Kipróbáltuk: HTC Touch Diamond, a csiszolatlan gyémánt

[HWSW] A HTC neve a legtöbb vevő számára ismeretlenül cseng itthon, pedig a nem éppen apró tajvani cég a windowsos okostelefonok egyik úttörőjének számít, méghozzá sikeres úttörőjének. Termékeit rengeteg szolgáltató forgalmazza saját márkanév alatt, de az ínyencek körében is letette már névjegyét a saját neve alatt forgalomba hozott érintőképernyős Touch családdal. A família legújabb tagját, a Touch Diamondot próbáltuk ki néhány nap erejéig, és vegyes érzésekkel váltunk meg tőle.

Megnyerő

A Diamond legerősebb jellemzője az esztétikum, avagy modern (és többnyire helytelenül leegyszerűsített értelemben használt) kifejezéssel élve a design. Ez a megállapítás nemcsak a szükségszerűen a külsőségekre koncentráló első találkozáskor igaz, hanem a készülék használata közben is. Felesleges kutatni barokkos jelzők után, vagy metaforákat fűzni, a Diamond egyszerűen szép, méghozzá egyszerre elegánsan és divatosan szép: sikeresen ötvözi a letisztult minimalizmust és az extravaganciát, melyet nem kis részben a gyémánt struktúrájára emlékeztető szögletes motívumok érnek el a hátlapon. Az eleganciát erősítik a Diamond kecses méretei és alacsony tömege is.

A készülék azonnal eladja magát. Az új TouchFLO 3D felület teljes vizuális összhangban van a fizikai burokkal. A 2,8 hüvelykes, VGA (480x640) felbontású panel kristálytiszta képet ad, színei élénkek, kontrasztosak. A panel alatt négy gomb látható síkba rendezve, és középen egy, melynek szélein valójában négy iránygomb is található, valamint a gomb érintésérzékeny, és érzékeli ujjunk körirányú mozgását is. A telefon bal élén kapott helyet a hangerőszabályzó, melynek nyomkodása szintén külön élményt nyújt elsőre: mindegy egyes fokozata más hangmagasságban szólal meg, mintha egy xilofonon játszanánk. A stylus rögzítése szintén stílusos, ugyanis mágnes vonzza be a helyére, így belövi magát az utolsó centiméteren.

A TouchFLO 3D felület a Windows Mobile 6.1 platformon fut, felette, de nem teljesen eltakarva azt, a gyakorlatilag kéziszámítógépes rendszer nagy részét a megszokott Start menün keresztül érhetjük el. Visszatérve a TouchFLO-ra, kilenc menüponttal bír a kijelző alsó részén vízszintes elrendezésben, ahol egy kézben tartva hüvelykujjunkkal kényelmesen és gyorsan, gyakorlást követően pedig pontosan tudunk navigálni. A menükből a telefonálást, SMS/MMS-ezést, e-mailezést, webböngészést, fotókat és videókat, zenéket, időjárást, a legfontosabb beállításokat, és a programok gyorsindítási menüjét érhetjük el -- praktikusan mindent, amire gyakran szükségünk lehet.

Az egyes menüpontok külön-külön is simogatják a szemet, a rendkívüli minőségű panel miatt a fotókkal ellátott kapcsolataink, a képek, a zenealbumok borítója vagy az aktuális időjárást szimbolizáló grafika lenyűgözően látványosak. A menükön belüli függőleges navigáláskor az ujjunk elhúzásával tudunk görgetni, pontosabban tudjuk görgetni a felületet az ujjunk alatt, mintha megfognánk: ha lefelé akarunk lépni, akkor lentről felfelé kell gyorsan végighúzni az ujjunkat. A TouchFLO képes érzékelni a húzás sebességét, és a felületnek mintha lenne lendülete: egy hosszabb zenelistát eszeveszett sebességgel lehet pörgetni így, majd a vélt helyen az ujjunk érintésével gyorsan elkapni, vagyis megállítani.

Látványos

A szépen animált TouchFLO használata megszokást és gyakorlást igényel, és szó szerint igényli: amennyiben "rosszul" kezeljük, és össze-vissza kezdjük el nyomkodni, huzigálni az ujjunkat, úgy gyakorlatilag megbolondul az egész: hosszú másodpercekkel később teljesen mást fog csinálni, mint eredetileg akartunk.

