alaplap házba történő beszerelésének mikéntjéről, és az ezzel kapcsolatos lehetséges hibák orvoslásáról sem. Természetesen feltételezhető, hogy egy kezdő felhasználó nem maga kezd bele a munkába, hanem szakemberre bízza azt. Ám a vállalkozó kedvű vásárlók sajnos e téren nem kapnak megfelelő eligazítást.

Példamutató azonban a mellékelt CD-n található bőséges szoftveranyag. Ezek közül érdemes kiemelni a következőket:

• 3D! Turbo 2000: Ez a hasznos kis segédprogram minden tekintetben felveszi a versenyt a PowerStrip alkalmazással. Lehetőséget ad videokártyánk tuningolására, a képernyő-frissítési frekvencia manuális beállítására, több asztal kezelésére valamint a grafikus hardware finomhangolására.
• PC Alert: E program segítségével nemcsak az alaplap egészségi állapotát tarthatjuk ellenőrzésünk alatt, hanem például modemünk beállításait is optimalizálhatjuk.
• Fuzzy Logic 3: Ez pedig a legmisztikusabb segédprogram, melyet valaha is láttam. Futurisztikus kezelőfelület

  A program szoftveres úton teszi lehetővé processzorunk tuningolását. Sajnos, ám érthető módon, itt csak a rendszerbusz órajelének emelésével próbálkozhatunk, de azzal minden igényt kielégítően. A program lehetőséget ad gyakorlottabb overclockerek számára a manuális FSB beállításra, ám a kezdőknek szolgál csak igazi meglepetéssel. Az Auto gombot lenyomva a program látványos effektekkel kísért tuningpróbába kezd: MHz-enként emelve a rendszerbusz órajelét egy Direct3D-s alkalmazással teszteli a rendszer stabilitását. Amikor problémát észlel, azonnal leáll, és az FSB-t a még gond nélkül működő legmagasabb értékre állítja be. Feltétlenül ki kell próbálni!

[oldal:További extrák]

Az alaplapon található a Smart D-LED névre keresztelt diagnosztikai rendszer. Ez a portkimenetek és az AC97 audiokimenet között elhelyezett 4 darab LED figyelmeztet minket a bootolás során felmerülő esetleges problémákra. A PC hangszóróján felvisító hangok helyett tehát egy új kódrendszert kell megtanulnunk: 4 LED piros és zöld színeiből felépülő néhány kombinációt.

A LED-ek zölden világítanak: minden rendben

Az ötlet kitűnő, és a LED-ek valóban jó szolgálatot tehetnek a számítógép összeszerelésekor. Azonban, minthogy a házon kívülről nem láthatóak, a későbbi problémák detektálására kevésbé alkalmasak. Remélhetőleg az MSI - amint azt számos más alaplapgyártó is teszi - későbbi alaplapjaiban már lehetővé teszi a diagnosztikai LED-ek elhelyezését egy 5,25 colos meghajtó helyére illeszthető panelen.

A Smart D-LED funkcióihoz opcionálisan tartozik még az emberi hangon megszólaló hibaüzenet szolgáltatás is. Ez feltehetően kiváltja az előbbi hiányosságot, azonban a tesztre leadott alaplap nem támogatta ezt a funkciót.

Sajnos a hangok tárolására szolgáló ROM hiányzik…

Pedig valóban nagy élvezettel álltam volna neki e szolgáltatás kipróbálásának, annál is inkább, mert a chip alatti jumperrel (melynek szintén látszik a helye) a kínai és az angol nyelv közötti választásra is lehetőségünk nyílik.

[oldal:További extrák - 2]

Az alaplap remek stabilitását számítástechnikai alkatrészeken ritkán látható 4700 mikrofarados kondenzátorok biztosítják.

Óriások gyűrűjében

Amint azonban az a fenti - nem túl jól sikerült - képen is látszik, a gigászi alkatrészek oly közel kerültek a processzor-foglalathoz, hogy egy nagyobb ventilátor használata már problémákba ütközhet. A tápcsatlakozó bedugásakor is igen óvatosan kell eljárni, mert ha csak egy leheletnyit is megcsúszik a kezünk, a kondenzátornak vége. Ugyanígy a processzorventilátor tápcsatlakozójának elhelyezése sem szerencsés: ismét a kondenzátorok kerülhetnek veszélybe.

Ezek az apró tervezési hibák azért zavaróak leginkább, mert az alaplap lehetőséget ad komolyabb tuningra is.

A BIOS Frequency/Voltage Control menüjében ugyanis az FSB 1 MHz-enkénti növelésén túl lehetőségünk van az I/O feszültség valamint a processzorszorzó beállítására is. Ez utóbbit 5,5-től egészen 12,5-ig növelhetjük, így tehát elvileg 1250 MHz-ig pörgethetnénk túl a szemfülesen kiválogatott és megbarkácsolt CPU-nkat. A fent említett problémák miatt azonban sajnos azt kell mondanom, hogy az alaplap mégsem alkalmas komoly felpörgetésre, ugyanis már egy szimpla ventilátor felhelyezése is igen komoly körültekintést igényel.

