Abit KA7
Az Abit KA7 az az alaplap, ami hazánkban sokak számára elérhetővé tette az AMD Athlon processzorra épülő rendszereket. A cikk nem is teljesen az alaplapról szól, hanem esik benne szó az EV6 buszrendszerről és némi tuningról is.
Az alaplap ATX formátumú, kicsit szélesebb egy "átlagos" alaplapnál. A lassan már szokásosnak mondható 1 ISA, 6 PCI és 1 AGP slot található rajta. Az ISA slotok száma valószínűleg sokaknak kevés lesz, de be kell látnunk, hogy a 2000. esztendőben már ideje lecserélni még ISA buszos eszközeinket. (pl régi modem, hangkártya) Az alaplapon a VIA KX133 chipset dolgozik, sajnos ez is csak úgy a jelenleg legjobb alaplapi chipset Athlonhoz, hogy a már matuzsálemnek számító AMD 750-en kívül nincs konkurencáija. A chipset minden manapság szükséges dologgal fel van szerelve: ATA66, AGP4x, Fast Write támogatás. Az alaplap 4 DIMM foglalatába összesen 2048Mbyte SDRAM-ot, azaz 2 Gbyte memóriát tehetünk. Mint minden új Abit mobo, ez is a SoftMenu III-al ad lehetoséget a processzor paramétereinek beállítására. A KA7 SoftMenu-je kezelésében különbözik a Slot1-es, Abit BE6-II és BF6 ugyanilyen megoldásánál. Itt számomra érthetetlen okból két részre lett bontva az FSB állítás: Az első pontban kiválaszthatjuk a "Host CLK"-t, majd a második pontban ehhez még hozzáadhatunk 0-28MHz között valamit. A vicces az egészben az, ha én 103+7MHz-et állítok be, akkor (és ezt a kézikönyv is írja) ugyanaz az eredmény, mintha 110+0MHz-et állítanék. Ezzel a csöppet kaotikus módszerrel 100 és 185MHz között változtathatjuk az FSB-t 1MHz-es lépésközzel. Itt kell tennünk egy kis kitérőt, mert elég nagy a homály a fejekben, ami az Alpha EV6 buszrendszerére épülő Athlon platformot lengi körül.
Hatalmas tévhit, hogy a SlotA alaplapokba DDR SDRAM-ot kell rakni. Ez már csak azért sem lehetséges, mert manapság még nem kapható DDR SDRAM-ot támogató chipset, és DDR SDRAM-ot sem lehet a még nemlétező alaplapokhoz kapni.
[oldal:Amiben az Abit KA7 különbözik a többi SlotA-s alaplaptól:]
A hosszú használat során nagyon jól kirajzolódtak a KA7 gyenge pontjai. A SlotA alaplapoknál általános jelenség, hogy a HOST CLK 110-120MHz fölé emelésekor instabillá válnak. Ez itt sem volt másképp, az én KA7-em 110MHz környékén kezdett rakoncátlankodni és 128MHz-en már el sem indult. Ez nem is olyan nagy probléma, mert a processzor szorzójának növelésével áthidalható a probléma. Az igazi gond viszont a lassú és instabil memóriakezelés. A PC133-as memóriám, ami eddig minden alaplapban, még a kétes hírű Acorp 5Ali61-ben is stabilan működött a leggyorsabb időzítéssel CAS2-n, itt csak CAS3-on és lassabb beállításokkal volt hajlandó stabilan üzemelni. (Még 100MHz-en is)Az alaplap különlegessége, hogy a béta BIOS-okkal lehetőségünk nyílik a cache sebességének állítására a processzor forrasztgatása nélkül. Ez inkáb kényelmi funkció, mert ha igazán meg akarjuk hajtani a procit, akkor a megfelelő beállításokat kell beforrasztani a processzorkártyán.
[oldal:Tuning I: A forrasztás]
Az alaplapban egy 17. heti 700-as Athlon lakott, ami arról nevezetes, hogy a 17. héten (és környékén) 800, 900MHz-es magokat tokoztak 700-asnak, és 2.8, 2.9 nanoszekundumos cache chipeket használtak. Ezeknek az adatoknak az ismeretében kijelenthetjük, hogy ezek a procik tuningra kiválóan alkalmasak. Az Athlonok tuningolásával az "Athlon Warrior"-ok foglalkoznak, én Tilus és Menyus Mester műhelyébe vittem a procit: Ahhoz hogy a procit meg lehessen forrasztani előbb le kell szentünk a müanyagtokot. A képen látható célszerszám felfedezését hosszas kutatómunka előzte meg.A prociban 800MHz-es mag, és 2.8 nanos cache lapult. Tüstént be is forrasztották 950MHz-re, 2/5-ös cache-el. A tok felnyitása után egyébként a proci hátulján levő ellenállást is meg kellett forrasztani, mert az AMD-nek sikerült egy hidegforrasztást elkövetnie, így az egyik SMD ellenállás csak féllábbal fogta a NYÁK-ot, azaz nem volt semmilyen hatással a procira. Tilusék elmondása szerint találkoztak már olyan procival is, amiről hiányzott néhány ellenállás, aminek egyébként ott kellett volna lennie... A procik ugyan kifogástalanul működtek, de aztért mégis ciki ez az AMD-nek. A forrasztásról nem készítettem képket, mert picik azok az SMD ellenállások, nagy odafigyelést igényel a forrasztásuk. Épp ezért nem akartam rávakuzni közben a fiúkra ;).
[oldal:Tuning II: 'BZd rockets to 1GHz']
A forrasztás után következett a teszt. A proci 950MHz-en stabilan működött, de léghűtéssel már gondjai voltak 1000MHz környékén. Ez kicsit lehangolt, és azt is elfelejtettem, hogy otthon vízhűtés várja a procit... Az öreg, még Socket7-re tervezett vízhűtésemet már használtam az Athlonon a forrasztás előtt is, de a műtét után bizonyossá vált bennem, hogy a vízhűtésnek igenis van létjogosultsága. Még a pici, 5*5centis blokk is jobban hűtötte a procit, mint az a brutális, cca. 7*12*5 centis borda... Így másnap már 1010MHz-en teszteltem, az 1020MHz elérésében is csak a rekkenő hőség, és a 32°C-os szobahőmérséklet akadályozott meg. Az idő jobbra fordulásával és a hűtővíz gyakori cseréjével Windowsban 1030, DOS-ban 1045Mhz-ig sikerült eljutni.A KA7 a gigahertz-es procival is hozta a tőle elvárható szintet. Összességében véve az egyik legjobb SlotA alaplap, sajnos ebbe a címbe még a sok bosszantó hiba is belefér.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az AMD a 17. hét után szinte képtelen 800MHz alatti Athlon 'classic' magot gyártani, azaz a 800MHz alatti procikban 800-as, vagy gyorsabb mag van... Vétek lenne azokat a magokat alulhajtani...
Szeretném megköszönni Tilus és Menyus segítségét! Ha kedvet kaptál egy hasonló képességű procihoz, akkor érdeklődj Tilusnál! Egyébként Tilus a többi Athlonos kérdésre is szívesen válaszol...