Sikeres Office-alternatívaként ünnepelte hetedik születésnapját az OpenOffice.org
Betöltötte hetedik életévét a nyílt forráskódú, ingyenesen elérhető irodai alkalmazáscsomag, az OpenOffice.org. A fejlesztési projektet a Sun Microsystems hozta létre az ezredfordulót megelőzően, és a hivatalos honlap szerint a letöltések száma azóta elérte a 100 milliót is, többek között annak köszönhetően, hogy a szoftver mintegy 80 nyelven beszél. Kijelenthető, hogy a kezdeményezés elérte célját: a fejlesztőközösség támogatásával nyílt szabványokra épülő, versenyképes multi-platform irodai szoftverek állnak bárki rendelkezésére.
Sikeres Office-alternatíva
A nyílt forráskódú projekt a Sun által korábban megvásárolt StarOffice irodai programcsomag kódjára alapulva jött létre 2000. október 13-én, mikor a Sun megnyitotta azt a fejlesztői közösség előtt. Az amerikai vállalat ezzel jelentős fejlesztői bázist vont be, lépést tartva a Microsoft Office által generált dollármilliárdokból fizetett fejlesztők hadával. Azóta a projekt által fejlesztett és gondozott kódbázisra alapozza a kereskedelmi termékként forgalmazott StarOffice-t is a Sun, melyhez igyekszik hozzáadott értéket (pl. támogatás, lokalizált dokumentáció, migrációt segítő eszközök, tartalmi segédanyagok) csatolni.
Az OpenOffice.org egy marginális szerepből mára számottevő jelenlétet varázsolt magának. Az első 50 millió letöltést 5 év alatt érte el, míg a második 50 millióhoz két év sem kellett. Miközben a többi zárt fejlesztésű Office-rivális teljesen kiszorult a piacról, vagy valami speciális rést talált magának, addig az OpenOffice.org mögé felsorakozott fejlesztőknek, a szabadszoftveres közösség aktivitásának, és nem elhanyagolható módon ingyenességének köszönhetően nemcsak technikailag fejlődött rengeteget megszületése óta, de marketing szempontból is, kikezdve a Microsoft Office 95 százalékos tisztaságú egyeduralmát.
Egy friss nemzetközi felmérés szerint, melyet a Freeform Dynamics készített idén tavasszal online megkérdezéssel, az otthoni és mikrovállalati felhasználók körében az OpenOffice.org (OOo) közel 30 százalékos részesedéssel bírt, míg a 250 főnél kisebb vállalatok esetében 8 százalék körülire tehető. Ebből kiviláglik, hogy a nem teljesen szemtől szemben ütközik a két szoftvercsomag a piacon: az OOo inkább a piac alsó felében sikeres, míg a Microsoft továbbra is kikezdhetetlenül dominálja a professzionális alkalmazási területeket. Meg kell megjegyezni ugyanakkor, hogy a megkérdezés messze nem tekinthető globális léptékben reprezentatívnak, jellemzően egyesült államokbeli és nyugat-európai látogatók estek a mintába.
Kétségtelenül az OOo hatására hamarosan ingyenes változat jelenik meg a Microsoft otthoni felhasználóknak szánt egyszerű "irodai" csomagjából, a Worksből, közölte augusztusban Redmond. A csomag szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és naptárat tartalmaz. Az ősszel érkező, jelenleg 40 dolláros verzióért nem kell fizetni, cserébe a felhasználónak néhány reklámot kell megtűrnie a kezelőfelületen.
Bíztató kilátások
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az OOo előtt nem állhatna fényes jövő akár az üzleti alkalmazás terén is. A Microsoft Office megszerzett dominanciájának egyik, ha nem legnagyobb biztosítéka korábban a fájlkompatibilitás, vagyis inkompatibilitás volt, azaz a Word, Excel és PowerPoint által előállított dokumentumokat alternatív szoftverrel csak nehézkesen lehetett megnyitni vagy szerkeszteni, miközben a tartalom formázása is sokszor áldozatul esett, ha az adatintegritás nem is -- a közösségi fejlesztők minden erőfeszítése ellenére, ugyanis a Microsoft érthető módon nem segítette az átjárhatóságot, és nem osztotta meg formátumainak dokumentációját.
Ez a fal azonban leomlóban, ugyanis szabványos dokumentumkezelést megkövetelő kormányzati tender kiírások arra kényszerítették a Microsoftot, hogy nyisson az XML-felépítés felé (még ha az Office Open XML szabványosítása igencsak vitatott törekvés is), miközben a nyílt közösség által preferált ODF-hez is fejleszt támogatást kiegészítő formájában, mely jelenleg a Word 2007, XP és 2003 változataival működik. Hasonló konvertálót fejlesztett ki a Novell is, mely a saját maga által készített csomagnak része már, és várhatóan belekerül a mainstream OOo kódbázisba is -- elméletileg mindkét konvertáló segítségével olvasható és írható a rivális, nem natív formátum is.
Az OOo 2-es verziója hatalmas előrelépést képviselt a fájlkompatibilitás terén, a fejlesztés alatt álló 3-as változat pedig számos funkcionalitással bővíti a csomagot, várhatóan 2008 nyarán. Az OOo 3.0 immár Outlook-alternatívát is felvonultat majd, mely valószínűleg a Mozilla által koordinált Thunderbirdre épül. A PDF-export mellett importálási képességet is kapunk várhatóan, vagyis gyakorlatilag PDF-eket is szerkeszthetünk már, amennyiben ezt engedélyezi a dokumentum. Nem kerülheti el a webkettes ár az OOo-t sem, így bloggoláshoz és wikiszerkesztéshez is kap támogatást majd az új verzió. Ezen túlmenően a csomag jobban integrálódik majd a Vistával, és többek között fejlettebb diagramkészítő motort kap.
Az OOo által elért eredményeket dicséri, hogy az IBM ismét feltámasztotta a Lotus Symphony nevet, mely valaha saját DOS-os irodai programcsomagjaként szolgált. Az új Symphony azonban, melyet szeptemberben jelentett be az óriás, már az OOo kódbázisára épül, igaz erősen módosított, új felületet is kapott, ezért a három évvel ezelőtt kibocsátott forrást veszi alapul. A Symphony valójában a Lotus Notes 8 dokumentumkészítő része önálló formában, vagyis a Lotus 8 is épít az OOo kódjára.