Górcső #7 - Gyilkos tempó

Szinte már hagyományosnak mondható szereplőgárdával jelentkezik az aktuális Górcső. De nem tudok mit csinálni... Mindig éppen arról írok, ami izgalmas és mögöttes tartalma is van. És mi számít ma izgalmasnak? Hát, ahol gyilkos a tempó és jó kis verseny van... :)
A mai részben nem is egy konkrét témát erőltetek, hanem az elmúlt időszak néhány fontosabb eseményén rágódom egy kicsit.

Bár tegnap Ytse már többször is hangot adott a GeForce 2 Ultra-val kapcsolatos ellenérzéseinek (hírben és cikkben is), én azért mégis vesztegetnék rá néhány szót.
Kicsit túl sokat vártunk az NVIDIA-tól ...és ennek az eredménye az általános csalódottság. Ugyanakkor ez egy kiszámítható (meg is jósoltam...) és korrekt lépés volt a cégtől. Igazából nincs szégyenkezni valója a cégnek, mert a memória-sávszélesség buktató elkerülhetetlen volt. Már a bejelentés előtt is tudták, hogy GeForce 2 Ultra-t nem fogja vastaps kisérni. Így is lett... Viszont a marketing részlegük zsenialitására ismét felhoznék egy példát.
Megnövelték ugyebár a sávszélességet 39 százalékkal (166 >> 230), majd erre rögtön jól "ráterheltek" egy 25 százalékos fill rate emeléssel (800MPixel >> 1000Mpixel). Hogy ennek mi értelme volt? Szerintem egy 200/230-as Ultra semmivel sem teljesít rosszabbul, mint egy 250/230-as darab. Ennek a totál értelmetlen 250 MHz-es core-nak csupán egy okát tartom elfogathatónak: marketing fogás! Igazán jól fognak mutani a GeForce 2 Ultra-k dobozain az 1 GPixeles diadalt hirdető "eposzok"... A 250 MHz-es core ugyanis az elméleti pixel fill rate-et 800 MPixel-ről 1 GPixel-re emelte. Nagyon ki van ez találva... Ilyen alapon lehetett volna a chip neve GeForce2 GPS (GigaPixel Shader) is. :)
A kártya ára pedig egyenesen siralmas. Ezek után a Voodoo5 6000-re nem lehet egy rossz szavunk se!

[oldal:Intel és az AMD #1]

Gyártókapacitás: Az AMD helyzetét kifejezetten jónak ítélem. Bár a drezdai mega-gyáruk csak 30 százalékos kihasználtsággal működik egyelőre, de így is teljesítik a betervezett darabszámokat. Fél évvel ezelőtt, amikor először hallottam a "minden negyedévben megduplázzuk a darabszámot" project-ről ...kicsit mosolyogtam magamban. Kár volt. Az AMD ebben a negyedévben már 3.6 millió Athlon és Duron processzort értékesít, és független elemzők szerint is reális a negyedik negyedéves 7.2 milliós darabszám (!).

Az Intel helyzetét igen nehéz megítélni. Mert ugye ott vannak azok a hírek, miszerint az Intel átszervezi termék struktúráját és leépíti az 500-600 MHz-es példányokat, és ott vannak azok az információk is, hogy a magasabb órajelű példányok (866-tól felfelé) a hiánycikk kategóriát erősítik. Ebből elméletileg csak egy dolog következik: gyártás-kapacitási gondok. De ez mégsem olyan egyértelmű! Laa-Yosh tartott nekem legutóbb egy kis monológot arról, hogy az ilyen problémákat ugyanúgy okozhatja az értékesítési lánc egy gyengébb láncszeme, mint maga a gyártókapacitás hiánya. Itt rögtön el is mesélnék egy érdekes story-t. A napokban kezembe került annak a kaliforniai cégnek az árlistája, amelyből a magyarországi nagykereskedők rendelnek. A lista tartalma természetesen nem lehet publikus (üzleti titok mivolta miatt), de annyit elmondhatok, hogy 933MHz-ig minden Intel processzor hozzáférhető volt (néhány dobozos verzió kivételével). Tehát, hogy valójában milyen a helyzet az Intel-nél gyártókapacitás ügyben ...azt a fene se tudja.

Kicsit kitérnék a rendelési lista egy másik részletére is.
Magyarországon csak azért nincs minden, mert nem hozzák be! A listán ugyanis van minden. Itt van például az ominózus (felhívást is közzétettünk anno) Gainward GeForce 2 MX kártyák esete. 50 százalékkal olcsóbb, mint az ASUS, még sem hozzák be. Állítólag tartanak a semmitmondó márkanévtől... Ez két okból is hibás nézőpont. Egyrészt néhány múltbeli befürdés (Riva ZX időszak) miatt kár nem behozni a kártyát (akkoriban a menő kártyák még relatíve olcsóbbak voltak, így nem ment annyira a noname), másrészt a jelenlegi megadurva kártya árak mellett a különösen árérzékeny hazai fogyasztók igenis keresik a noname-et (lásd Savage4 és társai). Nem beszélve arról, hogy a Gainward az egyik legjobb "noname dzsunka" gyártó (duma by Krinyo). Kéretik a magyar importőröknél reklamálni...
Ja, Duron is van az aug. 4-i listán, ráadásul a tegnapi AMD listaárral azonos, helyenként olcsóbb áron!!!

