Lassuló növekedés a magyarországi informatikai piacon
A hazai távközlési és informatikai piac mérete 2007-ben meghaladta az 1400 milliárd forintot -- derül ki az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSz) megbízásából az IDC által elkészített tanulmányból. Az informatikai piac enyhén nőtt tavaly, a távközlési piac azonban már negatív pályán mozgott. A belföldi informatikai piacot egy közel 845 milliárd forintos informatikai export piac egészíti ki, ennek éves növekedési üteme szintén elmarad az előző évekhez képest, de bővülése még így is 8,4 százalékot tett ki.
Túl sokat költünk hardverre
Magyarország informatikai piaca 4,4 százalékkal 590,6 milliárd forintra növekedett 2007-ben. A hazai piac fejlettségét, vagy inkább fejletlenségét jól jellemzi, hogy a költések közel 40 százaléka még mindig hardvervásárlás, ezen belül is jellemzően PC-, illetve alkatrészbeszerzés. A hardverberuházások második legnagyobb szegmensét a hálózati berendezések és biztonsági célhardverek (appliance) adják, a harmadik és egyben legkisebb szegmens a szervereké és adattárolási termékeké.
A szoftverpiac költéseit a "szoftverstack" rétegei szerint csoportosítva megállapítható, hogy az infrastruktúraszoftverek (operációs rendszerek, felügyeleti szoftverek, biztonsági szoftverek, stb.) a költés közel kétötödét tették ki. A köztesszoftverek (alkalmazásszerverek, alkalmazásintegrációs szerverek, adatbáziskezelők, adatintegrációs eszközök, üzleti intelligencia szoftverek, fejlesztőeszközök, stb.) csak 13,3%-os részesedést mondhattak magukénak, mint az előző kategória. A vállalati alkalmazások adták a költés zömét, több mint 37 százalékot. Mivel az "egyéb szoftver" (9,4%) kategória túlnyomó többsége is alkalmazásokból áll kijelenthető, hogy 2007-ben a végfelhasználó vállalatok és szervezetek szoftverbüdzséjük közel felét alkalmazásokra fordították.
Az IDC adatai szerint az alapvető backoffice-alkalmazások (pl. ERP, ügyviteli alkalmazások) és az ezeket kiszolgáló adatbázisok licenceladásai csökkennek vagy stagnálnak, és a szoftverfejlesztőknek növekvő bevételeket jelentő fejlesztések elsősorban a front-office funkciókat és a meglévő alkalmazásokat és adatvagyon jobb kihasználását támogató üzleti intelligencia, alkalmazásintegráció és CRM területére koncentrálódnak.
Az IT-piac több mint 44 százalékát adták az informatikai szolgáltatások 2007-ben (az IDC metodológiai okokból ide számítja a szoftverkarbantartási, szoftverkövetési költéseket is). A szolgáltatáspiac 8,1 százalékkal 264 milliárd forintra bővült 2007-ben, ezzel a legdinamikusabban bővülő szegmens volt -- a hardverszegmens 0,3 százalékkal nőtt mindössze, a szoftverszegmens pedig 4,9 százalékkal.
Az IVSZ szerint keveset költ a kományzat
Magyarországon 2007-ben a távközlési, informatikai és médiavállalatok, valamint a pénzügyi szektor költötte a legtöbben informatikára, emellett jelentős költő a kormányzati szektor is. Ugyanakkor utóbbi szegmens már 2007-ben is kevesebbet fordított informatikára mint egy évvel korábban, 2008-ban pedig további visszaesést vár az IDC. Keresztesi János, az IVSZ elnöke szerint a közép-kelet európai térségre általánosságban jellemző, hogy az állam a legnagyobb informatikai költő, a kiadások akár 30 százalékáért is felelős, ehhez képest Magyarországon jóval alacsonyabb a közszféra részesedése az IT-kiadásokból.
Regionális összehasonlításban a magyarországi informatikai piac a lengyel és a cseh mögött a harmadik legnagyobb, növekedési ütemét tekintve azonban a sereghajtók között található. Az IDC adatai alapján az euróban számított növekedés 2007-ben csupán 10 százalék volt, ez a cseh piacéval megegyzik, az összes többi országban ennél nagyobb ütemben nőttek az informatikai költések.
Magyarországon az IT-költések több mint 40 százaléka származik az 500 főnél többet foglalkoztató vállalatoktól és szervezetektől, a közepes cégek (100-500 fő) csak a negyedét, a kisvállalatok pedig csak kevesebb mint hatodát adták. A mikrovállalkozások illetve a háztartások a teljes hazai informatikai piacnak csupán 14,1 százalékát teszik ki.
Csökkent a hazai távközlési piac
A távközlési szolgáltatások magyarországi piacán tavaly a végfelhasználói költés 886,7 milliárd forint volt, ez 2 százalékos visszaesést jelent 2006-hoz képest. A csökkenés legfőbb oka a hangszolgáltatásokból származó bevétel csökkenése, ezt némileg ellensúlyozni tudta az adatszolgáltatások forgalmának bővülése. Az adatokból kiviláglik, hogy már a mobilszolgáltatások piaca is csökkenő tendenciát mutat, az árak visszaesését már nem tudja kompenzálni az előfizetői létszám bővülése. A kitörési pontot a mobil szélessáv jelentheti a szolgáltatók számára.