Teszt: Intel 410T switch

Akik vettek már részt LAN-partynak nevezett rendezvényen, valószínűleg tisztában vannak a hálózat működtetésével kapcsolatos problémákkal, illetve azzal, hogy ezek a problémák tulajdonképpen megakadályozhatják azt az önfeledt szórakozást, amiért a társaság általában összegyűlik. A hálózati problémákat sokminden okozhatja, ezek egyike az, ha a gépek öszekötésére használt koaxiális kábel valamiért nem működik megfelelően. Általában hosszas vesződéssel jár, ha egy-egy T-elosztó, véglezáró hibás, vagy a korábban távozók saját kábeldarabjukat egy "bocs, ez most kell" felkiáltással kiiktatják a hálózatból.

Bár a folyamatos változás-változtatás a munkahelyi hálózatokra nem jellemző, de sajnos még mindig találni koaxiális hálózattal felszerelt irodákat. Mivel az ilyen hálózatokban egy-egy alkatrész meghibásodása kihathat az összes többi munkahelyre is, illetve gyakorlatilag megbéníthatja azokat, logikus lépés a csillag topológiájú hálózatra való áttérés. Ennek középpontjában egy hálózati elosztó található, mely az egyes gépeket nemcsak összeköti egymással, de el is választja őket egymástól, így szeparálva el a hibás kábeleket, hálózati kártyákat a jól működőktől.

A kérdés már csak az, hogy hogyan építsük ki az új hálózatot? A koaxiális kábelen is használt 10 Mbites sebesség manapság már elavult, a legtöbb helyen 100 Mbites Ethernet hálózat található. A 100 Mbites hálózathoz CAT5-ös minőségű UTP kábelezés szükséges, ennek beszerzése nem lehet probléma, ennél gyöngébbet ma már nehéz venni. Nagyobb káoszt okozhat az, hogy vannak olyan hálózat kártyák, melyek csak 100, mások 10 és 100 Mbiten is tudnak forgalmazni. Ennek megfelelően vannak olyan hálózati elosztók, hubok, melyek csak 100, mások 10 és 100 Mbiten is működnek.

Optimális esetben minden kártya, és az elosztó is 100 Mbiten üzemel, de ez is felvethet problémákat. Mi történik, ha valaki hoz egy gépet, esetleg egy laptopot, amit szeretne a hálózatra csatlakoztatni, de csak 10 Mbites kapcsolatot tud kezelni? Mi történik, ha valamilyen zavaró tényező miatt nem épül fel a 100 Mbites kapcsolat? A 10/100-as eszközök ez esetben automatikusan visszaváltanak 10 Mbites üzemmódba, de egy csak 100 Mbites kártya erre képtelen. A jelenlegi körülmények között tehát megfontolt lépésnek tűnhet egy 10/100 Mbites sebességű elosztó beszerzése. Ennek további előnye az, hogy működőképesek maradnak a régi, 10 Mbites hálózati kártyák is, így - ha szűkösek az anyagiak - az új, nagyobb sebességű hálózati kártyák vásárlása eltolható; első lépésben csak az elosztó vásárlása és a kábelezés terheli a kasszát.

Ha a 10/100-as hálózat mellett döntöttünk, ki kell választanunk a hálózati elosztót. Ez a legtöbb helyen egy egyszerű hub, melynek két tulajdonságát emelném ki: csak egyetlen ütközési tartományt alakít ki a hálózaton, illetve teljes sávszélessége csak 100 Mbit.

[oldal:Mitől működik jobban?]

Mit is jelent ez? Az Ethernek kártyák csak korlátozottan képesek az ütközések megelőzésére. Ha egy kártya valamilyen adatot szeretne küldeni a hálózaton, azt némi vizsgálódást követően - ha szabadnak találta a közösen használt kábelt - továbbítja; ám lehet, hogy eközben egy másik kártya is ugyanezt a folyamatot végezte el, és a két adás megzavarja egymást. Ekkor ütközés keletkezik, némi várakozás után mindkét kártyának újra el kell küldenie saját mondanivalóját.

Ez az elv, miszerint a kártyák véletlenszerűen használják a hálózatot, kisebb vagy közepes forgalom esetén viszonylag jó hatékonysággal működik. Nagy adatforgalom esetén viszont nagymértékben leesik a hálózat hatékonysága, a hálózati kártyák folyamatosan zavarják egymást, és a sávszélesség jelentős része vész el.

Minden olyan tartományt, hálózati szakaszt, melyben a kártyák egymást zavarhatják, ütközési tartománynak nevezünk. A koaxiális kábellel kiépített hálózat egyetlen ütközési tartományt alkot. A csillagpontos hálózatokban az egy hubra csatlakoztatott gépek szintén egy ütközési tartományt alkotnak.

A hubok tulajdonképpen egy egyszerű elosztót jelentenek, és mint a fentiekből is látható, csak a hozzájuk beérkezett elektromos jeleket ismétlik meg minden kimenetükön. Ebből egyenesen következik, hogy az ütközések miatt egyszerre nem forgalmazhat minden gép 100 Mbites sebességgel, a sávszélesség megoszlik közöttük. Ha tehát egy 8 portos, 100 Mbites hubra 8 gépet kötünk, azok mindegyikére - ha egyszerre és folyamatosan nagy adatforgalmat bonyolítanak le - csak egy kb. 12,5 Mbites részesedés jut a hálózat teljes sávszélességéből - illetve az ütközések miatt gyakorlatilag még ennyi sem.

