Teszt: Siemens C35

A Siemens nemrég dobta piacra legújabb, a 35-ös sorozatba tartozó mobiltelefonjait. A C35, M35 és S35 hármasból a C35-ös modellek egy példánya jutott el hozzánk.

Mobiltelefonról írni nehéz dolog, hiszen minden típusnak és gyártónak megvannak a maga hívei és ellenzői. Mivel jómagam egy 3210-es Nokia készüléket használok - melyet egyébként egy nagyon jó tervezésű, bár mérsékelt tudású telefonnak tartok -, ösztönösen is ehhez fogom hasonlítani a Siemens C35-öt. Tisztában vagyok azzal, hogy az összehasonlítás nem teljesen korrekt, hiszen a 3210-es egy kifutó típus, a C35 pedig új sorozat.

Amikor egy új mobiltelefon megjelenik, illetve még ennyi sem kell: bejelentésre kerül, máris ezernyi vélemény lát napvilágot. A rajongók csendesen lelkesednek, várják az új modellt, az ellenzők pedig a lehető legtöbb ellenérvet hozzák fel. Valamelyik fórumon azt véltem olvasni, hogy a C35 féltéglához hasonlítható. Nos, aki így gondolja, annak csak azt tudom javasolni, próbáljon meg jelentkezni valamelyik közeli szemészeten. A C35 minden elemében lekerekített, gömbölyded formákkal találkozunk, oldalról nézve kecsesen ívelt alakja van a telefonnak, szemből nézve pedig a lekerekített antenna, a kör alakú hangszóró és a kijelzőt övező szürke színű, szintén nagyjából kör alakú betét - no meg a többi gombnál nagyobb, szintén kör formájú, zöld telefonkagylót ábrázoló híváskezdeményező gomb dominálnak. A telefon alján találunk egy aljzatot, ide illeszkedik a töltő is, oldalt pedig az autós foglalatba helyezéshez szükséges bevágások találhatók.

A C35 oldalról - minden porcikájában ívelt készülék.

A C35 hátulról - még így is elegáns.

A hátsó fedlapot leemelve egy apró kis foglalatba illesztve tolhatjuk be a helyére a SIM kártyát. Ezt követően már csak helyére kell illeszteni a telefont üzemeltető, 500 mAh teljesítményű, NiMH akkumulátort, és bekapcsolhatjuk a készüléket. Amikor megkaptam a telefont, én is így tettem - csak a bekapcsolás volt sikertelen, hiszen az apró energiaforrás teljesen le volt merülve. A péntek esti első töltés gyanúsan hamar befejeződött, a kevés telefonálást, néhány üzenet fogadását és küldését, illetve az ismerkedéssel járó rengeteg nyomkodást, próbálgatást vasárnap délutánig bírta a készülék, amikor három keserves trillázást követően megadta magát, és a záró animáció lejátszása után kikapcsolt. Az újabb feltöltést követően már csütörtök reggelig bírta a folyamatos bekapcsolást és szolíd használatot - nálam ez megszokott teljesítmény -, amikor újra eljátszotta a búcsúdallamot, és egészen a nap végéig elnémult - hát, legalább nem volt rá gond.

[oldal:Legfontosabb a kezelés]

Amikor telefont vásárolunk, számos információ, jótanács és hatás ér bennünket, miközben kialakul a végső választás. Nyilván fontos tényező az ár: a Siemens C35 prepaid kártyával 50.000 forint körüli áron kapható a hazai mobilszolgáltatóknál. Egy másik fontos szempont a telefon tudása: milyen szolgáltatásokat nyújt, illetve milyen szolgáltatásokat, például WAP tartalmat tudunk vele elérni. Végül a használat közben rájövünk, hogy a könnyű használhatóság, áttekinthető menürendszer, illetve néhány alapvető követelmény (pl. SMS írásakor a címzett telefonszámát a telefonkönyvből is ki lehessen választani) azok a tényezők, melyek megkönnyítik vagy megkeserítik a készülék használatát. A továbbiakban is alapvetően ezekkel a szempontokkal szeretnék foglalkozni.

A készüléken a számgombokon kívül még öt gomb található. Ezek egyike a középső, nagyméretű, már említett híváskezdeményező gomb, mellette a piros telefont ábrázoló gomb található, mely a hívások befejezésére, a menükben a visszalépésre és a készülék ki- és bekacsolására is szolgál. Túloldalon a telefonkönyvet előhívó gomb, felettük pedig két hosszúkás nyomógomb helyezkedik el. Ezek funkciója folyamatosan változik, egyes helyzetekben mindkét gombhoz egy-egy felirat tartozik, más helyzetekben pedig mindkét végükhöz más funkciót rendeltek a tervezők. A jobb oldali gomb alapállapotban a menü előcsalogatására használható, a bal oldalihoz pedig az Internet menüpont tartozik - ám ez utóbbit választásunk szerint lecserélhetjük.

A készülék elölről is tetszetős - a kezelését viszont bizony tanulni kell.

A menürendszer kezelése elsőre meglehetősen kaotikusnak tűnik, ám nem kell mást tenni, mint mindig figyelni, hogy melyik gombhoz milyen funkció tartozik. A bal oldali hosszúkás nyomógombhoz tartozik a lapozás, a jobb oldalihoz pedig az opciók elérése, a visszatörlés, elfogadás, stb. Természetesen minden helyzetben megjelenik a kijelző alján, hogy melyik gombbal mit tudunk elérni.

