Csőd előtt az amerikai internetrádiók
Megrogyva az internetes rádiókra kirótt jogdíjak megemelkedése alatt, úgy tűnik, a Pandora nevű online zenei szolgáltatás hamarosan feladni kényszerül tevékenységét. Az ismert szolgáltatás nem volt képes bevételeket termelni, a vállalat vezetője, Tim Westergren szerint így nem tudják majd a magasabb jogdíjakat befizetni.
A SoundExchange, a nem interaktív digitális zenei átvitelek (műhold, internet) jogdíjaiért felelős amerikai non-profit jogi szervezet, felajánlott egy lehetséges haladékot a tavaly júliusban bejelentett emelés elhalasztására, de utólag kiderült, hogy ez csupán egy csel volt, annak érdekében, hogy ráerőltessék a rádiókra a DRM (Digital Right Management) védelem használatát. Végeredményben a SoundExchange képes volt végigvinni a masszív áremelést az internetes rádióállomások kárára, ami minden egyes dalra, hallgatónkénti díjat szabott meg. Tovább rontja a helyzetet, hogy az új rendszer nem csak sokkal bonyolultabb, de valóban lényegesen drágább is: a nagyobb csatornák 2010 után például 2,91 amerikai centbe (körülbelül 5 Ft) kerül minden egyes hallgató óránként. Ez jóval nagyobb összeg, mint a műholdas csatornák számára megállapított 1,6 cent (2,4 Ft). A webes csatornáknak egyelőre még nem kell ilyen formán fizetniük, de az óra ketyeg.
A Pandora, mellette több hasonló szolgáltató és a felhasználói közösségek is több ízben könyörögtek, kérlelték a SoundExchange-t és a politikusokat, hogy állítsák le ezt a folyamatot, de semmi nem történt. A Washington Post szerint Howard. L Bernan képviselő ugyan megpróbált egy utolsó mentsvárként egy megállapodást összehozni, amivel csökkenthető lenne a fizetendő jogdíj, de az álláspontok nem találkoztak. Sőt Berman azt mondta, hogy "Ha a tárgyalások nem gyorsulnak fel drámaian, akkor én kiszállok a folyamatból."
Amennyiben valóban ez utóbbi történik és nem születik újabb megegyezés, akkor a Pandora a 2008-ra tervezett éves bevételének 70 százalékát kell majd befizetnie a SoundExchange-nek jogdíj formájában. Ez összesen 25 millió dollárt jelent. A cég vezetője úgy érzi, hogy nem születik majd Washingtonban megoldás a gondjaikra -- mivel csak pénzpazarlás lesz bármi, amit csinálnak, ezért inkább lehúzzák a redőnyt.
A SoundExchange szerint a Pandora-hoz hasonló rádióknak magasabb profitrátával és nagyobb értékkel kellene rendelkezniük, mint a többieknek, hiszen felhasználóiknak végtelen számú dalt képesek sugározni. Ez a dinamikus képesség állítja szembe a tradicionális rádiókat velük, sőt még a műholdas rádiókat is, akik egy adott számot sugároznak egy adott pillanatban. A SoundExchange emellett azt is állítja, hogy az internetes rádiócsatornák elméletben képesek lennének nagyban növelni a bevételeiket és profitképessé válni, hiszen többféle lehetőség is nyitott számukra a bevétel termelésre.
Ez a szinte katonai szigor a jogvédő szervezet részéről kétségtelenül megroppantja az amerikai internetes rádiókat, melyeknek alapvető koncepciójuk az ingyenesség, illetve az extra funkciókért elkért viszonylag alacsony díj. Ráadásul amíg a legtöbb szolgáltatás hirdetésekkel pakolja tele az oldalait, addig a Pandora által adott asztali kliens, illetve az USA-ban nagyon népszerű iPhone-re készült alkalmazás erre sem nyújt megoldást. Az egyébként egy jó ideje már csak az Egyesült Államokban elérhető Pandora így több millió felhasználót szolgál ki ingyen, anélkül, hogy a hallgatóságnak bármilyen reklámmal szembesülnie kéne.
Habár a megemelt jogdíjak valóban komoly fejtörést okoznak ennek a gyenge piacnak, az is belátható, hogy az üzleti modelljük hosszútávon nem működőképes. Nagyon sok ilyen projekt indult el úgy, hogy "csak csináljuk meg, aztán majd kitaláljuk miből lesz nyereséges". Végül nem lett az. A Pandora mellett a másik szignifikáns példa, a brit székhelyű last.fm ezen a problémán túllendülve úgy tűnik, hogy képes a fejlődésre, a hirdetések és az extra funkciókat elérhetővé tévő előfizetések díjai és egyéb eKereskedelmi lehetőségek pedigha komoly profitot nem, de túlélést mindenképp biztosítanak a szolgáltatásnak.