Magyarország digitális felkészültsége közepes

[HWSW] Enyhén javult Magyarország infokommunikációs felkészültsége, amivel továbbra is a világ középmezőnyéhez tartozik, és régiónkban is hasonló helyezést foglal el -- állapítja meg az Economist és az IBM közösen elkészített tanulmánya. A legfrissebb adatokból kiderül, hogy az országok közötti különbségek némileg csökkentek, miközben egyes fejlett országok pontszámai csökkenést mutattak.

Élen az Egyesült Államok, Dánia visszaesett

Az élmezőny
Ország	Pontszám
Amerikai Egyesült Államok	8,95
Hong Kong	8,91
Svédország	8,85
Ausztrália	8,83
Dánia	8,83
Szingapúr	8,74
Hollandia	8,74
Egyesült Királyság	8,68
Svájc	8,67
Ausztria	8,63

Az Economist Intelligence Unit és az IBM együttműködésével publikált E-readiness jelentés a világ 70 országára terjed ki jelenleg, és igyekszik megragadni az egyes államok helyzetét az infokommunikációs technológiák (ICT) megléte és azok használata terén. A 2000 óta évente elkészített tanulmány 7 kategória súlyozása alapján igyekszik megállapítani egy ország helyzetét. A kutatás rávilágít, hogy bár a világ ICT-felkészültsége évről évre javulóban van, az elért eredményeket nem lehet készpénznek venni, és folyamatos beruházásokat igényel az üzleti, és odafigyelést a politikai szereplők részéről.

A listát idén az Egyesült Államok vezeti, mely 10 pontból 8,95-öt ért el, ezzel megelőzte az ötödik helyre visszaesett Dániát, melynek ICT-felkészültsége halványan romlott az elmúlt egy év során, legalábbis a kutatás szerint, Finnországgal egyetemben, mely a 10-ről a 13. helyre csúszott vissza. A jelentés szerint ezt az ICT-re fordított kiadások csökkenése, valamint a "digitális csatornák" (elektronikus kommunikáció, kereskedelem, kormányzat, szórakozás stb.) hozzáférhetőségének stagnálása magyarázza. A kutatás megjegyzi, hogy a legnagyobb előrelépést mutató országok mind az internetcsatlakozások fejlesztéseinek köszönhetik leginkább azt.

Magyarország globálisan és regionálisan is középszerű

Magyarország a 2008-as listán egy helyet javítva 33. helyezést érte el, 6,3 ponttal, ami 0,14 pontos javulás. Hazánk a tanulmány szerint leggyengébben a csatlakozások kategóriájában szerepel, 5,3 ponttal, ahol a PC-penetráció és szélessávú hozzáférések elterjedtsége, elérhetősége és megfizethetősége mellett a mobilpenetráció, a Wi-Fi hot spotok eljterjedtsége, valamint a biztonságos kapcsolat felépítésére képes szerverek aránya és az elektronikus személyi igazolványok használata szerepel. Leginkább az üzleti és jogi környezet, valamint az ICT felhasználása terén állunk jól (7,08, 6,9 és 6,75 pont), míg kifejezetten gyenge a kormányzati politika.

Régiós összevetésben Magyarország megelőzi Bulgáriát, Romániát, Lengyelországot, Litvániát, Lettországot és Szlovákiát is, míg elmaradunk a csehektől, szlovénoktól és észtektől -- Ausztria természetesen toronymagasan maga mögött tudja a volt szocialista blokk országait. A 31. helyen tanyázó csehek minden kategóriában jobban, vagy legalább olyan jól teljesítenek, mint Magyarország, ráadásul a felmérés szerint gyorsabb javulást mutattak fel az elmúlt egy év során. Szintén figyelemre méltó Németország 0,39 pontos javulása, amivel öt hellyel a 14-re ugrott a globális ranglistán.

A pontszámokat az alábbi kategóriák alapján alakítják ki, súlyozva:
Csatlakozások és technológiai infrastruktúra	25 %
Üzleti környezet	15 %
Társadalmi és kulturális környezet	15 %
Jogi környezet	10 %
Kormányzati politika és jövőkép	15 %
Fogyasztói és üzleti adoptáció	25 %

Csökkent a digitális szakadék

A fejlett és kevésbé fejlett országok közötti különbség 2008-ban is csökkent, de a csökkenés mértéke az előző évekhez képest jóval kisebb. A digitalizáció terén legkevésbé felkészült országok, bár pontszámaik emelkedtek, nem tudtak előkelőbb helyezést elérni –- részben azért mert az üzleti környezet kedvezőtlennek bizonyult. Az internet hozzáférés növekedése néhány fejlődő országban, különös tekintettel Latin-Amerikára, riasztóan lassú. Néhány, késői belépő ország viszont előrébb lépett, éppen az internet hozzáférésben történt fejlesztéseknek köszönhetően. Ezek közé az országok közé tartozik Szaúd-Arábia, Thaiföld és Egyiptom is.

A tanulmány készítői szerint kiemelkedően fontos a kormányzati hozzáállás a megfelelő digitális infrastruktúra megteremtése és fejlődése szempontjából. A jelentés leszögezi, hogy nincs egyetlen, univerzálisan jó módja az ICT-felkészültség fokozásának, ugyanakkor az alapelvek közé tartozik a piaci működés elősegítése, és a digitális szakadék csökkentése. A felmérés felhívja a figyelmet, hogy a kormányzatoknak példát kell mutatniuk saját informatikai és kommunikációs infrastruktúrájuk megteremtésével, technológiailag semleges, nyílt, rugalmas, szabványos és a mindenkori igények szerint könnyen és költséghatékonyan továbbfejleszthető megoldásokkal. Az angol nyelvű tanulmány szabadon letölthető innen (PDF).