Novell azonosságkezelési rendszer a Magyar Telekomnál
A Novell személyazonosság- és hozzáféréskezelési megoldását vezette be a Magyar Telekom. A legnagyobb hazai távközlési szolgáltatónál a 2007-ben elindított szervezeti átalakulással, a T-Com, a T-Online, a T-Mobile, a T-Systems és az Emitel összeolvadásával együtt kezdődött meg a korábbi elszigetelt jogosultságkezelési rendszerek konszolidációja.
A határidők igen szűkösek voltak, a szállítót 2007 szeptemberében választották ki, az éles rendszer pedig 2008. január 1-én már üzembe is állt. A feszített tempó mellett nemigen volt lehetőség tesztelésre, pilot projektre és oktatásra, ráadásul nem volt B-terv sem, az év első napján az új jogosultség- és hozzáféréskezelési rendszernek úgy kellett elindulnia, hogy kiállja a szervezeti átalakulással valamint az évkezdéssel járó rohamot.
Bővülő piac |
A Forrester szerint 2007-ben az azonosságkezelési megoldások és a hozzájuk kapcsolódó konzultációs és egyéb szolgáltatások piaca 2,6 milliárd dollár volt, de 2014-re 12,3 milliárd dollárt tesz ki. A Novell IDM megoldásokból származó bevétele az április 30-án véget ért pénzügyi negyedévben 27 millió dollár volt, ami éves szinten 13 százalékos növekedést jelent. |
Szittya Tamás, a Novell hazai leányvállalatának vezetője elmondta, cége az IDC 2006-os adatai szerint a hazai személyazonosság-kezelési piacon 33 százalékos részesedéssel az első helyen állt. A Novell IDM megoldásának legnagyobb hazai felhasználói közé tartozik a Magyar Telekom mellett az Országos Rendőrfőkapirányság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala is. Magyarországon Novell személyazonosság-kezelési rendszerek összesen mintegy 100 ezer felhasználót szolgálnak ki -- mondta el Szittya.
A Magyar Telekomnál a Novell IDM rendszere több mint 10 ezer felhasználót és 300 informatikai rendszert szolgál ki, 14 ezer féle jogosultságot tartanak benne nyilván, az összes jogosultságok száma pedig meghaladja a 150 ezret. Az éles indulással a projekt még nem fejeződött be, jelenleg is folynak fejlesztések, illetve az archiktektúra konszolidációja (pl. interfészek portolása), majd ezután következik a jogosultság-adminisztráció automarizálása, amelytők a helpdesk-hívások csökkenését és a rendszergazdák hatékonyabb munkvégzését, végső soron pedig kézzelfogható költségmegtakarítást vár a Magyar Telekom.