Türelem, a Sun Microsystemsnek van stratégiája
Bár termékei a szakemberek körében hagyományosan általános népszerűségnek és elismerésnek örvendenek, a Sun Microsystems a dotkom-lufi kipukkadását követő sokkot hosszú évek alatt sem heverte ki. A vállalat pénzügyi teljesítménye legalábbis kiábrándító, a cég képtelen növekedést vagy egészséges nyereségességet felmutatni, legutóbbi negyedévében pedig olvadó árbevételről és súlyos értékvesztési leírásról volt kénytelen számot adni.
A hányatott sorsú hajót kormányzó Jonathan Schwartz így szokás szerint kellemetlen kérdésekre számíthatott a kaliforniai Menlo Parkban, ahol a cég a közép- és kelet-európai média képviselőit látta vendégül hatalmas campusán. Schwartz azonban nem csak hűvös nyugalommal állta a szkeptikus és néha támadó kérdéseket, hanem váratlanul kikezdhetetlen magabiztosságával képes volt meggyőzni a közönséget arról: a Sunnak működőképes stratégiája van.
Az elmúlt években a legnagyobb változást kétségtelenül a nyílt forráskód felé fordulás jelentette a Sunnál, a cég extravagáns módon még a Niagara kódnéven ismert UltraSPARC T1 processzorának RTL-kódját is megnyitotta a közönség előtt. Schwartz és a cég többi vezetője által adott prezentációk azonban rövid idő alatt teljesen világossá tették, hogy ez sem a Linux irányába történő stratégiai elmozdulást, sem pedig dogmatikus hozzáállást nem takar, ellenkezőleg, a Sun saját fejlesztéseit akarja sikerre vinni, és ennek eszköze a forráskódok szabaddá tétele.
A nyílt forráskód a legjobb a marketing
De hogyan lesz ebből pénz? -- merül fel kézenfekvő módon a legelemibb kérdés, és a válasz nem mindenki számára nyilvánvaló, néha még a Sun saját alkalmazottai előtt sem. A szabadon hozzáférhető szoftver elsősorban egy marketingeszköz, méghozzá brutálisan hatékony. Schwartz egy olyan Google Maps mash-up térképet mutatott, amelyen a ZFS (Zetabyte File System) kódját letöltők helyezkedtek el, mégpedig a regisztrációkor megadott adatok alapján, utca és házszám pontossággal -- ezrével. Ehhez a vizualizált adatbázishoz pedig hozzáférnek az értékesítési csapatok, és célzottan tudják felvenni a kapcsolatot a letöltőkkel, hogy kifejezetten tárolómegoldásokat kínáljanak, például az új Open Storage vonalat.
"Van egy csapat ZFS-felhasználó a Falkland-szigeteken, és biztosíthatok mindenkit, hogy nincs értékesítési képviseletünk ott" -- érzékeltette Schwartz a koncepció erejét. "A nyílt forráskódú szoftver jobban tükrözi azt, amerre a világ tart. […] A stratégiánk az, hogy gerjesszük az adatközpontba szánt termékek elterjedését, majd kereskedelmi szolgáltatásokat és termékeket adjunk hozzájuk". És a Sunnak szüksége is van stimulálószerre, a tárolópiacon ugyanis mindössze a hetedik helyen található jelenleg és a szerverpiaci befolyása is csökken. Ez azonban nem akadályozta meg Schwartzot abban, hogy riválisaiért aggódjon. "Az igazi kérdés az, hogy a zárt szállítók hogyan fognak versenyezni".
A nyílt forráskód erejének egy másik példájaként természetesen a MySQL-t hozta az elnök-vezérigazgató. Az 1 milliárd dollárért megvásárolt adatbázis-kezelő 11 millió felhasználóval rendelkezik, akik közül mindössze néhány ezerrel áll a Sun üzleti kapcsolatban egyelőre, a potenciál tehát hatalmas. "A MySQL-ügyfelek egy teljesen új hullámát látjuk a Sunhoz jönni" -- fogalmazott Schwartz. Az akvizíciót követően az általános érdeklődés is megugrott a szoftver iránt, Zack Urlocker, a fejlesztésekért felelős vezető elmondása alapján 50 ezerről napi 70 ezerre emelkedett a letöltések száma, amit valószínűleg leginkább az magyaráz, hogy a Sun neve alatt többen elfogadják a feltörekvő szoftvert.
Schwartz szerint a nyílt forráskód relevanciája szempontjából alapvetően kétfelé felhasználási típus létezik: vannak azok, akik kevés pénzzel, de sok idővel rendelkeznek, és kevesebben a többiek, akiknek sok pénzük, de kevés idejük van -- utóbbiak nyilvánvalóan jellemzően a közepes- és óriásszervezetek. A piaci léptékű szakértelmet a kísérletező, kézimunkát végző iparosok halmozzák fel, de idővel ez átkerül a piac "inkább fizetős" oldalára -- a szakemberek ismerik, használják, értik, és akár kedvelik is a terméket. A szabadon hozzáférhető nyílt forráskóddal tehát, már amennyiben tartós érdeklődésre tart számot, kialakul egy talaj, mely a későbbi üzletkötéseket táplálja. "Magokat vetünk el a nyílt forráskóddal. […] Ha csak a piac felső részére fókuszálsz, nem tudod [új vevőkkel] felfrissíteni az üzletedet", ami Schwartz szerint például az IBM Power és a HP Itanium szerverüzletének stratégiai gyengesége.
