Új VirtualBoxot és non-stop támogatást jelentett be a Sun
Megjelent a VirtualBox kliensvirtualizációs szoftver legújabb kiadása, melyhez a Sun Microsystems immár garantált támogatási csomagot is kínál. A VirtualBox 2.0 legfontosabb újítása, hogy mostantól 64 bites vendégrendszereket is támogat, valamint jelentősen növekedett a 10h mikroarchitektúrát alkalmazó AMD-chipeken mutatott és a SATA lemezműveleti teljesítménye egyaránt.
Számos újdonság
A VirtualBox 2.0 legfőbb újdonságai közé tartozik, hogy 64 bites gazdarendszereken immár 64 bites vendégeket, továbbá az AMD 10h mikroarchitektúrája által bevezetett úgynevezett nested paginget is támogatja, mely hardveres memóriavirtualizációt takar, így a virtuális gépek címtartományainak fizikai megfeleltetése a korábbiaknál sokkal gyorsabb, jelentősen növelve a virtualizációs teljesítményt. Az új kiadás egyúttal aszinkron SATA műveleteket is támogat, mely a lemezműveleti teljesítményt dobja meg jelentősen a Sun szerint. Ezeken kívül jelentős vizuális ráncfelvarráson is átesett a szoftver, host interface hálózati támogatás (a gazdarendszeren keresztül kommunikál kifelé, kvázi virtuális NAT) érkezett MacOS-hez, valamint immár a VHD képeket is ismeri.
A nyílt forráskódra épülő, multiplatform xVM VirtualBox 2.0 kiadása szabadon letölthető a Sun oldaláról bináris formájában és forrásként egyaránt. A vállalat idén februárban vásárolta fel a VirtualBoxot kifejlesztő német innoteket, frissen beindított virtualizációs törekvésének részeként. A VirtualBox azzal hívta fel magára a Sun figyelmét, hogy az egyik, ha nem a legnépszerűbb desktopvirtualizációs szoftver, eddig ugyanis több mint 6,5 millió alkalommal töltötték le. A letöltendő állomány kisebb, mint 20 megabájt, és könnyen, percek alatt telepíthető bármilyen modern x86-os asztali vagy hordozható számítógépre, melyen Windows, Linux, Mac OS vagy Solaris operációs rendszer fut. A VirtualBox a Windows 3.1-től a Vistáig terjedő verzióit a Linux 2.2, 2.4 és 2.6 kerneleit, a Solaris x86-ot, az OS/2-t, a Netware-t és a DOS-t képes operációs rendszerként befogadni.
A virtualizáció mögé kell a név
A szoftver mellé a Sun immár nagyvállalati szintű non-stop támogatást is kínál előfizetéses konstrukcióban, mely évi 30 dollárnál kezdődik, ugyanakkor nagyobb bevezetés esetén természetesen kedvezményhez lehet jutni a listaárból. A támogatási előfizetést közvetlenül az amerikai anyavállalattól online, vagy a magyarországi leányon keresztül is megvásárolhatják a hazai ügyfelek, akik főleg tesztelők, fejlesztők, a támogatást minden esetben az a Sun globális szervezete nyújtja számukra, mondta el a HWSW megkeresésére Polner Tamás marketing igazgató. Kliensoldali szoftver révén a VirtualBox a nagyobb IT-projektek megnyerésében bír jelentősége a Sun számára, hogy komplett, átfogó megoldást legyen képes kínálni, tette hozzá.
A vállalat tavaly októberben jelentette be saját hypervisora köré épülő szervervirtualizációs megoldását, az x86-os kiszolgálókra szánt xVM Servert. Az xVM Server a XenSource nyílt forráskódú hypervisor technológiájából és a Solaris 10 operációs rendszerből átvett megoldások egybegyúrásával született meg -- SPARC-on továbbra is az LDOM hypervisort alkalmazza a Sun. Az xVM Server azonban szerveroldali virtualizációs megoldásként, melyet Windows, Linux és Solaris vendégrendszerek fogadására készítenek fel fejlett felügyeleti (xVM Ops Center) és hibatűrő szolgáltatásokkal, kevésbé alkalmas desktopvirtualizációra, ez vezetett a VirtualBox megszerzéséhez.
A virtualizációs technikák bár nem számítanak újdonságnak, tömeges alkalmazásuk csak az elmúlt években indult meg, a pezsgés hatására pedig a meghatározó IT-szereplők is mozgolódni kezdtek, így az x86-ra összpontosító, és a területet vezető VMware után a Microsoft is mozgolódni kezdett saját fejlesztéseivel, miközben a Citrix felvásárolta a XenSource-t, a a napokban pedig a Red Hat jelentette be, hogy bekebelezi a linuxos kvm-et fejlesztő Qumranetet. A virtualizációs piac bizalmi alapon működik, derül ki az IDC egy nemrég publikált felméréséből, így a jövőben valószínűleg csak azok a megoldások maradnak talpon, melyek mögött nagy név áll.
Az IDC által megkérdezett 650 európai cég 82 százaléka használ VMware-t, a Microsoft-alapú megoldások részesedése egyelőre 13 százalék, azonban a Hyper-V hypervisor megjelenésével ez minden bizonnyal gyorsan növekedni fog a közeljövőben. A különféle Unixok által nyújtott virtualizációs megoldást, illetve más (pl. mainframe) technológiát a szervezetek 14 százaléka alkalmaz. A Linux nem népszerű virtualizációs platform, mindössze a felhasználók 3 százaléka épít rá. Az iSuppli adatai alapján az újonnan értékesített szerverek kevesebb mint 10 százaléka futtat virtuális gépeket.