[oldal:Intel és az AMD #2]

Árak: Unalmas, de ugyanakkor számunkra kedvező negyedév elé nézünk. A következő hónapokban nem is igazán a MHz-ek terén fog villogni a "nagy kettős", hanem inkább a ki csökkent drasztikusabban árat versenyszámban. Miután az AMD a tegnapi napon jól leverte az árait, augusztus 27-én az Intel is ezt fogja tenni. A trend hasonló, mint máskor: az AMD procik azonos órajelen megközelítőleg 10 százalékkal olcsóbbak. Az 1.1 GHz-es példányok ára már mindkét gyártó esetében 1000 dollár alatt van (Intel: 990$, AMD: 853$).

Szerverekbe, nagyteljesítményű munkaállomásokba szánt processzorok: Továbbra is megkérdőjelezhetetlen az Intel előnye. Talán a télen változik a helyzet az AMD új multi-processzoros kiépítést támogató chipkészeletének megjelenésével. Árbevétel szempontjából ez a húsosfazék.

Alaplapok, chipkészletek: Itt eléggé kiegyensúlyozottak az erőviszonyok. Miután a DDR és SDRAM modulok új támogatóra leltek az Intel személyében :), megoldódni látszanak a chip-óriás gondjai. Ehhez persze a Rambus project ejtése is kellett... Az Intel belátta, hogy két memória szabványra fejleszteni kissé macerás (lásd i820 bug). Igazából itt a kiegyensúlyozottság a független chipset gyártók belépésével magyarázható. Az AMD-nek ugyanis már elég régóta mások gyártják a lapkakészleteket (többségében), és nagyon úgy tűnik, hogy az Intel kezéből is kikerülnek az ilyen irányú gyártások. Bár ez nem véletlen, mert az Intel 2003-ig nem gyárthat DDR-t támogató chipset-eket egy a Rambus-szal anno megkötött megállapodás értelmében (akkor még nem hitték, hogy támogatni fogják valaha is a DDR memóriákat, így belementek ebbe). Az alaplapi chipek gyártására egy újabb, független pólus kezd kialakulni a VIA, az ALi és a SiS vezényletével. A távoli jövőben ez a 3. szegmens épp oly meghatározó lesz, mint a két nagy processzor gyártó.

[oldal:A VIA nyer, a Rambus veszít?]

Mint már az előző oldalon is említettem, az Intel kénytelen eladni busz-protokolljának licencét a chipset gyártóknak, mert a Rambus-szal kötött megállapodása tiltja a DDR memóriát támogató chipsetek gyártását. Ez pedig a VIA és társai tündöklését jelenti. Meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy jövőbeli alaplapjaink nagy része már VIA és egyéb chipset-tel készül. Ez valahol nagyon jó is, ugyanis a két nagy processzor gyártó küzdelmét kevésbé fogják befolyásolni a chipset-ek, mint eddig, így a küzdelem elméletileg tisztán a tervezőasztalon dől el. Ha pedig problémák adódnak a chipset-ekkel, akkor az mindkét gyártót hasonlóképpen érinti majd - részben az azonos támogatott memória szabványok végett. A VIA és társai lesznek a mérleg nyelve (Torgyán után szabadon), az így kelekezett több-pólusú piac pedig sokkal kiegyensúlyozottabb.

Persze ha valaki nyer, akkor valakinek veszíteni is kell. Ez pedig a Rambus. Miután a Rambus memóriák nem igazán váltak szabvánnyá, és az Intel a DDR, illetve SDRAM modulok felé fordult, a cég sorsa szomorú fordulatot vett. A Rambus Inc. a zuhanó részvényárak szorításában most más bevételek után néz. Szabadalmi pereket helyezett kilátásba a sajátjának vélt SDRAM szabványt jogtalanul használó gyártók ellen. Kezdetben ugyan néhány kisebb gyártó meghátrált, viszont a tegnapi nap folyamán felreppent a hír, hogy az Infineon memóriagyártó óriás perre kívánja vinni a dolgot, ugyanis jogtalannak tartja a Rambus jogdíj követeléseit. A per mindenképpen precedens értékű lesz, és akár a Rambus csúfos kudarcát is okozhatja, mert egy esetleges vesztett per után a többi gyártó is vérszemet kaphat.