A nyílt forráskód természetesen nem csak marketingeszköz lehet, hanem a szoftverfejlesztés egy igen hatékony módja is. A kód megnyitásával a Sun hatalmas tesztelői bázisra tesz szert, pontosabb képet kap az igényekről, egyúttal fejlesztői erőforrásokhoz is jut kap az önkéntes programozók vagy akár cégek részéről. Az OpenSolaris például, melynek napokon belül érkezik a legfrissebb, 2008.11-es kiadása, a legújabb funkciók, technológiák tesztterepeként is szolgál, és a Linuxhoz hasonlóan elsősorban a tömegigényeket igyekszik kiszolgálni, míg a Solaris kiforrott kóddal továbbra is a legmagasabb követelményeket támasztó üzletileg kritikus környezetet célozza -- a tesztelési ciklusok itt természetszerűleg jóval hosszabbak.
Eredmények kellenek, nem ígéretek
A nyílt forráskód stratégiai alkalmazása közel sem újkeletű a Sunnál, magától adódik a kérdés, hogy akkor hol maradnak az eredmények. Schwartz válasza erre prózai: nem lehet egy ekkora méretű vállalatot az egyik napról a másikra megváltoztatni. A pénzügyi mutatók elfedik a mélyen meghúzódó folyamatokat, a növekedést produkáló termékek hatását kioltja a hagyományos kínálat olvadása. Schwartz szerint a Sun eladásainak harmada mögött már valamilyen formában a nyílt forráskód áll, mint például az X4500 (Thumper) tárolószerver mögött is, mely jelenleg már egy évi 250 millió dollárt generáló termék.
Az elmúlt negyedévben a nagyvállalati SPARC-rendszerek forgalmának 27 százalékos csökkenése kioltotta a Niagara-alapú gépek lendületes növekedésének hatását, de Schwartz szerint ez nem lehet a termékek vagy az értékesítési csapatok hibája, hiszen most a legversenyképesebb a felhozatal. "[Valójában] sok korábbi ügyfél visszanyerését látom". A Niagara-alapú SPARC Enterprise T-sorozatú szervercsalád eladásainak nagyjából kétharmada nem korábbi SPARC-kiszolgálókat cserél le, hanem új infrastruktúraként telepítik. "Beleeszünk az x86-os piacba" -- jelentette ki meggyőződéssel a Sun vezetője.
[+] A Sun válasza a válságra: átszervezés, leépítés
"Mi vagyunk az elsők, akik a recesszióba belekerülnek az ügyfélbázisunk miatt" -- mondta Schwartz, arra utalva, hogy a Sun SPARC-vevőinek egy nagy részét azok az amerikai és európai pénzintézetek teszik ki, melyek a válság epicentrumában állnak. Egy évvel korábban még 20 százalékkal növekedtek a nagyvállalati SPARC-eladások, mutatott rá, most pedig minden igyekezetük ellenére meredeken csökkennek. "A probléma az, hogy azok az ügyfelek, amelyek nagyméretű rendszereket vásárolják, csökkentették a beszerzéseket".
Valóban, a Gartner adatai alapján a RISC/EPIC UNIX-szerverekből 20 százalékkal kevesebb fogyott a harmadik negyedévben mint egy évvel korábban, és a francia Grouppe Bullt kivéve minden vezető gyártónak csökkent az ezekből származó árbevétele, a kialakult helyzet azonban a Sunt érintette a legsúlyosabban. "A HP-nak ott vannak a printerei és a PC-k, az IBM-nek a szolgáltatások, nekünk nincsenek meg ezek a pufferek".
Nem tudni, mennyit kell még várni
Ez persze részben a felelősség hárítása is, ugyanakkor nem lehet személyesen kérdőre vonni egy olyasvalakit, aki két és fél évvel ezelőtt vette át a cég vezetését. "Nagyon keményen dolgoztunk a diverzifikáción", fogadkozott a vezér, aki szerint a McNealy-korszakhoz képest a legnagyobb változást az iparági partnerekkel való kapcsolatok jelentik, történetesen az, hogy a Sun végre együttműködik az olyan, korábban ősellenségnek kikiáltott vállalatokkal, mint a Microsoft vagy az Intel. Ezek az erőfeszítések eredményre vezettek, véli Schwartz. "Nem hiszem, hogy bárki másnak olyan kiterjedt kínálata volna, mint nekünk".
Egyetlen, különösen kritikus kérdésre azonban nem tudott, vagy nem akart felelni a sudár termetű és copfos vezér: "mikor?". Mikor lesznek pénzügyi eredmények? "Tudjuk, merre halad a piac, ez világos. […] Nem ez a kérdés, hanem a mikor […] Ez a piactól függ" -- tette szét a kezét Schwartz. Ez a legtöbb, amit ki lehetett csikarni belőle.