A magyarok is szeretik az interaktív tévét
Nehezen olvashatóak a tévés feliratok, viszont az idősek is szívesen használják azokat az újdonságokat a kezelőfelületben, melyek megkönnyítik vagy akadálymentesítik a televíziózást -- derül ki többek között a UPC által megrendelt nemzetközi kutatásból. A médiacégek számára is szembesülni kell az európai lakosság folyamatos elöregedésével, a közönség ettől függetlenül meglepően pozitívan reagál az újonnan bevezetett szolgáltatásokra és egyre többen tekintenek a televízióra interaktív eszközként is.
Öregszenek a tévénézők
A UPC megrendelésére, a Research International által ötödik alkalommal elvégzett éves nemzetközi televíziós felmérésben idén az eInclusion ideológiája adta az alapot: a 11 ország 6000 nézőjét egyebek mellett arról kérdezték meg, hogyan fogadják a tévézést segítő kiegészítő szolgáltatásokat, mint a feliratozás, nyelvválasztás, nagyítási lehetőség vagy az elektronikus műsorfüzet (EPG).
Az európai lakosság folyamatos elöregedése a televíziós igényekben is megmutatkozik, amit a felmérés eredménye is igazolni látszik. A kutatás szerint a képernyőn megjelenített feliratok nem elég kontrasztosak, nem különülnek el eléggé a háttértől, illetve a szövegek túlzottan apró betűmérettel jelennek meg. A felmérés szerint leginkább pedig a magyar nézők értékelik kicsinek a feliratokat (43 százalék), s összességében a magyar nézők háromnegyede talált valami kivetnivalót a megjelenítésben.
Nagyobb betűket, egyszerűbb távirányítót akarnak
Az interaktív szolgáltatásokkal kapcsolatos általános attitűd mindettől függetlenül kritikus lehet a hazánkban még csak épphogy bimbózó digitalizációnak. Míg az USA-ban már azzal lehet eladni egy televíziót, hogy Netflix beépített kliens van benne, illetve az emberek nagy részének már nem kell elmagyarázni, hogy mi az a Video-on-Demand vagy a timeshift, addig hazánkban a nézők több mint 50 százaléka ma is teletextet használ, igaz legtöbbjük (62 százalékuk) már weboldalakról gyűjti az információkat.
Akadálymentes legyen és egyszerű
A digitális szolgáltatások esetében kardinális kérdés a beviteli eszköz is, hiszen akár vezeték nélküli billentyűzetet is lehetne használni már néhány beágyazott online szolgáltatáshoz. Ennek ellenére az európai nézők egyértelműen maradnának a távirányítónál, sőt a magyar válaszadók 5 százalékának még a mostani multifunkciós távirányítók is bonyolultnak tűnnek.
A tartalomgyártók lassítanak
Szűcs László, a UPC Magyarország kommunikációs igazgatója a HWSW kérdésére elmondta, hogy arra vonatkozó konkrét felmérésük még nincs, hogy a digitális set-top box-ot használó nagyjából 70 ezer előfizetőjük hogyan értékeli az olyan bevezetett újdonságokat, mint a felvételi lehetőség, timeshift vagy az EPG (digitális műsorújság). A visszajelzések alapján azonban annyi kijelenthető, hogy a nézők nyitottak a változásokra, igaz a komplexebb funkciók kezelése még gyakorta okoz problémát.
A digitális televízió egy fontos hozadéka az is, hogy egy csatornához több párhuzamos hangsávot is lehet társítani, illetve feliratozni is lehet a filmeket (nem teletexttel), de ezzel a lehetőséggel a legtöbb előfizető nem él. Az európaiak 27 százaléka szeretne minden műsort szinkronizáltan követni, a magyarok esetében ez az arány 50 százalék. Ennek az aránynak éppen tükörképe, hogy a teljes minta 24 százaléka igényelne az idegennyelvű műsorokhoz feliratot, míg a magyar nézők mindössze 14 százaléka vágyik erre.
Mivel a tartalomgyártók a lehető legalacsonyabb költségszint elérésére törekszenek, ezért hiába van lehetőség a digitális eszközök segítségével a feliratok megjelenítésére, ha a csatornák tulajdonosai nem készítik el és nem sugározzák azokat. A feliratok megjelenítése a UPC, az Antenna Hungária, illetve a T-Home digitális interfészén is megoldható lenne technikailag, sőt a beltéri egység menüjében van is feliratopció, de csak néhány csatorna egy-egy műsora alatt (japán anime filmek, illetve BBC Prime) jelenik meg magyar szöveg.