Két újabb vizsgálatot indított az EU a Microsoft ellen
Újabb fejezettel bővült az Európai Unió és a Microsoft évek óta húzódó huzavonája. A Bizottság két újabb eljárást nyitott a redmondi szoftveróriás ellen, melyek a még jelenleg is folyamatban lévőhöz csatlakoznak.
Az egyik vizsgálat a norvég Opera Software panasza alapján indult, mely azt állítja, hogy az Internet Explorer (IE) integrálása és nem szabványos működése aláásta böngészőjének pozícióit. Az Opera szerint az, hogy az IE a Windows része, korlátozza a versenyt. A Microsoft cáfolja ezt, azt állítva, hogy a felhasználó tetszőleges böngészőt telepíthet. A norvégok szerint a versenykorlátozást tovább súlyosbítja a vállalat azzal, hogy a webes szabványok módosításával szándékosan hozta nehéz helyzetbe kisebb riválisait, ugyanis a fejlesztők a domináns IE-hez igazították a weblapokat -- ami a szabványt követni igyekvő böngészőkön viszont nem helyesen jelent meg.
A másik szálat egy ipari munkacsoport panasza szülte, melyet az IBM vezet. A European Committee for Interoperable Systems (ECIS) azzal vádolja a Microsoftot, hogy fontos technikai információkat tart vissza, amivel akadályozza a kompatibilis, együttműködést lehetővé tévő rivális szoftverek fejlesztését. Az ECIS főként az Office zárt fájlformátumait támadja, melyekhez nem áll rendelkezésre a szükséges dokumentáció a megfelelő kompatibilitás megteremtéséhez -- ezzel akadályozva a rivális irodai programcsomagok terjedését. A csoport ezenkívül kifogásolja a .NET keretrendszer, valamint egyes szerverszoftverek interoperabilitását.
A Bizottság által megkezdett két új vizsgálat nem feltétlenül zárul vádemeléssel, ugyanakkor mindkét ügy rendkívül hasonlatos a korábbi, már előrehaladott állapotban lévő eljáráshoz. A Bizottság többéves vizsgálatot követően 2004-ben mondta ki, hogy a Microsoft, megsértve az európai jogot, visszaélt a Windows biztosította erőfölényével, és korlátozta a rivális médialejátszó szoftvereket, valamint a windowsos kliensekkel és szerverekkel való együttműködéshez szükséges technikai dokumentációt sem biztosítja. A Microsoftra eddig 777 millió euró büntetést szabott ki a bizottság az illegális tevékenység megszüntetésének előírása mellett, de továbbra is vitatott, hogy a vállalat teljesítette-e a határozatban foglaltakat, így Brüsszel további büntetéseket helyezett kilátásba.