[oldal:Teljesítmény]

Az MSI alaplap teljesítményét egy low-end Acorp 7KTA és az igen népszerű ABIT KT7 által nyújtottal vetettem össze. A tesztkörnyezet minden alaplap esetében a következő volt:

• AMD Duron 650 MHz
• 128 MB PC133-as American Computer & Digital Components memória
• Quantum Fireball LM 20 GB-os UDMA/66 merevlemez (7200 rpm)
• Visiontek GeForce2 GTS 32 MB videokártya
• Diamond Monster Sound MX300 hangkártya
• Microsoft Windows ME 4.90.3000
• VIA 4-in-1 4.25 driver

Először talán a SiSoft Sandra 2001 benchmark-eredményeire érdemes néhány pillantást vetni:

CPU
A szintetikus teszt a CPU és a cache teljesítményét méri

Amint az a táblázaton jól látható, az MSI K7T Pro2-A egy leheletnyivel jobban teljesít, mint versenytársai.

Merevlemez
A szintetikus teszt a merevlemez általános teljesítménye alapján egy súlyozott indexet ad

Feltehetően az Ultra DMA 100-as vezérlőnek köszönhetően itt is az MSI alaplapja hozza a legjobb eredményt.

Memória
A szintetikus teszt a memória-alrendszer (CPU, cache, chipkészlet és memória) teljesítményét méri

A korábbi teszteredményekkel összevetve itt igen meglepő eredményt kapunk. Bizony az ABIT KT7 jelentős fölénnyel kerekedik a többi alaplap fölé; mi több, az MSI igen gyenge eredménnyel az utolsó helyen végez.

A Ziff Davis Winbech 99 valós felhasználói programok (irodai programcsomagok, grafikus- és multimédia alkalmazások) futtatásával az alaplap mindennapi munka során nyújtott teljesítményét méri. Az eredmények itt ismét meglepetést okoztak:

Ha marginálisan is, a K7T Pro2-A ismét az utolsó helyen végzett az összehasonlításban. Hozzá kell tenni azonban, hogy a táblázatban szereplő értékek közötti különbség csupán apró eltéréseket mutat. Ennek ellenére meglepő, hogy a SiSoft Sandra 2001 merevlemez-tesztjében jól szereplő alaplap itt a legrosszabb teljesítményt nyújtja.

[oldal:Teljesítmény - 2]

Az alaplapok grafikus teljesítményét a 3DMark 2000 és a Quake3: Arena programokkal mértem. Mindkét szoftver 1024x768x16-os felbontásban, a Quake3 pedig S3TC engedélyezésével, és az összes lehetséges érték maximális beállításával futott.

Mint látható, a játékok esetében az ABIT KT7 az abszolút befutó. Mind Direct3D, mind pedig OpenGL alatti teljesítménye kimagasló. A K7T Pro2-A teljesítménye inkább az Acorp alaplapjához áll közel - némi csalódást okozva ezzel.

[oldal:Összegzés]

Az MSI K7T Pro2-A alaplapja, amint az a teszteredményekből jól látható, messze nem a leggyorsabb Socket A alaplap (noha későbbi BIOS-frissítések ezt még orvosolhatják). Teljesítménye közepesnek mondható. Ugyanakkor, szemben a sebesség királyának tekinthető ABIT KT7-el, kezes bárányként viselkedik, és még tuning esetén is teljesen stabil marad a rendszer. Két fő erényét lehet tehát kiemelni: kiváló szoftvertámogatás és kiemelkedő stabilitás.

Sajnos a fent említett tervezésbeli hiányosságok miatt nem a legjobb választás komoly tuningolásra, és számos kényelmi funkciója is még csiszolásra szorul. Ennek fényében leginkább üzleti felhasználásra (esetleg szerverekbe) illetőleg olyan otthoni felhasználóknak ajánlható, akik számára fontosabb a stabilitás, mint a sebesség. Megszállott játékosoknak továbbra is az ABIT KT7 lehet a legmegfelelőbb Socket A alaplap.

Az alaplapok nettó árai:

• ABIT KT7: 40.950 Ft
• Acorp 7KTA: 27.950 Ft
• MSI K7T Pro2-A: 39.650 Ft

Köszönet illeti a FREE SECTOR Számítástechnika és a szegedi FEFO Kft. munkatársait, amiért rendelkezésünkre bocsátották az Acorp 7KTA illetőleg ABIT KT7 alaplapokat. Külön köszönet jár Mad Jokernek a teszt során nyújtott segítségéért.