Korábban valószínűleg kartellezett az ATI és az NVIDIA
Bár a többi iparághoz képest gyors fejlesztési ütem azt a benyomást alakíthatta ki az IT-iparról, hogy szorongató verseny uralja, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DoJ, Department of Justice) valójában hosszú ideje folyamatosan nyomoz több területen is -- köztük az AMD és az NVIDIA ellen a grafikus chipek piacán. A büntetőjogi ügy mellett polgári peres szálak is futnak, és nemrég egy levél is felszínre került, melyet a két cég felsővezetői váltottak.
Látványos
A DoJ 2006 végén küldte meg idézéseit az AMD-nek és az NVIDA-nak a grafikus chipek és kártyák piacán folytatott trösztellenes vizsgálata kapcsán. A minisztérium nem aprózta el, az NVIDIA szóvivője szerint egészen a '90-es évek végéig visszamenőleg kértek be dokumentumokat többek közt árazásokkal és értékesítési szerződésekkel kapcsolatban. A gyanú szerint az addigra az AMD tulajdonába került ATI és az NVIDIA korábban összejátszottak, hogy csökkentsék a versenyt a grafikus chipek piacán, elsősorban árkartellel. A hivatal nyomozása továbbra is folyamatban van, egyelőre vádemelés vagy büntetőítélet nélkül. A bizonyítékgyűjtés és jogi procedúrák lassú volta miatt jellemzően csak az illegális tevékenységet évekkel követően születnek meg az ítéletek.
Azóta azonban több polgári peres ügy is kibontakozott, nagyrészt a DoJ vizsgálataira ráépülve -- a felperesek közt magánszemélyek és kisebb számítástechnikai cégek is találhatóak. A polgári vád szerint az AMD/ATI és az NVIDIA titkos találkozókon egyeztek meg arról, hogy csökkentik a versenyt a nyereségesség fokozása érdekében, aminek részeként nemcsak az árakat, hanem a termékeik piacra dobását is összehangolták, mégpedig sikerrel.
A vádat a felperesek piaci adatokra alapozzák: a feltételezett összejátszás előtti, az összejátszás alatti, majd utáni piaci árakkal és termékindítási időpontokkal érvelnek. A vádirat szerint ezen időszakok határozottan elkülöníthetőek egymástól: az ATI és az NVIDIA éles versenyt folytatott a az újabb és újabb fejlesztések piacra dobásában és az árak meghatározásában, ami látványos különbségekhez vezetett. Ezek a különbségek aztán hirtelen eltűntek, állítják a felperesek, a termékbemutatások és árak is szinkronba kerültek -- majd a DoJ idézéseit követően ismét visszatért a piac a régi kerékvágásba.
A vád jól megalapozottnak tűnik: a feltételezett időszakban, 2003-tól 2006 végéig nem kevesebb mint tizenegy olyan alkalom volt, mikor a két vállalat azonos áron, legtöbbször néhány nap különbséggel indította útjára adott szegmensbe szánt termékeit. Az ezt megelőző hat évben egyik sem volt jellemző, az árkülönbség átlagosan 117 dollárra rúgott az amerikai piacon, és fél-egy éves eltérések voltak a piaci premierekben. A összejátszás kezdete ez alapján a GeForce FX 5600 és Radeon 9600 megjelenésére tehető, és a GeForce 8800 GTX piacra kerülésével ért véget -- ennek eredményét tudjuk, az NVIDIA letarolta az asztali és professzionális piacot, és nagyjából a bővítőkártyás piaci volumen 66 százalékát szerezte meg, de teljesítményéhes területeken ez a mutató 80-90 százalék fölé is szökött.
A feszített verseny időszakát követően az AMD és NVIDIA 2003 tavaszára lelassított, és egymáshoz igazították új fejlesztéseiket -- szó szerint bevárva egymást. Így például az NVIDIA 2003 októberében elhalasztotta az NV40 kódnevű chip bemutatását, és az ATI is közölte, hogy késik az R400, aztán 2004-ben alig néhány hét különbséggel azonos áron jelent meg mindkét termék. A vádirat továbbá azt állítja, a két vállalat felsővezetői szakmai rendezvényeket használtak fel arra, köztük például a Game Developers Conference-t, hogy titokban találkozni tudjanak kartelljük összehangolása céljából.
Közérdekű?
A polgári peres szál egy fordulópontjához érkezett, ugyanis most arról folyik a vita a bíróság előtt, hogy úgynevezett közérdekű csoportos keresetté nyilvánítsák-e, vagy sem. Az amerikai jogrendben class actionnek nevezett perek anélkül képviselik az összes sértettet, hogy ezt azok külön igényelték volna, és kártérítés megítélésekor automatikusan jogosulttá válnak rá. Az eset pikantériája, hogy amennyiben class actionné nyilvánítják az ügyet, és a felpereseknek adnak végül igazat, úgy az olyan vevők is kártérítést vehetnek fel, mint a HP vagy a Dell, melyek hatalmas mennyiségben vásároltak, így akár több százmillió dollárra is igényt tarthatnak.
Eddig több millió oldalnyi dokumentumot tártak fel a vállalatoktól, melyek közül egy július elsejei meghallgatáson felolvastak egy levelet. A 2002-es keltezésű levelet az NVIDIA marketingért felelős alelnöke, Dan Vivoli intézte az azóta kilépett David Orton ATI-vezérnek. "Tényleg úgy gondolom, együtt kellene dolgoznunk a marketing fronton. Ahogyan már beszéltünk róla, habár versenytársak vagyunk, közös célunk, hogy kategóriánkat egy jól pozicionált, megbecsült játéktérré alakítsuk. Az 5 és 8 dolláros részvények a megbecsülés hiányának eredménye". William Alsup, Kalifornia állam kerületi bírája szerint ez a levél nem túl jó kicsengésű a védelem számára, ugyanakkor kétségtelenül többféleképpen értelmezhető, hiszen Vivoli utalhatott akár a PC-játékipar egészének népszerűsítésére is.
Hogy az ATI és az NVIDIA valóban összejátszottak-e a múltban, a bíróságok és a DoJ eldöntik, az azonban bizonyosnak látszik, hogy jelenleg semmi ilyesmiről nincsen szó a két vállalat közt, amire leginkább az AMD Radeon HD 4800 sorozat létezése, és az NVIDIA pánikszerű leárazása és kényszerű profitfigyelmeztetései a legjobb bizonyítékok. A DoJ korábban kartellt állapított meg a DRAM-iparban, amiért 731 millió dollár bírságot szabott ki, és több vezetőt is börtönbüntetésre ítélt. Jelenleg a NAND-flash és a TFT-LCD iparban is vizsgálatokat folytat.