Magyarországon tart előadást az internet atyja

Vinton G. Cerf

[HWSW] Magyarországon jár, és este a Mindentudás Egyetemén tart előadást Vinton G. Cerf, az "internet atyja", a világháló alapjául szolgáló TCP/IP protokoll kifejlesztője, aki egy sajtóreggelin vázolta fel, szerinte merre tart a világháló fejlődése.

Cerf a Stanford Egyetemen dolgozva 1973-ban a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) támogatásával zajló projektben Bob Kahn segítségével fejlesztette ki a TCP/IP protokollt. 1982-ben Cerf az MCI távközlési vállalathoz igazolt, ahol közreműködött a világ első kereskedelmi e-mail szolgáltatásának, az MCI Mailnek a kifejlesztésében. A tudós összesen 15 évig dolgozott az MCI-nál, legutóbb stratégiai fejlesztési igazgatóként, majd 2005 szeptemberében csatlakozott a Google-hoz, ahol a beosztása "Chief Internet Evangelist".

Még 5,5 milliárdan vannak offline

Az idén 64 éves, mégis meglehetősen energikus, humoros és közvetlen stílusú Cerf célja, hogy a lehető legtöbben használják a világhálót. Jelenleg mintegy 1,1 milliárdan csatlakoznak rendszeresen az internethez, Cerf számára azonban sokkal fontosabb az a mintegy 5,4 milliárd ember, aki még offline. Nem meglepő módon Ázsiában van a legtöbb internetező (~390 millió), majd Európa (~312 millió) következik, földrajzi megoszlás szerint Észak-Amerika (~232 millió) a harmadik. Az utóbbi 10 év alatt az internethasználók száma huszonkétszeresére nőtt.

Cerf elmondta, jelenleg mintegy 2,5 milliárd mobiltelefon és 1 milliárd PC van használatban világszerte, jelenleg szinte kizárólag ezek jelentik az internethez csatlakozó végpontokat. A tudós bevallotta, a világháló alapjának számító TCP/IP protokoll kifejlesztésekor azért döntöttek a jelenleg is használt 32 bites címek (IPv4) mellett, mert akkoriban a 128 bites (IPv6) címek használata a rendelkezésre álló sávszélességet szinte teljesen elfogyasztotta volna. A katonati célú ARPANET-ből kialakult internet lényegében egy kísérletnek indult, azonban sosem ért véget -- magyarázta Cerf, aki rámutatott, hogy a jelenleg rendelkezésre álló IPv4 címtartomány 2010-re elfogy, ez pedig komoly gátját jelentheti a világháló terjedésének.

Bolygóközi internet

Vinton G. Cerf a Google-nél betöltött pozíciója mellett a domainneveket kezelő Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) igazgatótanácsának elnöke, a bolgár miniszterelnök informatikai tanácsadó testületének tagja, illetve a NASA sugárhajtású laboratóriumában azon dolgozik, hogy működhetne az internet akár bolygók között is.

Az internetes csatlakozás ugyanis hamarosan nem csak a számítógépek és mobilok kiváltsága lesz, hanem szinte minden eszköz a világhálóhoz fog csatlakozni, legyen szó akár a tévéről, a konyhai berendezésekről, vagy akár az autókról -- Cerf víziója szerint hamarosan eszközök milliárdjai kommunikálnak majd az interneten keresztül. Ezzel párhuzamosan az is megváltozik, ahogy az emberek a világhálót használják, ennek első jelei már ma is mutatkoznak, amikor a tartalom fogyasztói a tartalom előállítóivá válnak. Ennek hatására a szélessávú szolgáltatók előbb-utóbb rákényszerülnek a feltöltési sebességek megnövelésére, hogy az előfizetők gyorsan és kényelmesen oszthassák meg saját tartalmaikat.

A felhasználóké a hatalom

Újságírói kérdésre válaszolva Cerf elmondta, a világháló ma már nem az a kormányzat által finanszírozott katonai projekt, ugyanakorr azáltal, hogy széles körben elterjedt, a fejlődése is sokkal gyorsabb lehet, mivel rengetegen csatlakoznak hozzá és rengeteg új ötlet születik, majd valósul meg. "Minden nap történik valami érdekes. A felhasználók kezébe kerül az irányítás." A vállalatok számára a legnagyobb kihívást az jelenti majd, hogyan alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz, ellenkező esetben halálra vannak ítélve -- véli Cerf.

Ilyen felhasználói kezdeményezésből nőtte ki magát a ma létező összes internetes óriás, mint amilyen a Google, az Amazon vagy a Yahoo, de példaként említette Cerf a fájlmegosztó szolgáltatásokat is, amelyek gyökeresen átformálták a tartalomipart. A szélessáv terjedése és a a tartalmak (pl. filmek) digitális sugárzása a tartalomiparra és a hirdetőkre is nagy hatással lesz Cerf szerint. A digitális videorögzítőknek, az IP-tévének és a műsorokban valós időben "ugrálásnak" (timeshift) köszönhetően a hirdetések nem úgy jelennek majd meg, ahogy azt eddig megszoktuk. Valószínűleg nincs messze az, amikor a filmen megjelenő objektumokra kattintva további információhoz juthatunk a minket érdeklő termékekről -- akár a tévé képernyőjén.

Szintén kérdésre válaszolva Cerf elmondta, ha visszamehetne az időben 1973-ig és újraírhatná a TCP/IP protokollt, bizonyosan ragaszkodna a 128 bites címek (IPv6) használatához, illetve valamifajta végponttól végpontig terjedő authentikációt is alkalmazna, ezzel gyakorlatilag elejét lehetett volna venni számos, az interneten felbukkant támadásnak, mint amilyenek például a spamek.