A fejlesztésnél tehát - ha nagyobb adatforgalomra számítunk a hálózatban - érdemes elgondolkodni egy switch megvásárlásán. Ennek két, egymással összefüggő előnyét emelném ki: teljes sávszélességet biztosít minden portján, illetve minden port külön szegmenset, külön ütközési tartományt alkot. Ez azt jelenti, hogy minden hálózati kárya 100 Mbites hálózatot használhat, illetve egyszerre többen is forgalmazhatnak egymás zavarása nélkül. Előfordulhat olyan helyzet is, amikor egyszerre küldünk és fogadunk adatot, és ha a kártyák teljes duplex üzemmódban működnek, ennek elvi jelentősége nincs is - bár lássuk be, a gyakorlati alkalmazásoknál ritkán adódik ilyen. Egy átlagos irodában, ahol csak egy-egy dokumentum megnyitására használjuk a hálózati kapcsolatot, nincs szükség gyors hálózatra, ellenben ahol folyamatosan fájlok másolása, alkalmazások hálózati futtatása, internet-használat jár a munkával, ott érezhetőek a jó hálózat előnyei.

[oldal:Egyszerűen és gyorsan]

Ennyi bevezető után már sejteni lehet, hogy vendégem egy switch volt, pontos gyártója az Intel, típusa 410T. A készülék stand-alone darab, további switch-ekkel való összekötésére nem rendelkezik külön csatlakozóval. Nem menedzselhető, viszont rendelkezik egy konzolporttal, melyen keresztül egy soros porton át a switch-hez kapott kábellel - a megfelelő beállítások eszközölését követően - bármely terminálprogrammal csatlakozhatunk a készülékhez, és karakteres módban alapvető beállításokat végezhetünk el.

A doboz kézhez vételekor némi meglepetés ért: nagyobb volt, mint amire számítottam. Szerecsére a lényeg már nem volt ennyire méretes, ellenben gondos csomagolás védte, illetve külön dobozban foglaltak helyet a mellékelt kábelek, melyek szintén meglepetéssel szolgáltak: nem kevesebb, mint négyféle hálózati csatlakozókábel jár a 410T-hez. Ha valaki hasonló eszközzel szeretne utazgatni a világ minden tájára, valószínűleg megbízható útitársra lel benne; ehhez társul az, hogy a készülék 90 és 264 volt között, 47 - 63 Hz frekvencián átkapcsolás nélkül működik bármilyen táppal. A dobozban találtam még egy konzolkábelt, egy angol nyelvű leírást - magyar nyelvűt sajnos nem -, illetve egy apró zacskóban az állványra szereléshez szükséges kellékek bújtak meg.

A kipróbált modellen 16 port található, létezik egy nagyobb változata is, mely 24 portos. A portok mindegyike automatikusan felismeri a rácsatlakoztatott hálózati eszköz üzemmódját, ennek megfelelően vált 10 vagy 100 Mbit sebességű, és teljes vagy félduplex üzemmódba. A nagysebességű működést a készülék 9,6 Gbit/sec belső busza garantálja, mely bőségesen elegendő a 16 port kiszolgálására.

Magyar nyelvű leírásra nagy szükség nem volt, hiszen rendkívül egyszerű a 410T használata: az UTP kábeleket csatlakoztatni kell a portokhoz, majd használni a hálózatot. Minden port felett két háromszög alakú LED kijelző található, ezek színükkel, illetve folyamatos világítás - villogás módokkal nyújtanak információt a hálózat működéséről. A lámpákra pillantva megállapítható minden portról, hogy 10 vagy 100 Mbites, teljes vagy félduplex módban működik, illetve van-e forgalom és ütközés az adott port által jelentett szegmensen. A folyamatos adattovábbítást egyébként 8 Mbyte buffer segíti, illetve a készülék 16000 MAC-cím tárolására is képes.

Ha az automatikus beállítások valamiért nem felelnének meg - bár mindvégig megbízhatóan működött a készülék -, terminálon keresztül változtathatjuk meg a portok beállításait. Minden egyes porthoz megadható a sebesség (auto/10/100), a forgalom teljes vagy félduplex módja, illetve engedélyezni és letiltani tudjuk a folyamatvezérlést. A képernyő alján egy változtatások mentése és egy alapbeállítások visszaállítása pont is található, ez utóbbival a switch minden portja automatikus üzemmódba kerül, illetve az állapot-LED színváltozásaiból ítélve a bekapcsoláskor is elinduló rövid önteszt is lefut.

A valós átviteli sebességekkel kicsit gondban vagyok, ugyanis egy nagy szoftvercég operációs rendszeréről kiderült, hogy egy bizonyos fájlrendszerről dolgozva nem képes 4-5 Mbyte átvitelnél többet elérni, illetve ha eközben még modemezni is próbál a felhasználó, a modem folyamatosan CRC hibákat, buffer-túlcsordulásokat jelez. Ezzel szemben egy ingyenes operációs rendszer saját fájlrendszeréről dolgozva 8 Mbyte feletti sebességeket is produkál, ráadásul sokkal kisebb CPU-terhelés mellett.

Mivel nem állt rendelkezésre 16 darab, ingyenes operációs rendszerrel felszerelt számítógép, teljes terhelés mellett nem tudtam tesztelni a switch-et, de a lehetőségekhez képest maximálisan leterhelve mindvégig gyors, megbízható hálózati kapcsolatot biztosított. Kisebb irodákba, ahol megbízható és gyors hálózat kiépítésére, de egyszerű üzemeltetésre van szükség, bátran merem ajánlani.

A készüléket a Senorg bocsátotta rendelkezésünkre. Végfelhasználói ára 208.000 ft + ÁFA.

A 410T típusú switch adatlapjai az Intel oldalán érhetők el.