Ez a menük közötti navigációnál például azt jelenti, hogy az aktív menüpontnál megragadva az irányítást érintéssel vízszintes simítással haladunk balra vagy jobbra, és nem próbálunk meg gyors áthúzó mozdulatokkal, sem nyomkodással pozicionálni. A menükön belül függőleges vezérlésnél pedig legtöbbször a görgetés és kattintás összetévesztése jelent majd okot a bosszankodásra. Nem túl intuitív, talán hiba is, hogy a zeneszámok lejátszásakor már nem érvényesek a függőleges navigációnál megszokott mozdulatok, ha előre akarunk léptetni, akkor lefelé kell húzni az ujjunk, nem felfelé, ha vissza, akkor pedig felfelé.

Használati szempontból a Diamond egyértelműen legnagyobb értéke az LCD-panele, mely leginkább böngészéskor és képanyag fogyasztásakor mutatkozik meg. A nagyfelbontású kijelző és Opera 9.5 segítségével HSDPA-n vagy Wi-Fin böngészhetjük a webet, a böngésző a legtöbb esetben nagyon okosan betördeli zoomoláskor az oldalakat, igazítja a látható szöveg szélességét és nagyságát az optimális olvashatósághoz. Az orientáció lehet álló és fekvő is, ugyanis a Diamond beépített mozgásérzékelőivel képes állítani a képet, az Opera pedig természetesen újratördeli a tartalmat -- ez a funkció nem mindig sebészi pontosságú, de többnyire beválik.

Készüljünk fel ugyanakkor arra, hogy a renderelés nem éppen villámgyors, hiába a szélessávú csatlakozás, és a zoomolgatással együtt hosszabb időn keresztül már inkább fárasztó élmény. Ahogyan minden mobil esetében, feltétlenül érdemes a gyakran látogatott oldalainkat lekönyvjelzőzni, melyeket így aztán sokkal kényelmesebben érhetünk el a böngészési főmenüből. A Diamond külön YouTube klienssel is rendelkezik, az Operával a normál YouTube.com oldalon nem tudjuk lejátszani a videókat -- ergo más videomegosztókét sem. A YouTube-kliens felülete rendkívül jól kezelhető, és egy gyors adatkapcsolattal hamar betöltődnek a videók. A kijelző méretéből és felbontásából fakadóan képek és videók nézegetésére is a lehető legalkalmasabb, amennyire csak méretei lehetővé teszik.

Érdemes szót ejteni az SMS/MMS üzenetek szervezéséről is, ugyanis a telefon a Gmailhez hasonlóan szálba szervezi azokat, így ha válaszolunk, akkor láthatjuk az előző üzenetváltásokat is. A szövegbevitelhez többféle módot választhatunk, így mindenki megtalálhatja a magának szimpatikusat: ujjal is pötyöghető normál telefon, kompakt QWERTY, vagy teljes QWERTY virtuális billentyűzetek T9 prediktív lehetőséggel (csak angol), írott betű- és szófelismerés stylussal, mely meglepően pontosan működik. A navigációt és gombnyomkodást intuitívan segíti, ha bekapcsoljuk az érintést kísérő kattogást.

Bosszantó

Hogy miért is írtuk akkor az elején, hogy vegyes érzésekkel zártuk a Diamonddal eltöltött néhány napot? A készülék ugyanis nagyjából azt a válaszképességet nyújtja, mint egy PC: mobilos mércével sokszor zavaróan lassú, például egy SMS megválaszolásakor, de főként több program párhuzamos futtatásakor. Bár a TouchFLO felület jó, csak egy kezdeményezésnek tekinthető végeredményben, mivel a felület többi része, a többi alkalmazás már teljesen máshogyan néz ki, használatukhoz pedig elő kell venni a stylust. Sokan valószínűleg messzire hajítanák a készüléket akkor is, mikor először szembesülnek azzal, hogy a virtuális billentyűzet néha kitakarja a szövegbeviteli mezőt.

