:

Szerző: Bodnár Ádám

2000. szeptember 3. 20:47

A Bluetooth-ról

Manapság szinte nem telik el nap olyan hardveres vonatkozású hír nélkül, amelyben ne lenne szó a "Bluetooth"-ról. De mi is valójában a Bluetooth?

Manapság szinte nem telik el nap olyan hardveres vonatkozású hír nélkül, amelyben ne lenne szó a "Bluetooth"-ról. Itt a HWSW hasábjain is beszámoltunk már különböző Bluetooth-kompatibilis készülékekről, például kéziszámítógépekről, notebook-okról vagy nyomtatókról. De mi is valójában a Bluetooth?

1998-ban az Intel, az IBM, és a Toshiba, valamint két nagy mobiltelefonokat gyártó cég, a Nokia és az Ericsson létrehozták a "Special Interest Group" érdekcsoportot, és ezen csoportosulás keretein belül fejlesztették ki a Bluetooth szabványt. A SIG célja egy olyan rádiós technológia kidolgozása volt, amely azonos időben képes vonal- és csomagkapcsolt adatátvitelt megvalósítani. Mivel a Bluetooth szabvány szabadon felhasználható, azóta sokezer másik vállalat csatlakozott a SIG-hez, és a világ számos nagy cége kezdett Bluetooth-kompatibilis egységek fejlesztésébe, gyártásába és értékesítésébe.

A Bluetooth tulajdonképpen nem más, mint egy kis hatósugarú rádiós adatátviteli szabvány, melynek előnye, hogy az eszközökből akár hálózat is képezhető. Egy adott picohálózatban legfeljebb nyolc Bluetooth-készülék lehet jelen, de lehetőség van legfeljebb tíz hálózat összekapcsolására. Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy itt rövid hatósugarú rádiós összeköttetésről van szó, ezért a készülékeknek viszonylag közel kell lenniük egymáshoz. Az összeköttetés hatósugara hozzávetőlegesen tíz méter lehet.

[oldal:A technológia]

Egy adott picohálózat összesen 1 Mbit/sec sávszélességen osztozik. A Bluetooth egyszerre ad lehetőséget beszéd- és adatátvitelre. Beszédátvitel céljára három 64 kbit/s-os szinkron csatorna áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy egy adott hálózatban egyszerre hárman beszélhetnek. A Bluetooth-ban a beszédkódolást a CVSDM (Continous Variable Delta Slope Modulation) eljárással valósítják meg, amelynek használatával 4% bithiba esetén is érthető az átvitt hang. A 4% bithiba arány a távközlésben már nagyon zajosnak számít.

Adatátvitelre egy aszinkron megosztható csatorna áll rendelkezésre, amely egyik irányban legfeljebb 721 kbit/s másik irányban 57,6 kbit/s adatátviteli sebességre képes. Természetesen a megosztottság alkalmazásfüggő, szimmetrikus megosztás esetén mindkét irányban 432,6 kbit/s maximális adatátviteli sebesség érhető el.

A rádiós kapcsolat a 2,402 GHz és 2,480 GHz közötti frekvenciatarományban jöhet létre, ezen a sávon belül bármelyik csatorna használható. A fent említett sávot adattovábbításra 79 darab 1 MHz-es csatornára osztották, és minden adatcsomag más-más csatornán utazik. Ezt úgy oldották meg, hogy a vivőjel másodpercenként legfeljebb 1600-szor ugrál a frekvenciák között (hopping). A teljes kétirányú (full duplex) adatátvitelt időosztással oldották meg, azaz egy adott csatornán az idő egyik felében az egyik, míg az idő másik felében a másik irányba áramlanak az adatok.

A világ összes Bluetooth-kompatibilis készüléke 48 bites egyedi címmel rendelkezik, hasonlóan a mobiltelefonok IMEI számához, vagy az Ethernet illesztők címéhez. Ennek a számnak a kapcsolat felépítésében van szerepe, ugyanis a hálózatban levő egységek azonosítása egy három bites MAC (Media Access Control) címmel történik, amit ehhez a 48 bites egyedi azonosítóhoz rendel hozzá a kapcsolatfelvételt kezdeményező master egység. A kapcsolatfelvételen túl ez az egység szinkronizálja a slave egységek tevékenységét is.

Az adatbiztonság megvalósítása a Bluetooth-ban három szinten történik: a hitelesítés egy jelszó vagy PIN kód alapján azonosítja a hálózatba belépő egységeket, illetve lehetőség van egy adott eszköz kizárására a hálózatból. A rádióhullámokon vitt adatok titkosítása pedig 40 vagy 64 bites kulcsú kóddal történhet.

[oldal:A jövő]

A Bluetooth eszközök jelentõs része eleve igen apró (mobiltelefon, kéziszámítógép), ezért fontos a Bluetooth adatátvitelt megvalósító hardverek mérete. Ma a legkisebb megoldás egy 6x6 mm méretű egychipes kiépítés, amelyhez már csak antennára és antennaszűrõre van szükség.

Bár a Bluetooth 1.0 szabványt csak 1999 júliusában véglegesítették, hamarosan várható a 2 Mbit/sec adatátviteli sebességet lehetõvé tevõ Bluetooth 2 szabvány és az erre épülõ készülékek megjelenése.


Ericsson T28 World telefon Bluetooth headset-tel
a címlapról