Razziát tartott Brüsszel az Intelnél és a Media Marktnál is

[Associated Press/HWSW] Az európai versenyhatóság emberei ütöttek rajta az Intel müncheni irodáján kedden, amit az Európai Bizottság és az Intel szóvivői is megerősítettek -- ezzel párhuzamosan számos áruházláncban is megjelentek a nyomozók. Az átfogó razzia célja olyan dokumentumok lefoglalása volt, melyek az Intel versenyellenes magatartására szolgáltatnak bizonyítékokat.

Bizonyítékgyűjtés

Brüsszel tegnap az Intel müncheni irodája mellett Európa legnagyobb elektronikai láncánál, a Media Marktnál, valamint a számos lánccal rendelkező brit DSG-nél tartott rajtaütést. A nyomozás azért fordult a kiskereskedelem felé, mert az AMD vádjai alapján megalapozottnak tűnik a gyanú, hogy erőfölényével visszaélve az Intel olyan megállapodásokat kötött a számítógépek értékesítését végző láncokkal, melyek kiszorították a más gyártók processzorival szerelt gépeket.

A német Financial Times Deutschland 2006 júliusában cikkezett arról, hogy az Intel exkluzív megállapodásokat kötött a Media Marktot és Saturnt működtető Media Saturn Holdinggal, így száműzésre kerültek más processzorgyártók, amiért cserébe több tízmillió euró értékű marketingtámogatásban részesültek. Ezt követően az ügyben vizsgálatot indítottak Németországban, majd ez a szál beolvasztásra került az Európai Bizottság európai vizsgálatába.

A mostani razziákkal Brüsszel vélhetően további bizonyítékokat igyekszik gyűjteni az Intel ellen folyamatban lévő vizsgálathoz, melynek eddigi eredményei alapján tavaly júliusban formálisan is versenyellenes magatartással vádolta meg a chipgyártó óriást. Az Európai Bizottság (EB) hivatalosan is elküldött kifogásaira az Intelnek január elejéig kellett választ adnia, mely alapján a Bizottság a közeljövőben eldönti, hogy büntetést szab-e ki, további vizsgálatokat folytat, vagy ejti a vádakat.

Új epizód egy régi sztoriban

Csak arrogánsan

Paul Otellini, az Intel elnök-vezérigazgatója a BusinessWeeknek adott interjújában úgy nyilatkozott tavaly októberben, hogy amennyiben az EU nem bővíti ki az ügyet, akkor a "legrosszabb esetben írunk egy csekket". A büntetés összege meghaladhatja a 3 milliárd dollárt.

Az EU-ban hét évvel ezelőtt indult, ugyanakkor bizonyítékok hiányában többször megszakadt antitröszt vizsgálat jelenleg arra a kérdésre összpontosít, amellyel kapcsolatban japán versenyhivatal már kimondta, az Intel tevékenysége törvénysértő. A japán versenyhivatal 2005-ben határozott úgy, hogy az Intel azon gyakorlata, mely egyedileg, PC-gyártónként állapította meg az árkedvezményekhez, visszatérítésekhez és marketingtámogatáshoz szükséges volument, csorbította a versenyt, és aláásta az AMD pozícióit.

Az elmúlt időben gyűjtött információk alapján sem volt azonban egyértelmű a versenyjogi értékelés Európában. Belső próbatárgyalások során vitatott volt ugyanis, hogy az ilyen jellegű visszatérítések károsak-e a vevők, a piac számára, ami az EU törvényei alapján a versenyjogi vizsgálat alapvető szempontja. Egyes vélemények szerint az ilyen konstrukciók kedveznek a vevőknek, ugyanis alacsonyabb árakat eredményeznek, és a PC-szállítók közötti erőviszonyok kiegyenlítése felé hatnak, növelve a közöttük lévő versenyt.

Az EB azonban végül úgy döntött, rövid távon bár az Intel agresszivitása alacsonyabb árakat hoz a vevőknek, hosszú távon korlátozza szabadságukat azzal, hogy súlyos versenyhátrányt okoz AMD-nek, mely így leszakad a fejlesztésekben. Ha a Bizottság nem találja kielégítőnek az Intel válaszait, úgy pénzügyi büntetést szabhat ki, és továbbiakat helyezhet kilátásba, ha a vállalat nem változtat gyakorlatán. A büntetések akár az Intel globális árbevételének 10 százalékára is rúghatnak, vagyis meghaladhatják a 2 milliárd eurót is.