Intel Menlow: a mobil számítógépek új generációja
Miközben a szakma figyelmét az Intel és az AMD nagyteljesítményű processzorai kötik le többnyire, addig a világ vezető chipgyártója egy új termékfejlesztési ágat hozott létre a rendkívül olcsó, valamint az ultramobil eszközök számára. A jövőre megjelenő ilyen eszközök nagy része az Intel Menlow kódnéven ismert platformjára fog épülni, árulta el a vállalat, mely sokkal kisebb helyet foglal el, és töredék energiával is beéri egy notebook rendszerhez képest.
Új szegmensek
A vállalat idén indította útjára különálló ultramobil platformját, a McCaslint, mellyel tovább szegmentálja a piacot. Ez az új platform az ultrahordozható notebookok alatti területet célozza meg teljesítmény, hordozhatóság és költség szempontjából egyaránt. Ide az UMPC-k, a rendkívül olcsó, néhány százdolláros gépek, és a mobil internet terminálok (MID, mobile internet devices) tartoznak. Az első generáció még a 2003-ban a Baniasszal debütált Pentium M mikroarchitektúrára építő, a másodszintű gyorsítótárat nélkülöző, 90 nanométeres A100 és A110 processzorokra épített. Ezt használja többek között az Intel oktatásba szánt Classmate PC-je, és az Asus ultraolcsó Eee hordozható PC-je.
A jövőre megjelenő, második illetve harmadik generációs "notebook alatti" gépek azonban már egy teljesen új platformot választhatnak, és a hírek szerint választják is, az Intel szerint az OLPC projekt gépe is a Menlow-ra tér át. A Menlow egy 45 nanométeres eljáráson készült processzor köré épül, melynek kódneve Silverthorne. A Silverthorne mikroarchitektúrájáról eddig az Intel nem beszélt a nyilvánosság előtt, mindössze annyit árult el, hogy a chip mérete hetede lesz a jelenlegi mobil chipeknek és hatodannyi energiával is beéri.
Egy 300 milliméteres szilíciumszeleten nagyjából 2500 Silverthorne struktúra fér el, ami a chip méretét 30 négyzetmilliméter alá teszi. Ekkora méret ezen a csíkszélességen megcélozható a Pentium M vonal minimális finomhangolást igénylő "egyszerű" miniatürizációjával is. A cég képviselői ugyanakkor úgy fogalmaztak, az alapoktól erre a célterületre tervezett a processzor, amit alátámasztani látszik, hogy a chip 64 bites -- vagyis egy erőteljesen módosított Core, vagy egy valóban gyökeresen újfejlesztésű mikroarchitektúráról lehet szó. A Silverthorne előállítási költsége mindenesetre, méretéből fakadóan rendkívül alacsony.
A Menlow chipsetjét valójában egyetlen szilíciumlapka képezi, mely Poulsbo kódnévre hallgat. A rendkívül kisméretű, és magas fokon integrált chipekkel a Menlow mérete negyede lehet a hagyományos rendszerekének, miközben fogyasztása is nagyjából negyedére szorítható vissza, ami ha ultrahordozható notebookokat veszünk alapul, 2-3 watt körüli rendszerfogyasztást feltételez. A Menlow DDR2 memóriát, és NAND flash alapú SSD-t alkalmaz majd, a rá épülő gépek pedig 6 óra üzemidőt ígérnek.
Perspektíva: robbanás előtt a mobil számítástechnika?
Hogy mennyire komolyan gondolja a vállalat ezt az új ágat, azt Anand Chandrasekher érzékeltette a héten lezajlott őszi Intel Developer Forumon. Az ultramobil csoport vezetője a 2008 első felére várt Menlow-t nagyjából 1 évvel követő platform prototípusát is bemutatta a közönségnek. A Moorestown kódnévre hallgató fejlesztéstől a vállalat igazi áttörést: a rendszer lelke, a processzor, a grafikus mag és a memóriavezérlő egyetlen chipre kerül integrálására, egy- és kétmagos változatban is elkészül majd, és DDR2-nél alacsonyabb fogyasztású DDR3 memóriát kezel majd. A Moorestownra épülő eszközöktől az Intel már egésznapos működést vár, 3D gyorsítás és HD-videolejátszás mellett.
Nem kis reményeket fűz a vállalat az ultramobil irányhoz. Paul Otellini elnök-vezérigazgatója szerint a Pentium processzor óta ez lesz az Intel legnagyobb dobása. A vezér elmondta, a vállalat 2011-re nem kevesebb, mint 30 milliárd dolláros bevételt vár 900 millió eladott készülék mellett, melyet a már korábban tárgyalt három, robbanás előtt álló szegmens fog együttesen generálni (UMPC, MID, ultraolcsó PC-k). Otellini várakozásai szerint a Menlow olyan lesz ezeknek a területeknek, mint amilyen a Centrino volt a notebookoknak. Chandrasekher ennél is tovább ment, és a mobiltelefonnál is hatalmasabb alakító erőnek nevezte az ultramobil eszközöket.
A UMPC az Intelnek tehát nemcsak egy kósza próbálkozása volt tehát, hanem egy stratégiai irányvonal része, és ettől a kategória eddigi gyengélkedő szereplése sem rettentheti el. Az IDC és a Gartner piackutatók egyaránt úgy vélik, hogy az UMPC életképtelen, vagy legalábbis könnyen fiaskóval érhetnek véget. Amennyiben az Intelnek lesz igaza, úgy a kezdeti eladások inkább a technológia éretlenségére és a felhasználói szokások lassú változására vezethetőek vissza, semmint a koncepció hibás voltára.