Olcsóbb Blu-ray meghajtókat hoz a Sharp diódagyártásának bővülése
[Nikkei/Digitimes] A növekvő kereslet hatására megnöveli kék lézer-dióda termelését a Sharp, a világ harmadik legnagyobb gyártója a területen. A Digitimes alapján a tajvani meghajtógyártók várakozása szerint ez gyorsíthatja a Blu-ray terjedését azáltal, hogy szélesebb körben válnak hozzáférhetővé az ilyen termékek.
A Sharp 2006-ban szállt be kék lézer-dióda termelésbe, a szintén japán Nichia és Sony mögött harmadikként. A kezdeti havi 150 ezer darabos termelés 2007 nyarára 500 ezerre futott fel, a következő fokozatban idén áprilistól ez 700 ezerre bővül. A Sharp úgy véli, idén már 22 millió olvasó kék lézer-diódát értékesítenek világszerte (ennek nagy része kétségtelenül a PlayStation 3 konzolban köt ki), és ez a szám 2010-re meghaladja a 100 milliót -- vagyis világszerte ennyi Blu-ray olvasó kerül értékesítésre világszerte önálló videolejátszók és számítógép-meghajtók formájában.
A fejlesztéseknek és a termelés felfutásának köszönhetően egyre alacsonyabb árszinten kerülnek majd piacra az írófejek is, melyek még meredekebb növekedés elé néznek, és 2012 körül érik el az évi 100 milliós mennyiséget. A Sharp a diódatechnológia folyamatos fejlesztésének köszönhetően a jelenlegi 250 milliwattos író lézerfejek teljesítményét 400 milliwattig kívánja fokozni 2010-ig, mikor várakozásai szerint négyrétegű Blu-ray lemezeket írhatunk vele nagy, várhatóan 10-szeres (45 megabájt/másodperc) feletti sebességgel.
Tajvani optikai meghajtógyártók szerint a Sharp termelésének növekedésével emelkedhetnek a kereskedelmi Blu-ray meghajtófejek szállításai, ezzel pedig több gyártó több termékkel jelenhet meg a piacon. A fejegységek nagy részét ugyanis a vezető gyártók, a Sony, a Sharp és a Hitachi, elsősorban sajátmárkás lejátszóikba építik bele, így a külső vállalatok szűkösen férnek hozzá. A Sharp lépésével egyúttal az árak is csökkenhetnek, ami erősödő kereslet-kínálati spirált indukálhat.
A Blu-ray, valamint a mára hivatalosan is halott HD DVD meghajtókhoz a DVD 650 nanométeres vörös diódájánál sokkal kisebb, 405 nanométeres hullámhosszúságú ultraibolya tartományú dióda szükséges. Az ilyen diódák előállításával régóta foglalkozott a tudományos és műszaki közösség, a tömegtermelést azonban csak 2006-ra sikerült piacképessé tenni, a korábban drámaian rossz selejtarány folyamatos leszorításával, mellyel párhuzamosan az előállítási költség is elfogadhatóvá vált. A selejtarány leszorítására és a költségcsökkentésekre tett erőfeszítések természetesen nem szünetelnek, ugyanis az ár döntő tényező a piaci sikerben.