Távközlési szuperhatóságon és beavatkozáson töri a fejét az Európai Bizottság

[International Herald Tribune/HWSW] Évekkel a telekompiacok liberalizációját követően számos uniós tagállamban továbbra is a néhai monopóliumok tartják kezükben a távközlési piac és forgalom nagy részét, ami nem csoda: közösségi szolgáltatáspiac továbbra sem létezik gyakorlatilag, és a belépéshez szükséges infrastrukturális beruházások nagysága pedig hatalmas korlátot képeznek. A roamingdíjak letörésének politikai sikerére alapozva az Európai Bizottság egy uniós szuperhatóság létrehozásán dolgozik -- írja az International Herald Tribune (IHT) belsős forrásokra hivatkozva.

Reding bekeményít

Egy, a tervet elsőkézből ismerő brüsszeli forrás szerint Viviane Reding telekommunikációs és médiabiztos egy új európai hivatalt kíván létrehozni, mely közvetlen szabályozási jogkörrel rendelkezne az egyes nemzeti piacokon is. Az Európai Távközlési Hatóság (Europen Telecom Market Authority) név alatt körvonalazódó szervezet döntéshozói testülete a 27 tagállam távközlési hatóságainak vezetőiből tevődne össze. Az elképzelés nem újkeletű, Reding korábban számos alkalommal hangoztatta ezen szándékát a nyilvánosság előtt is, többek között Németországban -- nem véletlenül.

Az uniós hatóságnak többek között jogában állna a megítélése szerint túlzott túlsúlyban lévő nemzeti ex-monopóliumokat arra kötelezni, hogy válasszák le magukról az infrastruktúra üzemeltetését annak érdekében, hogy a versenytársak egyenlő hozzáféréshez jussanak. Ez praktikusan azt jelentené, hogy a vezetékes telefonelőfizetést nyújtó vállalat és a fizikai infrastruktúrát megvalósító két különböző lenne -- hasonlóan az ADSL internethez.

A nem domináns helyzetben lévő alternatív telekom szereplők érdekeit képviselő European Competitive Telecommunications Association (ECTA) adatai alapján a liberalizáció ellenére is ma még az európai hanghívások 90, az az internetes adatforgalomnak pedig 80 százaléka legalább részben az ex-monopóliumok hálózatán halad keresztül, ami a fizikai hálózatok üzemeltetésének függetlenítését szükséges eszköznek tünteti fel. "Támogatjuk a funkcionális szétválasztást mint lehetséges gyógyírt, mert bár láttuk ugyan, hogy a hatásos szabályozás mennyire kedvező lehet a fogyasztóknak, azt is láttuk, milyen nehéz lehet érvényre juttatni" -- mondta el az ECTA nevében Ilsa Godlovitch közgazdász.

A telkók nem vigyorognak az ötletein

A jelenlegi tervek szerint az elképzelést részletesen novemberben prezentálják majd az Európai Bizottság előtt, majd a jóváhagyást követően legkorábban 2008-ban kerülhet az Európai Parlament és a tagállamok hírközlésért felelős miniszterei elé. A barangolási díjaknál azonban sokkal nagyobb ipari ellenállás, és kisebb politikai támogatás várható. Miközben egyértelmű fogyasztói előnyei és populista vonásai révén politikailag értékes és könnyen eladható volt a roaming tarifák csökkentése, addig a volt monopol cégek felvágása nehezen kommunikálható, ráadásul sokkal intenzívebb lobbitevékenységet válthat ki az erőfölényben lévő vállalatok részéről.

Egy ideje már a levegőben lóg

A hazai Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szóvivője, Márton György a HWSW megkeresésére elmondta, hogy jó ideje elemzések folynak az Unió 18 tagállamában, melynek eredményei betáplálásra kerülnek a 2003-ban életbe lépett európai hírközlési keret irányelv felülvizsgálatába. Brüsszel célja, hogy hatékonyabb szabályozást érjen el, a piacok működése közelítse egymást, aminek egyik eszköze lehet a szuperhatóság. "Ez az opció már 1 éve kering. Annyit tudunk, hogy lehet hallani róla" -- nyilatkozta Márton egy telefonbeszélgetés során.

A hálózatüzemeltetés jogi szeparációjával kapcsolatban Márton annyit árult el, hogy az egyenlő elbánás elve már ma is létező elv a szabályozásban, vagyis az erőfölényben lévő hazai ex-monopol szolgáltatóknak (Magyar Telekom, Invitel, Hungarotel, Monortel, Emitel) ugyanúgy kell kiszolgálniuk az alternatív telekom szolgáltatókat, mint belső ügyfélként saját szolgáltatásaikat, amit például számviteli módszerekkel kell bizonyítaniuk -- a jogi szétválasztás ennek egy drasztikus formája.

Amennyiben meg is születne az Európai Távközlési Hatóság, célja nem a teljesen egységes reguláció lenne. Márton szerint "nem lehet globálisan a szabályokat előírni", a különböző piacok különböző szabályozást, döntéseket igényelnek a piac nagyságától, a szereplők számától és helyzetétől függően. Elmondta, hogy Magyarország például kifejezetten egyedi esetnek számít a maga 5 ex-monopol vállalatával. Az uniós hatóság ugyanakkor hatásosan avatkozhatna be annak érdekében, hogy egyrészt javítsa az egyes nemzeti piacok működését, másrészt közelítse egymáshoz a különböző tagokban megtalálható környezetet.

Ahogyan Márton fogalmazott, ésszerű elvárás például az, hogy az egyes országokban hasonló kötelességek vonatkozzanak az ex-monopóliumokra, és hasonló lehetőségei legyenek az alternatív szereplőknek. Sőt a több nemzeti piacon is működő vállalatok esetében a verseny szempontjából kifejezetten fontos, hiszen e nélkül megeshet, hogy egy saját országában domináns telkónak jobban támadhatóvá kell tennie magát, mint amilyen lehetőségekhez jut más tagállamokban.

Jelenleg is létezik a Közösség tagjainak hírközlési hatóságait tömörítő szervezet, jegyezte meg a szóvivő. A European Regulators Group (ERG) elnöke ráadásul 2008-ban Pataki Dániel, az NHH elnöke lesz. Az ERG-nek ugyan nincsenek a Reding által vizionált hatósághoz fogható jogkörei, ugyanakkor a tapasztalatok megosztása, egyeztetések és előkészítő munkák folynak a szervezetben. Hogy az EU milyen módon kívánja elérni az európai telekommunikációs piacok javítását és közelítését, és hogy ennek eszköze lesz-e egy központi hatóság, az várhatóan ősszel derül ki.