REV 7 'Lite'

Elhatároztam, hogy csinálok egy rendkívül olcsó, de ugyanakkor megbízható és jó hatásfokú blokkot vízhűtéshez. Már most előrebocsájtom, hogy az alacsony ár és a jó hatásfok volt az elsődleges, így a megvalósítás nem szépségdíjas... Elképzelésem az volt, hogy 1000 Ft alatt sikerüljön kihoznom a dolgot és otthon is el lehessen készíteni. Mindkét elképzelésemet siker koronázta: a blokk 72 Forintba került, és én fúrtam, fűrészeltem, ragasztottam és políroztam. No, de lássuk az elvet: A neten sok helyen láttam már olyan blokkokat, amik egész egyszerűen csak egy alutömbbe fúrt furatokból álltak. Ennek a megoldásnak egyedüli hátránya talán egy REV 6.1-féle megoldásokhoz képest a gyengébb hatásfok, ugyanakkor könnyebb és olcsóbb elkészíteni, arról nem is beszélve, hogy a szivárgás, "szétrobbanás" valószínűsége szinte a nullával egyenlő. Nos, én is egy ilyen szerkezetet képzeltem el.

[oldal:A tervek]

Nekiláttam a tervezgetésnek, egy 5*5*2 cm-es alutömbben kényelmesen elférnek a 12mm-es furatok. A költségek, a megbízhatóság és a munka szempontjából is az tűnt egyszerűbbnek, ha nem fúrom keresztül a tömböt, hanem csak a szükséges mélységig fúrok. Keresztirányban 2-2 furatot gondoltam, amik 12mm átmérőjűek, és középen 1cm-re vannak egymástól, míg a széletől 8mm távolságban vannak. Ha oldalról nézzük, akkor pedig nem pont középen vannak, hanem a lehetőségekhez mérten a leendő aljához közelebb.

A csonkok a blokk tetején lesznek átlósan elhelyezve, mert a fúrt módszerrel így érhető el a legjobban a "kényszerített folyadékirány", vagyis az, hogy a víz folyamatosan cserélődjön a blokkban.

[oldal:Az esztergályos és a fúrás]

A tervezgetés után az esztergályoshoz vezetett az utam, hogy a műhelye sarkában porosodó aluminium-nyesedékből vágassak magamnak egy 5*5*2 centis tömböt. Az esztergályos nagyon elfoglalt ember, így 1 nap volt mire le tudta vágni. Nem tudom mennyi lehet egy ekkora aluminium darab értéke, de biztos nem sok, ha mesterünk nem fogadott el pénzt érte.
Az anyag már megvolt, most a furatok következtek. Ehhez szükségem volt egy 12mm-es fémfúróra és egy fúróállványra. A bejelölt pontokon először egy picike 4mm-es fúróval fúrtam. Ez nagyon könnyű volt, el is bíztam magam a 12mm-es furat elkészítését illetően. A 12-es fúró már nem ment át úgy az anyagon, mint a forró kés a vajon... Úgy csináltam, hogy először túlestem a munka nehezén, kifúrtam a két kb. 42mm hosszú lukat, így a másik oldalról tulajdonképpen már csak a válaszfalakat kellett árfúrni. Ez így egyszerűen hangzik, de a furatok készítése közben illik megállni egyszer-kétszer, hogy egy edény vízben lehűtsük a munkadarabot és korrigáljuk az esetleges pontatlanságokat.
Figyelem! Fúrás közben 80-100°C körüli hőmérsékletre melegszik a fúró(fej), a munkadarab, és az állvány a munkadarabbal érintkező része is, ezért fogóval nyúljunk a munkadarabhoz, amíg le nem hűtjük a vízben.

[oldal:A polírozás]

Miután a furatok elkészültek már semmiféle igénybevétel nem fenyegeti leendő blokkunk alját, ezért ilyenkor érdemes polírozni. A polírozáshoz 800-as és 1200-as polírpapírt tudtam csak használni. Sajnos nem kaptam 1200-nál finomabb papírt, pedig az igazán tükörsima felület eléréséhez 2000-es papír kellett volna. Végülis nem tragédia, még így is jóval simább a végeredmény, mint egy átlagos hűtőborda alja.

