Hihetetlen adatok a hazai internetpenetrációról

[HWSW] Több háztartásban van internethozzáférés, mint vezetékes telefon -- állítja a KutatóCentrum és a MASMI közös felmérése. A jelentés eredményei több helyen illeszkednek az egyéb szervezetek méréseihez, de több lényeges helyen irreális különbségeket mutatnak, túlmenve a statisztikailag és módszertanilag tolerálható határokon.

Fele sem igaz

Abban a felmérés valószínűleg nem téved nagyot, hogy a magyar háztartások több mint felében már rendelkezésre áll internetkapcsolat, ezt több korábbi kutatás is alátámasztja, melyek a háztartások 42-44 százalékában feltételeznek valamilyen előfizetést. A vezetékes fővonalak ellátottságát tekintve azonban már komoly eltérés van a KutatóCentrum 48 százalékos adata és NHH tavaly novemberi, 61,6 százalékos eredménye között -- ez azt jelentené, hogy hirtelen a telefonvonalak több mint hatodát lemondták. Az NHH által is publikált Tárki-adatokat nézve viszont évek óta lassú visszaesés jellemző, meglepő lenne egy ilyen hirtelen lemorzsolódás. Barcza Enikő, a KutatóCentrum üzletágvezetője a HWSW kérdésére telefonon azt mondta, hogy számára is feltűnt a különbség, melyet a módszertani eltéréseknek tulajdonít, ezt házon belül vizsgálják is, későbbi e-mailjében azonban már ezt közölte: "A saját adatokat ismét ellenőriztem, a közölt értékek helyesek."

Számmisztika

Az internetpenetrációt, illetve az egyéb telekommunikációs szolgáltatások elterjedtségét mérő kutatások mindig is számmisztikai magasságokba emelkedtek, hiszen ez a cégek eredményessége mellett néhány éve politikai intézmények létjogosultságát is hivatott volt mutatni -- a volt informatikai miniszter, Kovács Kálmán is gyakran hangoztatott különböző statisztikákból megfelelően összeválogatott számokat. Megszokott módszer, hogy a lakosságra, illetve a háztartásokra vetített arányokkal lehet felfelé vagy lefelé görbíteni az eredményeket, egyes kutatásokban a mintavétel alapjául szolgálók életkorával is lehet játszani (kihagyják a 14 év alattiakat vagy a 49 év felettieket), illetve bármilyen demográfiai tényezővel szignifikánsan eltolhatóak az értékek.

A felmérés adatainak hihetőségét a betárcsázós- és mobilinternet-előfizetések számának becslései ássák alá. A KutatóCentrum közleménye szerint az internet-előfizetéssel rendelkező otthonok 8,5 százalékában még mindig betárcsázós internetet használnak, ami lényegében lehetetlen. A magyar háztartások száma körülbelül 3,6 millió, a kutatás szerint ennek a fele rendelkezik internet-hozzáféréssel, ami 1,8 millió. Ennek 8,5 százaléka 153 ezer, vagyis a KutatóCentrum szerint ennyi háztartásban hallatszik modemsípolás a mai napig.

Ötszörös különbség az NHH adataihoz képest

Az NHH riportjai szerint 2008 II. félévében viszont mindössze körülbelül 30 ezer betárcsázós előfizető maradt, ami majd ötszörös különbség, Márton György NHH-szóvivő a HWSW-nek úgy vélekedett, hogy körülbelül "nulla százalék" a dial-up penetráció Magyarországon. Megkérdeztük a legnagyobb internetszolgáltatót, a Magyar Telekomot is, ahonnan megtudtuk, hogy jó ideje már ott is nulla százaléknak tekintik ezt az adatot, maximum egy-két ezer olyan előfizető van, aki nem volt hajlandó lemondani a modemes internetről. A betárcsázós percdíjas internetet kínáló Tele2 ügyfeleket 2006-ban átvevő Invitelnél a 2500-at sem éri el betárcsázós előfizetők száma.

Ugyanilyen pontatlannak tűnő szám szerepel a mobilinternet-előfizetések számánál is. A KutatóCentrum szerint a háztartások 6,9 százaléka használ mobilinternetet, ez megközelítőleg 115 ezer otthont jelent. Ugyanakkor a piaci szereplők és az NHH is legalább 400-550 ezerre becsüli a mobilinternet-előfizetések számát. A két adat nem zárja ki egymást, azonban ha mindkettő igaz, akkor az azt jelenti, hogy minden olyan háztartásban, ahol van mobilinternet, legalább 4-5 előfizetéssel rendelkeznek.

Mindent bele lehet magyarázni

Mivel a mobilinternet-előfizetések mérése még nem tekint nagy múltra vissza, ezért elképzelhetőek különbségek azzal kapcsolatban, hogy ki mit tekint mobilinternetnek, hogy csak a számítógéphez csatlakoztatott modemek számítanak vagy a mobilkészülékre aktivált előfizetések is. Jellemző, hogy a mobilinternet-szolgáltatást többnyire olyanok veszik igénybe, akik más egyéb vezetékes szolgáltatással is rendelkeznek, de Barcza Enikő azt mondta, hogy a kérdőíven a kapcsolat típusánál több választ is meg lehetett adni, tehát még arra sem lehet fogni a különbséget, hogy az emberek nagy része csak az elsődleges kapcsolatot jelölte meg.

A definíciós különbségekből eredő eltérések várhatóan akkor fognak megszűnni, ha az NHH is konkrétan körülírja a kategóriát, a többi probléma viszont egyértelműen a felmérést végző cég rovására írható. A nem megfelelő mintavétel is okozhat jelentős eltéréseket, a kérdőív pontatlan vagy nem megfelelően szerkesztett kérdései is félreértéseket szülhetnek, illetve a válaszadás módja is erősen befolyásolja az eredményeket. Néhány évvel ezelőtt például telefonos kutatással próbálta felmérni az egyik cég, hogy a lakosság hány százaléka rendelkezik vezetékes telefonnal.