Talán SMS-íráskor derül ki leginkább, hogy mennyire lehet gyorsan és könnyen használni egy telefont. Az, hogy itt a tervezők milyen logika alapján rendezték el a funkciókat, számomra rejtély. A kis- és nagybetűk közt a csillag gomb rövid lenyomásával válthatunk, míg számokra a kettős kereszttel ugorhatunk. A szóköz az egyesre került, néhány speciális karakter kíséretében. A többi speciális karakter a már említett gombokra és a nullára lett szétosztva, így amíg nem tanultuk be pontos helyüket, addig hosszasan keresgélhetünk egy-egy pont, vessző, perjel vagy egyéb után.
A készülék támogatja a prediktív szövegbevitelt. Ez volt az a funkció, mely pillanatok alatt az agyamra ment, így gyorsan kikapcsoltam. Akik viszont hajlandóak megtanulni a használatát, azok kétségtelenül rendkívül hasznos szolgáltatást kapnak.
Üzenetek komponálása közben a bal oldai gomb - a lapozáshoz hasonlóan - a szöveg gördítésére használható. Nagyon megtetszett, hogy a gombot hosszan lenyomva szavanként ugrik a kurzor, így a hosszabb szövegekben is gyorsan tudunk mozogni. Szintén hasznos apróság, hogy az első betű nagy, a másodiktól kezdve pedig automatikusan kisbetűre vált a készülék. A telefon képüzeneteket is kezel, ezekből gyárilag 25 félét találunk a memóriában.

[oldal:Kényelem minden fokon]

A telefonkönyben is érdemes körbenézni. A számokat a SIM kártyára és a telefonba egyaránt menthetjük, ez utóbbi esetben több extra funkciót is elérhetünk. Például megadhatjuk, hogy kik tartoznak a VIP listába, vagy képeket rendelhetünk a számokhoz. Természetesen ehhez is találunk a telefonban néhány képet, bár nem tudom, ki venné jó néven, ha telefonszámához például egy jól hízott disznót rendelne a kedves ismerős.

A VIP lista értelme a csengetési módok megadásakor derül ki. A megszokott módon profilokat találunk a telefonban, melyek csendes, hangos vagy normál környezethez igazítják a csengetések és hangjelzések hangerejét. Mivel a profilok nem fedik le teljesen a lehetséges élethelyzetek adta szükségeket, több üres profilt is találunk, melyeket kívánság szerint testre szabhatunk, majd nevet adhatunk nekik. A profilokban minden jelzéshez, csengetéshez és csipogáshoz pontosan megadhatjuk, hogy kíváncsiak vagyunk-e rá, például jelezzen-e a telefon, amikor megtalálta vagy elveszítette a hálózatot. Megadhatjuk azt is, hogy milyen számokra szólaljon meg a csengetés: minden számra, a telefonkönyben lévőkre, vagy a VIP listába tartozókra. Az, hogy ezeket a listákat hogyan állítjuk össze, érdekes kérdés: vajon kiről merjük bevallani, hogy fontosabb számunkra, mint a másik, és eltűrjük, hogy miatta olyan helyzetben is megszólaljon a telefon, amelyben másnak ez a kiváltság nem adatik meg?

Amit a saját telefonomból hiányolok, az a jegyzetelés lehetősége. A C35 rendelkezik egy iroda menüponttal, ahol egyszeri vagy rendszeres időpont-bejegyzéseket adhatunk meg. Ezekhez többféle típusú megjegyzést fűzhetünk, mint például születésnap vagy találkozó. Az időponthoz jegyzet is tartozhat - ez lett volna fontos nekem -, de legnagyobb bánatomra ez csak egy egyetlen sor hosszúságú emlékeztető lehet, így jegyzetelésre tökéletesen alkalmatlan. Érthetetlen, hogy miért butították le ennyire ezt a funkciót, hiszen néhány kbyte memóriával felszerelve a telefont bőséges tárhelyet kaphatunk volna az apróbb, mindennapi feljegyzésekhez.

A használat során kellemetlenül érintett, hogy a telefon hangszórójának hangerejét nem lehet közvetlenül állítani, csak belépve a menübe, és kikeresve a megfelelő pontot. A 3210-es készüléknél ezt a nyilakkal közvetlenül, akár a telefont a fülünknél tartva is megtehetjük, mindig igazodva a környezet zajszintjéhez. Ezt csak tetézi, hogy nagyobb hangerőnél a telefon egy kicsi recsegett, és nem nyújtott kellemes hangminőséget. A tervezők viszont ügyeltek arra, hogy a csengetések és egyéb jelzések ne a beszédtovábbításra használt hangszóróban keletkezzenek, erre egy külön kis hangszórót építettek a telefon oldalába.

Összegzésként nehéz elfogulatlan véleményt alkotni. A Nokia gyermekien egyszerű kezelhetősége után a menürendszert nem tudtam tökéletesen megszokni, és bizonyos lehetőségek - mint említettem, például a közvetlen hangerőállítás - nagyon hiányoztak a használat során, míg mások határozottan hasznosnak tűntek. Mindenki mérlegelje, hogy mely szolgáltatások a legfontosabbak számára, és döntsön: ha újabb telefon vásárlása mellett határoz, mindenképpen érdemes számolni a Siemens készülékével is.

A telefont a Siemens Rt. bocsájtotta rendelkezésünkre.