:

Szerző: Bizó Dániel

2008. október 13. 14:46

Újabb programozási nyelv a Microsofttól

Hamarosan új programozási nyelvre alapuló fejlesztőeszközt ad ki a Visual Studióhoz a Microsoft, mellyel drasztikusan javítható a programozók, de akár a teljes IT-részleg vagy cég produktivitása is. Az Oslo ugyanis a szoftverek működését szöveges és vizuális modellekkel is képes leírni, melyek mögött egy új deklaratív programozási nyelv, az M áll.

[HWSW] Hamarosan új programozási nyelvre alapuló fejlesztőeszközt ad ki a Visual Studióhoz a Microsoft, mellyel drasztikusan javítható a programozók, de akár a teljes IT-részleg vagy cég produktivitása is. Az Oslo ugyanis a szoftverek működését szöveges és vizuális modellekkel is képes leírni, melyek mögött egy új deklaratív programozási nyelv, az M áll.

A Microsoft a közelgő Professional Developers Conference alkalmával fogja kiadni az Oslo kódnéven ismert modellezési platformját, melyet egy Community Technology Preview kiegészítőként lehet majd a Visual Studio környezetbe illeszteni. A Redmondiak véleménye szerint az Oslo a szoftverfejlesztés következő generációjához tartozik, ugyanis magasabb absztrakciós szintre emeli azt, radikálisan fokozva a fejlesztés hatékonyságát.

Az üzleti folyamatok kiszolgálását szem előtt tartó Oslo deklaratív modellezésének segítségével ugyanis nincs feltétlenül szükség mélyreható programozási ismeretekre ahhoz, hogy módosítsa valaki egy alkalmazás működését, mert valami változás történt üzleti oldalról -- mindössze némi absztrakciós gondolkodási készségre és technikai affinitásra. A deklaratív programozási nyelvek az imperatívakkal ellentétben nem a szoftver működésének mikéntjét írják le, hanem azt, mit a feladata.

A szoftverfejlesztés ezen módja leginkább a Microsoft Access használatához hasonlít a Microsoft szerint, ahol az adatbázis felépítésének analógiájára a szoftver modellezett architektúrája nem egy egyszerű dokumentáció vagy leírás, hanem az alkalmazás működésének szerves része. Ehhez az Oslo a Quadrant kódnevű vizuális modellező eszközt alkalmazza, aminek segítségével akár egy nem programozó is megfelelően módosíthatja a szoftver működését, lekövetve az üzleti változásokat. Ezzel az alkalmazások továbbfejlesztése is egyszerűbbé válik.

A deklaratív nyelv segítségével lehetővé válik a megtervezett modell tökéletes implementálása, kiiktatva ezzel az üzleti felhasználók, szoftvermérnökök és fejlesztők közötti értelmezésbeli torzulásokat. A deklaratív nyelv segítségével ráadásul a fejlesztők termelékenysége is megugrik, ugyanis lényegre törően kódolhatják az alkalmazás működését, nem szükséges a végeredmény szempontjából lényegtelen alacsonyabb szintű objektumokkal, memóriaműveletekkel és számításokkal foglalkozniuk -- az eredmény, hogy az írott kód sokkal tömörebb, vagyis kevesebb hibalehetőséggel is bír. Az új nyelvet a hasonló szemléletmód miatt SQL-fejlesztők viszonylag gyorsan megtanulják, állítja a vállalat.

Az Oslóval egy Microsoft SQL-tároló (repository) is rendelkezésre áll, mely modelleket és adatokat tartalmaz. A Microsoft bár nem kínál hozzá támogatást, technikailag semmi akadálya nincsen, hogy az Oslóval létrehozott alkalmazások multi-platformosok lehessenek, ugyanis a szoftvermodell leírása egy XML-ben található, "mindössze" egy compilerre van szükség, mely a célplatformra létrehozza a gépi kódot ez alapján.

A Microsoft szeptember elején mutatta be az F# funkcionális nyelvet a Visual Studióhoz. Az F# egy funkcionális programozási nyelv, melyet a Microsoft a .NET keretrendszerre fejleszt. A funkcionális programozási nyelvek gyökeresen különböznek az imperatívaktól, ugyanis műveletekkel előidézett állapotváltozások sorozata helyett függvényekkel dolgozik, melyek jellemzően egy bemeneti lista vagy táblázat alapján előállítanak egy kimenet, valamint a konstansok is változó nélküli függvények -- változók és állapotok természetszerűleg nincsenek, ahogyan hurkok sem. A program kívánt működését függvények egymásba ágyazásával lehet elérni.

a címlapról