A válság nyertese is lehet az Ericsson Magyarország
Az Ericsson Magyarország 2008-as árbevétele 3 százalékkal 46,2 milliárd forintra nőtt 2008-ban -- jelentette be mai sajtótájékoztatóján Éry Gábor, a társaság vezérigazgatója. A telekompiacot egyelőre nem érinti a válság, ezzel együtt nehéz lenne megjósolni, mi várható 2009-ben.
Nem a válság miatt állt meg a bevétel növekedése
2007-ről 2008-ra mintegy 20 százalékkal bővült az Ericsson Magyarország árbevétele, a vállalat tavaly nem tudta megismételni ezt a teljesítményt, forgalma 3 százalékkal dagadt csupán. Éry Gábor elégedetten nyilatkozott az eredményekkel kapcsolatban, kiemelte, hogy az Ericsson számos nagyszabású szerződést kötött és több nagy projektet is bonyolított tavaly. Példaként említette a Magyar Telekom bázisállomásainak cseréjét, illetve a Szentendre környékén bonyolított VDSL2-bevezetést, a Pannonnal meghosszabbított 3G-szerződést, a "Packet Core", valamint Moniq-megállapodást, valamint a Magyar Villamos Művek számára szállított hálózatot.
A 2009-es bevételi tervekre vonatkozó kérdésünkre Éry nem tudott konkrét választ adni. Elmondása szerint a telekompiacon egyelőre nem érezhetők a globális gazdasági depresszió nyomai, de ez nem jelenti azt, hogy ezt a szegmenst ne érné utol a válság, de a második vagy harmadik negyedév előtt ezt nehéz lenne megjósolni. A vezérigazgató úgy vélekedett, amennyiben az Ericsson Magyarország 2009-ben meg tudná ismételni tavalyi bevételét, az nagy eredmény lenne.
Ugyanakkor -- fűzte hozzá Éry -- az Ericsson Magyarország akár nyertese is lehet ennek a folyamatnak, ugyanis a vállalatnál elindított takarékossági programok keretében korábban többször is előfordult, hogy egyes feladatokat a magasabb munkabérű országokból alacsonyabbakba csoportosítottak át, köztük Magyarországra. Az Ericsson nemrég 10 milliárd svéd koronás költségcsökkentési kezdeményezést jelentett be.
Erőteljes hazai K+F
A vállalat hazai tevékenysége három pilléren alapul. Ezek közül az első és legnagyobb az üzleti tevékenység, vagyis az Ericsson hálózati berendezések és megoldások értékesítése. A második egy globális szolgáltatóközpont, amely 250 alkalmazottat foglalkoztat, és amely az Ericsson megoldásaihoz biztosít támogatást. A harmadik a kutatás-fejlesztés, amely egyébként a hazai érdekeltség legnagyobb létszámot megmozgató tevékenysége, az 1060 fős Ericsson Magyarország dolgozóinak mintegy kétharmada ezen a területen dolgozik.
Kutatás-fejlesztési tevékenysége során az Ericsson Magyarország tavaly tucatnyi prototípust épített, amelyek jelentős része termékké is vált vagy válik a jövőben. A cég hazai mérnökei 36 szabadalmi kérelmet adtak be 2008 során -- mondta el Tommy Westin, az Ericsson K+F központ vezetője. A vállalat különösen büszke arra, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködésben 2001 óta 1000 PhD-hallgató továbbtanulását segítette, közülük mintegy 100-an azóta az Ericssonnál helyezkedtek el. A hazai felsősoktatási intézmények közül a BME mellett az ELTE-vel működik együtt az Ericsson.
A jövő hálózata
A kommunikációs technológiák jövőjével kapcsolatban Éry kiemelte, ma már Magyarországon is elérhető a 14,4 Mbps sebességű HSPA, és már küszöbön áll a 21 Mbps sebességű hálózatok kiépítése, Ausztráliában a Telstra szolgáltatónál már kereskedelmi forgalomban használnak ilyet. A kövekező lépcső a 28 Mbps sávszélesség MIMO technológiával, azaz több antennával, egy ilyen hálózat telepítéséről az Ericsson a barcelonai World Mobile Congressen állapodott meg a Telecom Italiával.
A HSPA utáni következő lépcsőfok az LTE (Long Term Evolution), az első ilyen hálózatok akár még az idén elindulhatnak. Az Ericsson a World Mobile Congressen jelentette be, hogy a legnagyobb amerikai mobilszolgáltató, a Verizon Wireless a sévd cég berendezéseit használja LTE-hálózatának kiépítéséhez -- a megállapodás értéke több milliárd dollárra tehető. Éry szerint az LTE-hálózatok várhatóan 2012 körül indulnak el világszerte éles üzemben.
A hálózaton elérhető sávszélesség mellett egy másik fejlesztési irány a hálózatok konfergenciája. Az Ericsson vezetésével fejlesztett IMS (IP Multimedia Subsystem) lényegében egyetlen hálózaton teszi elérhetővé a hang- és adatátvitel mellett az összes médiaszolgáltatást, mint amilyen a videotelefon vagy az IPTV, mindezeket jelenlét-érzékeléssel kiegészítve, vagyis a "hívó" minden esetben tudni fogja, hogy a "hívott felet" hol és milyen formában érheti el.