Honosították a szoftvergazdálkodás ISO-szabványát
A Magyar Szabványügyi Testület magyar nemzeti szabványként is bevezette a szoftvergazdálkodás nemzetközi szabványát, a 2006-ban elfogadott ISO/IEC 19770-1 szabványt, amely egyébként az ITIL (IT Infrastructure Library) már viszonylag régóta kialakult ajánlása alapján született.
Slágertéma lehet
A szabvány honosításában is résztvevő, szoftvergazdálkodási tanácsadással foglalkozó IPR-Insights szerint egy átlagos magyar középvállalat mintegy 2000-2500 különböző alkalmazást is használhat, amelyek mögött nagyságrendileg 35-40 ezer különféle futtatható állomány található. Az évek során beszerzett szoftverlicencek darabszáma elérheti a több százat, a hozzájuk tartozó számlatételek darabszáma viszont már ezres nagyságrendre rúghat.
Az elmúlt években a szoftvergazdálkodás kiemelt szerepet kapott a vállalatoknál. Ennek talán legfőbb oka a BSA rendszeres kampányai mellett az, hogy a vállalkozások eszközállománya egyre növekvő mértékben tartalmaz szoftvereket: ma már nem különleges, ha a szoftverállomány értéke akár a háromszorosát is eléri a futtató hardver értékének. A szoftvergazdálkodás célja, hogy a felhasználó (szervezet) tisztában legyen az IT-rendszerein futó szoftverek licencének állapotával, hogy azok milyen mértékben felelnek meg a jogszabályoknak, és ahol szükséges, rámutasson a változtatás irányára.
Felesleges kiadásoktól óv meg
Az MSZ ISO/IEC 19770-1 szabvány olyan nemzetközileg elismert és iparági gyakorlaton alapuló folyamatokat ír le, amellyel az igen bonyolult és sok szakterületet -- vállalatirányítást, informatikát, pénzügyet és jogot -- érintő szoftvergazdálkodás hatékonyan és biztonságosan végezhető. A szabvány jelentősége abban rejlik, hogy alkalmazásával átláthatóbbá és pontosabbá válik a szoftvertelepítések, licencek nyilvántartása, valamint a kapcsolódó dokumentumok kezelése.
"A szabvány több területen 'mankót' jelent az ezt alkalmazó vállalat számára" -- mondta a HWSW-nek Zsoldos Sándor, az IPR-Insights Kft. ügyvezető igazgatója. "Egyrészt olyan nyilvántartásokat, folyamatokat és felelősségi köröket követel meg, amellyel a gyakorlatban kiküszöbölhető a nem megfelelő szoftverhasználat, másrészt éppen a helyes működés miatt a vállalat csak a számára valóban szükséges szoftvereket vásárolja meg, azaz jelentős megtakarításokat realizálhat."
Hatékony szoftvergazdálkodás segítségével kimutatható, hogy mely szoftverek szükségesek a szervezet működéséhez, azokból hány darab kell, illetve hogy az egyes szoftverekből melyik licencelési konstrukció a leginkább kedvező, ezáltal licencdíj, végső soron pedig költség takarítható meg. Egy amerikai nagyvállalatoknál 2007-ben végzett felmérés szerint a szoftverekre költött összegeknek akár 40 százaléka is felesleges kiadás lehet, ha a vállalatok nem jól tartják nyilván szoftvereiket.
A BSA támogatásával
A két évvel ezelőtt megjelent nemzetközi szabvány magyar nemzeti szabványként való bevezetése az MSZT, a BSA Magyarország és az IPR-Insights Kft. együttműködésének eredményeként jött létre. A szabvány magyar nyelvű fordítását az IPR-Insights készítette elő, a nemzeti szabvány kiadását pedig a BSA Magyarország támogatta, mint olyan kezdeményezést, amely elősegíti a felelős szoftvergazdálkodást, és amely kapcsolódik az illegális szoftverhasználat elleni tevékenységéhez.