A Touch Diamondot nem véletlenül sorolják sokan az okostelefonok helyett a multimédiás kéziszámítógépek közé, mely fejlett kommunikációs képességekkel bír. Aki intenzív kommunikációra akarná használni, kérjük, ne tegye: a készülék körülményes és lassú kezelésétől kiütések fogják borítani egy idő után, a kevésbé higgadtakat pedig a mentő viszi majd el, mikor a reggel teljesen feltöltött akkumulátor valamikor délután végleg megadja magát. Ráadásul a Touch Diamond nem viccel, az akkumlemerülésre figyelmeztetést gyorsan követi a tényleges kimerülés, nem úgy, mint a legtöbb készüléknél, ahol még jó ideig elpötyöghet az ember. Nem csoda egyébként a gyenge akkuidő: nagyjából ugyanakkora kapacitású, 3,3 wattórás akkuja van a Diamondnak, mint egy W810i-nek.

Multimédiás készüléknek sem tökéletes sajnos a Diamond. Méreteiből fakadóan az autófókuszos, optikai zoom nélküli fényképezőgép a mai mezőnyben már kimondottan gyengének számít, leginkább a megfelelő optika hiányából fakadóan: a közeli tárgyak is sokszor mosottak, a képeknek nincs mélységük, a világos részek kiégnek, a sötétek gyengén látszanak. A hátsó, 3,2 megapixelese érzékelő mellett elöl is található egy kamera videotelefonáláshoz.

Ha ez nen is nyomós indok ellene, akkor az már biztosan az, hogy a hozzá adott mini USB-s fülhallgatóval a zenei élmény bőven hagy kívánni valót maga után, és kedvenc fülesünkhöz USB-s adaptert kell vásárolnunk. Zavaró volt az a hiba is, hogy a hangszínszabályzó használatakor sokszor hibásan, tompán szólt a zene, ilyenkor ki kellett kapcsolni az equalizert, majd vissza, hogy visszakapjuk a hangzást.

A gyenge hangzáson egy jobb fülessel még lehet segíteni, azon viszont nem, hogy nincs memóriakártya számára foglalat a készüléken, vagyis a beépített 4 gigabájtos tár a maximum. Hogy ez sok vagy kevés, azt döntse el mindenki maga, de a nagy zene-, video- és filmfogyasztók biztosan hamar kifutnak a helyből. Hiába van GPS is a Diamondban, az itthon kedvelt iGót jogtisztán nem tudjuk feltelepíteni, hiszen memóriakártyán árulják. Sovány vigasz nyújthat, hogy a kábeles és a bluetooth-os másolás egyaránt gyors, ha indulás előtt van még 10 percünk, jópár albumot vagy több órányi videót is rátölthetünk a Diamondra. Nem érezzük túlzottan jelentősnek, de meg kell említenünk, hogy ha böngészéssel, videózással, táblázatkezeléssel terheljük a készüléket, hátul egy idő után elkezd melegedni.

Konklúzió

De mi a verdikt? A HTC Touch Diamond egyszerre lenyűgöző és bosszantó, egy multimédiás luxuskészülék a szó pozitív és cinikus értelémben egyaránt. Megjelenése, kijelzője és TouchFLO 3D felülete és 130 ezer forintos árcédulája egyaránt kiemeli a mezőnyből, ahogyan ennyi pénzért ilyen rövid akkumulátoridőt, nehézkes kezelhetőséget és gyenge hangminőséget sem kapunk máshol. Az viszont biztos, hogy mindenki észre fogja venni, és meg akarja majd nézni, ha meglátják a kezünkben, vagy az egy asztalon fekve. A HTC munkáját stílusból csillagos ötösre értékeljük, már a dobozán is látszik, hogy itt valami extra dologról van szó.

Egy alapvetően a fogyasztói piacra, nem pedig munkára szánt terméknél mindig is kulcskérdés az, hogy "mennyit ér meg". A HTC Touch Diamond esetében nem vállalkoznánk ennek megválaszolására, ezt mindenki döntse el a saját pénztárcája és preferenciái alapján. A készülék mindenre képes gyakorlatilag, de ne várjuk el tőle, hogy meg is tegye. A fejlesztési irány jó, csak a kirakó még nem állt össze -- gyenge szóviccel élve, tovább kell csiszolni ezt a gyémántot.

Véleménye van?

• Szóljon hozzá a fórumban
• írjon szerkesztőségünknek!