A technika: Polírozásnál először a durvább polírpapírt ragasszuk fel valami sima felületre, amilyen pl. egy üveg-, vagy márványlap. A papírra löttyintsünk pár csepp vizet, és a munkadarabot mozgassuk rajta 8-as alakban, pár kör után mindig fordítsunk rajta 90°-ot. Ha a papír már kezd elhasználódni, akkor térjünk át a finomabb papírra, és ismételjük meg az eljárást. A víz hatására a papírról leváló darabkák egyfajta sarat fognak képezni, amivel nő a polírozás hatásfoka. Ezt a sarat mossuk le (mondjuk a fúrásnál hűtésre használt edényben) a munkadarabról mielőtt finomabb papírra térünk át, vagy befejeztük a polírozást. Ha végeztünk nagyon vigyázzunk, hogy most már egy darab ronggyal is összekaristolhatjuk blokkunk alját. Ennek elkerülése végett ragasszunk az aljára öntapadós fóliát, ez megvédi a további munka alatt a karcolódástól. (Természetesen ezt le kell majd szedni, mielőtt a gépbe építenénk a cuccot... :)

[oldal:Az utolsó simítások]

Mivel blokkunknak a tetején lesznek a csőkivezetései (csonkok) ezért az oldalán levő lukakra a nincs szükségünk. Ezeket be kell tömnünk. Én ehhez M12-es csavarokat használtam. Itt kellett a zsebembe nyúlnom, mert szükségem volt 4db ilyen csavarra. Egy 12*35-ös csavar 18.5 Ft volt, de mivel a pénztárost legédesebb álmából ébresztettem fel zavarodottságában lefelé kerekített, így 72Ft-ot szurkoltam le végül.

A csavaroknak tulajdonképp csak a fejére és még egy 5-8mm-es részükre volt szükségem. A méretre vágásuk több erőt igényel, mint a tömb kifúrása...

Csonkként 12mm-es külső átmérőjű vastag müanyagcsövet használtam. Ilyet használtam a REV 5-nél is, eredetileg egy permetezőhöz tartozott.
A csavarokat és a csonkokat PalmaTex-szel ragasztottam a helyükre. Ez a ragasztó ilyen célra ideális, ráadásul bódító élmény vele dolgozni... Ennél a ragasztónál a ragasztás erőssége az alkalmazott nyomóerőtől függ, ezért a csavarokat mindkét oldalról 1-1 szorítóval rögzítettem a ragasztás ideje alatt.

Ez az a pont, ahol lehetett volna jobban is csinálni: Ha igazán atombiztos tömítést akarunk, akkor a furatok első 5-8mm-ébe menetet is fúrhatunk. A 12-es furatba M15-ös menetet lehet fúrni, ebbe természetesen M15-ös csavart lehet majd hajtani. (A furat mérete mindig 0.8-ad része a menetnek, tehát ha 12-es furatunk van, akkor így kapjuk meg, hogy mekkora menetet lehet bele fúrni: 12 / 0.8 = 15 ). Sajnos nem kaptam M15-ös menetfúrót (10-es volt a városban a legnagyobb.) Eredetileg egyébként a 12-es furatba 1/2"-os csőlezárót akartam rakni (a kép bal alsó sarkában az a 4 fényes hatszög alakú "valami" az, amiről most beszélek), de elképzelésemmel ellentétben sehogy sem sikerült beleerőltetnem őket a lukakba. Ha sikerült menetet fúrnunk, akkor a csavart még ajánlott megkenni egy kis ragasztóval. A PalmaTex-nél jóval erősebbek a kétkomponensú ragasztók. (Igaz, jóval drágábbak is)

[oldal:Végszó]

Az új blokkot a "élesben" még nem volt alkalmam kipróbálni, de nyugodtan állíthatom, hogy megfelelően hűt, hiszen rengeteg blokk készül ezen az elven. Egyszerű felépítésének köszönhetően otthon is könnyen elkészíthető, megvannak a kellő szerszámaink: fúró, fúróállvány, stau, vasfűrész, erősragasztó, 12-es fémfúró, polírpapír.
Egy hasonló elven működő blokkal rendelkező vízhűtés teljes elkészítési költsége egyszer nagyjából 1000Ft, amiben benne van a blokk, a csövek valamint a rögzítés. Ehhez jön még hozzá 3-5000Ft-ért a szivattyú. Ez már egész emberi ár, ha azt nézzük, hogy egy brutálisabb léghűtő (amilyen például a GlobalWin VOS32) is hasonló árban van. Igaz ez kevésbé mobil, és relatíve csúnyább (víztartály), viszont szinte hangtalan.

Végezetül néhány kép a kész műről: