Az Intel grafikus chipjeit ekézi az NVIDIA - mert fél
Mint arról múlt héten lapunk is beszámolt, az Intel végre elkészítette DirectX 10 támogatást biztosító driverét integrált grafikus processzoraihoz, melyek közel két éve jelentek meg a piacon. Az NVIDIA nem hagyta ki az alkalmat, hogy az Intel chipjeinek grafikus teljesítményén köszörülje a nyelvét, sőt jövőbeni terveiket firtassa, ami jól jelzi egyúttal a két vállalat között növekvő feszültséget.
Az Intel DirectX 10 bejelentését követően az NVIDIA nagy erőkkel kezdte el támadni a processzorgyártó óriást, azzal vádolva, hogy félrevezeti a vásárlókat, és a DirectX 10 támogatás nem több, mint PowerPoint bemutató. A grafikus chipeket tervező cég fogta, és letesztelte a kiadott driverrel az Intel G35 chipsetjét, egy 2,33 gigahertzes Core 2 Duo (Conroe) és 2 gigabájt memória társaságában, és szétküldte a médiának az eredményeket, melyek 1024-es és 800-as felbontásban, élsimítás nélkül is rendre 10 fps-nél kevesebbet értek el (másodpercenkénti képfrissítések száma) a Call of Juarez, Crysis, vagy a Company Of Heroes alatt, vagyis használhatatlanul lassúnak bizonyultak.
Az NVIDIA ugyanakkor nem érte be ennyivel, és az Intel jövőbeni ígéreteit is célba vette. Paul Otellini, az Intel elnök-vezérigazgatója szerint 2010-re a 965-os chipset teljesítményének tízszeresét fogja produkálni az akkori integrált grafika. Az NVIDIA által kommunikált extrapoláció alapján ez azt jelenti, hogy az előbb említett játékok addigra érik el a játszhatóság határát, miközben az akkori új játékok sokkal magasabb követelményeket fogalmaznak majd meg.
Bár az NVIDIA láthatóan igyekezett az elfogadhatóság határain belül a lehető legrosszabb színben feltüntetni az Intel integrál grafikus megoldásait (szándékosan alacsony órajelű processzorok), azok valóban nem alkalmasak modern, intenzív 3D grafikájú alkalmazások futtatására. De miért foglalkozik akkor a történelmi rekordokat döntögető NVIDIA az Intellel? -- merül fel a kérdés.
A válasz a nagyon is közeli jövőben keresendő, ahol az NVIDIA mozgástere egyre szűkül, ahogyan az Intel és az AMD egyre inkább a számítógéprendszerek platformosítása felé halad, vagyis a felé, hogy azokba a processzor mellé saját chipsetet, grafikus chipet szállítsanak. Ahogyan a chipsetpiacon marginalizálódtak az olyan valaha jelentős súllyal bíró vállalatok, mint a VIA vagy a SiS, úgy ugyanez a veszély fenyegeti hosszú távon az NVIDIA-t. Volumen alapján már ma az Intel a legnagyobb grafikus szállító chipsetjeinek köszönhetően -- a notebookok több mint felében például már ma is Intel grafika található, a jelenlegi gyenge 3D-teljesítmény ellenére.
Az AMD az ATI Technologies felvásárlásával tett szert nagyteljesítményű grafikus chipek fejlesztésére, melyek ugyan gondokkal küszködtek az utóbbi időben, de stratégiailag nem lehet arra alapozni, hogy ez örökké így is marad, míg az Intel már nyilvánosan is elismerte, hogy nagyteljesítményű vizualizációs architektúra fejlesztései folynak, Larrabee kódnéven. Ironikus módon a Larrabee megszületését részben az NVIDIA fejlesztési iránya magyarázza, mely a processzorok dominanciáját ásná alá a jövőben -- a grafikus processzorok az évek folyamán egyre rugalmasabbá, könnyebben programozhatóvá váltak, így már bizonyos nem grafikus területeken is bevethetőek a számításokat gyorsító processzorként.
[+] Larrabee, az Intel vizualizációs processzora
Kommunikációja alapján az NVIDIA nagyon is élesen érzékeli a számára fenyegető trendeket, melyek jelenleg domináns piaci pozícióját alapjaiban rengetik meg. A március elején felröppent pletyka, mely szerint a VIA felvásárlásáról vagy egy esetleges összeolvadásról tárgyal az NVIDIA, ésszerűnek és megalapozottnak tűnik. Ezzel a vállalat középtávon, a következő évtized elejére gyakorlatilag az Intel és az AMD egyenrangú versenytársává válhatna, amennyiben biztosítaná a tőkehiányos VIA processzortervező csapatai számára a megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokat -- a PC-piac mobilitás felé tolódása ráadásul kedvez is a VIA kompetenciájának.