:

Szerző: Bizó Dániel

2009. február 9. 17:36

Sok a zsír és kevés az izom az informatikán, véli az IBM

2009 az azonnali költségcsökkentésről szól a vállalatok számára, mindezt azonban ésszel kell tenni, és figyelni kell a jövőbeni versenyképességet biztosító kezdeményezésekre is, véli az IBM. Az informatika kiemelt szerepet játszik ezekben az időkben is, hiszen egyrészt a modern szervezetek egyik legnagyobb költségtényezőjévé nőtte ki magát, másrészt az üzleti versenyképesség alapjait és költségcsökkentési lehetőségeket biztosít. Az IBM szerint a válság lehetőséget teremt arra, hogy a vállalatok teljesen újragondolják IT-tevékenységüket, amiben a Kék Óriás is szíves-örömest részt venne.

[HWSW] 2009 az azonnali költségcsökkentésről szól a vállalatok számára, mindezt azonban ésszel kell tenni, és figyelni kell a jövőbeni versenyképességet biztosító kezdeményezésekre is, véli az IBM. Az informatika kiemelt szerepet játszik ezekben az időkben is, hiszen egyrészt a modern szervezetek egyik legnagyobb költségtényezőjévé nőtte ki magát, másrészt az üzleti versenyképesség alapjait és költségcsökkentési lehetőségeket biztosít. Az IBM szerint a válság lehetőséget teremt arra, hogy a vállalatok teljesen újragondolják IT-tevékenységüket, amiben a Kék Óriás is szíves-örömest részt venne.

Az üzlet követeli meg a változásokat

A világ egyik legnagyobb üzleti és informatikai tanácsadójaként az IBM kidolgozott egy gondolatrendszert, mellyel igyekszik elmagyarázni ügyfeleinek és a partnereknek, egy szervezet IT-tevékenységében hol nyílhatnak lehetőségek a költségek csökkentésére, valamint az üzletmenet hatékonyságának növelésére. 2009-től kezdve egyértelműen az üzleti intelligencia lesz a sláger, a vezetőknek ugyanis pontosabb és hasznosabb információkra van szükségük a gyors és megalapozott döntéshozatalhoz -- véli Szokodi Csilla, az IBM Üzleti Szolgáltatások Üzletág magyarországi vezetője. Felmérések szerint egy vezető átlagosan naponta 2 órát tölt adatelemzéssel, miközben az adatok jellemzően rossz minőségűek.

Az üzleti intelligencia (BI) megoldások nemcsak jobb információkkal látják el a vezetőket, de a cég produktivitását is növelhetik messzire gyűrűző hatásuk révén. A BI ugyanis megköveteli az adatok rendszerezését és elérhető adatbázisokba szervezését, valamint a cég folyamatainak nyomonkövethetővé tételét, ami az integrált vállalatirányítási és ügyfélkapcsolati rendszerek használata felé tolja a cégeket. Mindez az igény egészen az üzleti folyamatok újragondolást és újratervezését is kiválthatja, valamint sztenderdizációra sarkallhat.

Azok a nagyobb vállalatok, melyek ezen a fejlettségi szinten már túlléptek, központi tudásközpontok felé haladhatnak, magyarázta Szokodi, ahol egyes feladatokra specializálódott csapatok találhatóak egy helyen, kiszolgálva az egész vállalatot, akár globális léptékben is. Azok az egységesített folyamatokra, technológiákra építő vállalatok, melyek méretüknél fogva nem alkalmasak tudásközpontok létrehozására, outsourcing szolgáltatóhoz fordulhatnak egyből, és az alaptevékenységhez nem tartozó tevékenységeiket kiszervezhetik. Szokodi szerint ez nemcsak költségcsökkentéssel, de a szolgáltatási színvonal emelkedésével is jár a legtöbb esetben, a szolgáltatónál ugyanis több erőforrás és kompetencia halmozódott fel --- az ördög természetesen a részletekben, mégpedig a szerződés részleteiben rejlik.

A szellemi újítások közé sorolható, hogy az IBM szerint egy modern vállalatnál nem monolitikus folyamatokban, hanem moduláris felépítésű folyamatokban és tevékenységekben kell gondolkodni, ahol nem csak teljes üzleti folyamatokat, hanem a folyamatok egyes fázisait, építőelemeit is külön kell kezelni, és akár külön kiszervezni. Ilyen például, mikor valaki házon belül tartja az IT-rendszerek tervezését, de a valódi implementációt már külső cégre bízza, az üzemeltetés infrastrukturális rétegét kiszervezi, míg az alkalmazások egy részét házon belül tartja, másik részüket szintén szolgáltatóhoz helyezi -- ez a gondolati séma természetesen alkalmazható üzleti területeken is.

Van honnan fogyni

A válság az IBM tapasztalatai alapján azt eredményezi, hogy az üzleti és pénzügyi vezetők egyre gyakrabban és nagyobb mértékben folynak bele az informatika területébe. A CIO-k feladata nem egyszerű, ugyanis úgy kellene azonnali vagy rövidtávú költségcsökkenést elérniük, hogy közben a hosszútávú üzleti célok se sérüljenek. A legtöbb gépteremben és adatközpontban továbbra is pazarlóan bánnak az erőforrásokkal, az IT-költségek tipikusan 70 százalékát a meglévő rendszerek üzemeltetése teszi ki, míg a növekedést és hatékonyságnövelést biztosító fejlesztésekre csak a pénz kevesebb mint harmadát fordítják, mondta el Werner Brockmann, az IBM technológiai szolgáltatások üzletágvezetője.

Az orvoslat koncepciója itt sem atomtudomány: virtualizációs technikák bevetésével konszolidálni kell az alacsony kihasználtságú, elavult és energiapazarló szervereket új, energiahatékony szerverekre, miközben automatizálni a felügyelet lehet legnagyobb részét. A nem kritikus rendszerek kiszervezésével akár azonnal megtakarításhoz és friss készpénzhez juthat a cég, az IBM és a legtöbb szolgáltató ugyanis megvásárolja a szükségtelenné vált berendezéseket. A szintén adatközpont optimalizációban utazó HP talált olyan ügyfelet, ahol az alkalmazások közel harmadát nem használták, mivel senki nem mert hozzájuk nyúlni, senki nem tudta, mire valók.

Az IBM azt állítja, ügyfeleinél átlagosan 20-30 százalékos megtakarítást sikerül elérnie az IT költségein, többek közt a felesleges rendszerek leállításával és felesleges beszerzések eltörlésével. Az egységes kommunikációs megoldások bevezetésével további üzleti megtakarítások realizálhatóak a kommunikációs és utazási költségeken is, hívja fel a figyelmet a Kék Óriás, mely igyekszik egyre inkább a pénzügyi vezetőkön keresztül nyomást gyakorolni a sokszor nem megfelelően elszámoltatott, átláthatatlan költségstruktúrával rendelkező informatikai részlegekre.

a címlapról