Még mindig jelentős a szerződéses félvezetőgyártók lemaradása
[Fabtech/HWSW] Ahogyan sok más tőkeintenzív iparág, úgy a félvezetőgyártás is a koncentráció útját járja már régóta, ahogyan egyre kevesebb vállalat engedhet meg magának saját technológiát és üzemet. Ennek következtében folyamatosan növekszik a szerződéses gyártók részesedése a globális chiptermelésben, egyúttal technológiailag is egyre versenyképesebbek az olyanokkal, mint az Intel, az IBM, vagy a Samsung -- a teljes felzárkózásra azonban a jelek szerint legalább az évtized végig várni kell.
Gazdaságossági hátszél
Az elmúlt hónapok során tett bejelentéseik alapján a világ vezető, független szerződéses gyártói, melyek között nem meglepő módon elsősorban tajvaniakat találunk, gyakorlatilag már ledolgozták hátrányukat a világ félvezetőipari élvonalához képest, és rohamos időn belül akár nagyteljesítményű processzorok tömegtermelésére is képesek lehetnek -- nem véletlenül bukkan fel egyre több pletyka például arról, hogy az AMD, a Sun, vagy a Sony (Cell) valamely délkelet-ázsiai szereplőhöz szervezi ki processzorgyártását, vagy legalábbis annak egy nagy részét.
Valóban, az iparág egybehangzó véleménye alapján a szerződéses gyártók rengeteget fejlődtek az évezred eleje óta, és közel az idő, mikor minden tekintetben (kisebb csíkszélességek bevezetésének üteme, egyes eljárások karakterisztikája) versenyképesek lehetnek akár a legnagyobb félvezetőgyártókkal is. Ez az idő azonban láthatóan még nem érkezett el, és a jelenlegi kilátások alapján ennek az évtizednek a legvégén képzelhető el legkorábban. A foundry ipar a Gartner Dataquest becslése alapján tavaly mintegy 21,8 milliárd dollárra rúgott, ami szigorúan a gyártást véve közel a piac negyedét tette ki.
Még csak fellendülőben a 65 nanométeres termelés
Negyvenöt százalékos részesedéssel a világ vezető szerződéses chipgyártójaként a tajvani TSMC második negyedéves jelentésében közölte, hogy a 65 nanométeres termelésből származó bevételét 3 százalékra sikerült tornáznia, közel négyszeresére az első negyedévesnek. Rick Tsai, a vállalat elnök-vezérigazgatója és elnöke a konferenciahívás alkalmával elárulta, 10 ügyfelük használ a 65 nanométeres csíkszélessségű technológiát, ennek kevesebb mint fele tömegtermelésben. Év végére már a bevételek 10 százalékát várják a 65 nanométeres termékek gyártásából.
Hasonló, sőt rosszabb helyzetről számolt be a TSMC két legnagyobb riválisa, a szintén tajvani UMC és a szingapúri Chartered Semiconductor is. Előbbi gyakorlatilag nem tudott érdemleges bevételről beszámolni a 65 termelés kapcsán, mindössze szűkszavúan annyit nyilatkozott a kérdést feszegető elemzőknek, hogy a selejthányad igencsak kielégítő, az ügyfelek migrációja azonban lassú, jelentősebb termelés és bevétel pedig jövő év elejére várható.
A Chartered, mely többek között az AMD és a Microsoft (Xenon, Xbox 360 processzor) részére és szállít processzorokat, második negyedéves jelentésében árbevétel alapján 6 százalékos részesedésről beszélt, mely 10 százalékra növekszik a jelenleg folyó harmadik negyedévben -- annak ellenére, hogy a félvezetőtechnológiát az IBM-vezette IBM-Sony-Toshiba-AMD kutatás-fejlesztési szövetségtől vette át, az AMD-től pedig licencelte a vállalat APM (automated precision manufacturing) termelésirányítási rendszert.
Intel mínusz két év, vagy AMD mínusz egy év
Összehasonlításképpen az Intel 2005 októberében jelentette be, hogy megkezdte a 65 nanométeres tömegtermelést, mára processzorgyártása szinte teljesen átállt, az AMD pedig lényegében egy évvel később, 2006 őszén tért át a kisebb geometriára, amwly termelésének szintén nagy részét képezi mára. Az NVIDIA csúcskategóriás chipje, a G80 ugyanekkor jelent meg: a TSMC által gyártott grafikus processzor 90 nanométeres csíkszélességgel készült.
Az AMD/ATI R600 80 nanométeres designként hosszas szenvedést követően idén áprilisban debütált csak, és múlt hónapban bukkantak csak fel a butított, 65 nanométeres derivatívái -- ami szintén a TSMC eljárásának korlátaira utal. Igaz, az AMD is szenved jelenleg 65 nanométeres, négymagos Barcelona chipjének versenyképes formába hozásával, amit azonban a sokkal agresszívabb időzítések és megbízhatóságbeli követelmények magyaráznak.