Afrikát mérgezi a Nyugat elektronikai szemete
Ázsia után Nyugat-Afrika válhat a fejlett világ szemeteskukájává a Greenpeace szerint. Az elektronikai hulladékokat a szegény és elmaradott országokban megdöbbentő körülmények között hasznosítják újra, kivonva belőlük a fémeket, amit újraértékesítenek.
Ázsia helyett Afrika a célpont
A konzumer elektronikai eszközök életciklusának rövidülésével és az ezek iránt egyre növekvő igény miatt riasztó mértékben megugrott az elmúlt években az elektronikai hulladék mennyisége, melynek nagy része a harmadik világbeli országokban köt ki. A szemét jó része mérgező higanyt és ólmot tartalmaz, illetve további fémeket, mint a réz vagy az alumínium, melyeket a szétszerelés, olvasztás után újraértékesítenek.
Kína és India után már a nyugat-afrikai Ghánában is komoly méreteket ölt az elektronikai hulladékszétszerelő üzlet, az igazi probléma viszont az, hogy ezt többnyire mindenféle védőfelszerelés nélkül, képzetlen munkások végzik, illetve nagyon gyakran fiatal, akár 5 éves gyermekeket is munkába állítanak. A nyomtatott áramköri lemezek és egyéb alkatrészek szétolvasztásakor a nehézfémek és műanyagok felszabaduló gőzei komoly egészségkárosodáshoz, huzamosabb ideig végezve a munkát pedig biztos halálhoz vezetnek, ami a megbízókat és a nyugati világot úgy tűnik, kevéssé sem érdekli.
A Greenpeace által begyűjtött minták többsége az egészségügyi határértékhez képest százszoros mennyiségű ólmot, illetve az újrafelhasználási eljárás során képződött mérgező kemikáliákat tartalmazott, például dioxin klorotént. Ezek anyagok elsősorban az agyat, légutakat, tüdőt és az idegrendszert károsítják.
Sok a szemét
Hogy kerül az iPod Ghánába?
Philips, Canon, Dell, Microsoft, Nokia, Siemens, Sony és egyéb más márkák eszközei kerülnek tömegesen az érintett országokba. Többnyire konténerekben érkeznek a számítógépek, televíziók, monitorok, amiket használtcikként szállítanak át a határon. A címke viszont messze nem fedi a valóságot, hiszen a készülékek szinte kivétel nélkül sérült, nem javítható, működésképtelen darabok. A környezetvédő szervezet vizsgálatai szerint a csomagok pedig többségében az USA-ból, Németországból, Koreából. Svájcból, illetve Hollandiából érkeznek. A trükköt a feladás helyén is be kell vetni, hiszen az Európai Unió törvényei szerint az elektronikus hulladék exportja szigorúan tilos. A kiskapu viszont nyitva van, hiszen az elavult elektronikai eszközök kivitele és továbbhasznosítása viszont teljesen legális, azt pedig senki nem fogja ellenőrizni, hogy a kamionszám érkező gépek működnek-e egyáltalán.
Mivel a működőképes számítógépek és mobiltelefonok nagyon is jól jönnek a szegény országokban, ezért ennek a lehetőségét nem lehet megtagadni tőlük. A hulladékkal viszont jóval többet ártanak maguknak, mint amennyi profitjuk keletkezik a fémek újraeladásából. Nem csak az emberek egészségét, de a környezetet is erősen károsítják a fémek kinyerése során. A levegő mellett a természetes vizeket és a földet is komolyan megmérgezi a hihetetlen mennyiségű e-szemét.
A Greenpeace természetesen folyamatosan próbál nyomást gyakorolni a legnagyobb gyártókra, és arra próbálja rávenni őket, hogy a termékeikért vállaljanak felelősséget egészen a folyamat végéig és ne csak az eladás pillanatáig vagy a garancia leteltéig. Másrészt pedig a gyártóknak a felelőssége, hogy ne használjanak mérgező anyagokat a készülékeikben, hanem helyettesítsék azokat ártalmatlan és könnyen újrahasznosítható anyagokkal. Csak az Egyesült Államok lakosai 3 milliárd elektronikai eszköz tulajdonosai, s egy régebbi katódsugárcsöves kijelző önmagában 1-2 kg ólmot, egy LCD-kijelző pedig veszélyesen sok higanyt tartalmazhat.
Nincs igazán zöld cég
Egyes cégek már elkezdtek lépéseket tenni, amivel a globális helyzeten alig, saját presztízsükön annál inkább tudnak javítani. A tengerentúlon a Sony után az LG is igyekszik rendbetenni a dolgokat és lehetővé tenni a vásárlóiknak, hogy a régi készülékeket megfelelő módon helyezhessék el. Az LG egyelőre idén államonként egy gyűjtőtelepet szeretne létesíteni az amerikaiak kiszolgálására. A Greenpeace egy idén tavasszal készült értékelése szerint a legtöbbet a Samsung és a Toshiba tesz meg a környezet megóvásáért, míg a leggyalázatosabb a Nintendo, a Philips, a Panasonic, a Microsoft és a Sharp hozzáállása.
Nincs teljesen zöld cég
Az Európai Unió is igyekszik természetesen foglalkozni a kérdéssel, ezért is hozta létre a nagyon szigorú feltételekhez kötött "ECO flower" címkét, amit olyan termékek kaphatnak meg, melyeknek gyártói a lehetőségekhez mérten mindent megtesznek a környezet megóvásáért.