IDF: több részlet a Penryn chipek erejéről
Az Intel nemrégiben számos részletet tett közzé következő generációs processzoráról, a Penrynről, a ma elkezdődött tavaszi, Pekingben megrendezett Intel Developer Forum alkalmával azonban néhány további információ is napvilágot látott. Az Intel nagyjából fél évvel a várható kereskedelmi termelést megelőzően már konkrét teljesítmény-előrejelzéseket tett közzé, amelyek alapján Penryn-család valóban jelentős fejlődésként értékelhető.
Penryn vs. Core 2
Mint arról a HWSW beszámolt korábban, a Penryn sokkal több lesz, mint a tavaly nyáron debütált Core-mikroarchitektúra (Merom/Conroe/Woodcrest generációs) egyszerű zsugorítása 45 nanométeres csíkszélességű eljáráson. A Penryn számos mikroarchitekturális újítást vonultat fel, többek között kétszer gyorsabb osztási és négyzetgyökvonási sebességet az egész és lebegőpontos számok terén egyaránt, nagyobb teljesítményű virtualizációt, és 47 új multimédiás utasítást (SSE4) a videofeldolgozási és grafikus feladatok gyorsítására.
Ezeken kívül a Penryn akár 6 megabájt 24-utas másodszintű gyorsítótárat is kap, magasabb órajelű rendszerbuszokkal, hogy a processzormagokat még gyorsabban lehessen adatokkal etetni. Ezekre alapozva az Intel 20-40 százalék közötti fölényről beszélt a jelenlegi Merom-generációhoz képest, a Pekingben megrendezett IDF-en pedig további részletekbe is belement, annak ellenére, hogy még viszonylag távol van a Penryn kereskedelmi bemutatása.
A vállalat az asztali PC-k esetében egy 3,33 gigahertzen ketyegő, 1333 megahertzes adatbuszt használó négymagos, Penryn-generációs prototípust eresztett össze a jelenlegi csúcs Core 2 Extreme-mel, a négymagos, 2,93 gigahertzes QX6800 modellel -- ne feledjük, mindkét esetben két chip van egy tokban. A processzorok ugyanazon az alaplapon, 2 gigabájtnyi DDR2-800 memória és egy GeForce 8800 GTX kártya társaságában dolgoztak.
Photoshop CS2 alatt a 45 nanométeres négymagos 15 százalékkal nyújtott nagyobb teljesítményt, a MainConcept H.264 20 százalékkal, az SSE4-optimalizált DivX 6.6 Alpha kodeket használó VirtualDub 1.7 211 százalékkal gyorsabban végzett a video tömörítésével, a Cinebench R9.5 pedig 25 százalékkal nagyobb renderelési sebességet mutatott. A grafikus kártyától is erősen függő Half-Life 2 alatt mért átlagos képfrissítési sebesség 41 százalékkal ugrott meg.
Ismét meg kell jegyezni, hogy a Penryn megjelenése legalább fél éves távolságban található. Ennek ellenére már most létezik valós környezetben alkalmazható 3,33 gigahertzes prototípus szilícium, és szokatlanul részletesen és nyíltan hozzáférhető teljesítménymérések, ami az Intel rendkívül erős helyzetét és magabiztosságát jelzi a designnal és a 45 nanométeres gyártástechnológia állapotával kapcsolatban.
| Xeon MP |
| Bár nem a Penryn családhoz tartozik, meg kell említeni, hogy a Xeon MP-vonalon a harmadik negyedév során érkezik a négyutas Caneland platform és a Tigerton kódnéven ismert Xeon 7300-as sorozatú processzorok, amivel lezárul a NetBurst mikroarchitektúra leváltása.
A Caneland immár minden egyes foglalathoz dedikált adatbuszt rendel, ezzel összesen másodpercenként 34 gigabájt sávszélességet biztosítva a processzoroknak. A Tigerton, hasonlóan a Clovertownokhoz, két kétmagos chipből épül fel, nem pedig monolitikus tervezésű, mint az év közepén debütáló AMD Barcelona. A Caneland 32 FB-DIMM foglalattal is rendelkezhet, így egy teljesen populált rendszerbe 16 processzormag és 128 gigabájt memória is pakolható. |
Ami a szervereket illeti, itt az Intel sokkal kevesebb részlettel szolgált, így a teljesítmény előrejelzések itt kevésbé tekinthetőek indikatívnak. A jenlegi kétutas Xeon-platformon (Bensley) az új, 45 nanométeres Xeonok 25 százalékkal magasabb teljesítményt nyújtottak Java alatt a négymagos Xeon 5355 processzorhoz (2,66 gigahertz, 2x4 MB L2 cache) képest, ami 3,33 gigahertzes órajelet valószínűsít, és a magasabb órajel mellett a nagyobb, magasabb asszociativitású L2 cache (magasabb találati arány, ritkábban kell a központi memóriához fordulni) felelős lényegében a gyorsulásért.
A tudományos és műszaki számításokat domináló lebegőpontos műveletekben a kifejezetten erre a területre célzott Stoakley platformon, mely már 1600 megahertzes buszt is támogat, ugyenezen a géppel szemben akár 45 százalékos teljesítményfölényről beszélt az Intel az új Xeon és sávszélesség-intenzív kód esetében. Ezzel ígéret szintjén lényegében egy magasságba került az AMD év közepe felé debütáló következő generációs chipjével, a négymagos Barcelonával.
A Penryn a virtualizáció terén is hoz újítást, átlagosan 25 százalékkal csökkentve a virtuális gépek jelentette kontextus-váltási időt, ezzel pedig a teljesítményköltséget. A virtualizáció előtt egyik álló gyakorlati akadály a szerverüzemeltetők konzervativizmusa mellett, hogy egyelőre jelentős teljesítményveszteséggel is járhat, így a teljesítménykritikus (válaszidők, magas terhelésű tranzakciófeldolgozás) területeken nem elfogadható egyelőre, minden költségmegtakarítási és rendelkezésre állási előnye mellett sem.
Kérdőjelek
A Penryn-generáció várható megjelenéséről pontosabban az Intel továbbra sem szolgál konkrétummal, mindössze annyit hangoztatnak régóta, hogy a termelése az év második felében indul be. Ezt valószínűleg az is magyarázza, hogy a vállalat az AMD produkciójától teszi függővé az időzítést, ebben a stádiumban ugyanis néhány hónapos mozgástérre még lehetőség nyílik. A mobilváltozat azonban csak jövő év elejére várható.
A 3 gigahertz felett ketyegő új chipek thermális specifikációi a jelenleg is létező osztályoknak felelnek meg, a gyorsabb adatbuszokat azonban minden bizonnyal csak új chipsettel és alaplappal lehet kiszolgálni majd. Tekintve, hogy az asztali változat ugyanúgy LGA775 foglalatba illeszkedik majd, lehetséges, hogy az Intel piacra dob majd a jelenlegi rendszerekbe illeszthető változatot is, míg a kétutas Xeon-platform hivatalosan is támogatja a 45 nanométeres Xeonokat -- természetesen 1333 megahertzes adatbuszig.